Ahova kalauzolom most kedves kiránduló, az Veszprém egyik legszebb barokk emléke, mely a vár középpontjában áll, ahonnan szép kilátás nyílik Veszprém szimbóluma, a Szent István Völgyhíd felé.
Természetesen nem a kilátás az egyetlen ide csalogató tényező, de ezt a leírásom és a felkeresése után nem is kell bizonygatnom. Az 1751-ben Dubniczay kanonok által építtetett épület ma már a veszprémi Várnegyed egyik legimpozánsabb történelmi emléke. A püspöki palotával szemben álló gyönyörű barokk épületet 2002 és 2006 között újították fel, a szakemberek hűen megőrizték mindazt, ami a régi korokból ránk maradt, viszont ami új, az hangsúlyosan mai, modern.
Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy halottaiból támadt fel, s lett mára a veszprémi vár egyik büszkesége a Szentháromság téren álló Dubniczay-palota. Az az épület, amelyet a renoválás előtt takargatni kellett a Veszprémi Ünnepi Játékokra érkező világhírű előadók és a vendégek tekintete elől, ma pedig a vele szemben álló érseki palotával együtt ad pazar keretet az itt zajló produkcióknak. Eredetileg egy traktusos, enfilade-ra felfűzött teremsorból álló ház épült, amelyet folyosóval egészítettek ki.
Kiemelkedő jelentőségűek az épületben feltárt jó állapotú díszítőfestések, van közöttük brokáttapéta utánzat, márványlábazatos faltükrökkel díszített, egzotikus madaras tájkép-ábrázolás is. A ház korábbi beépítési módjai közül az utolsó, a XX. század végére kialakult „U” alakú formát őrizte meg. Az épületben a Svájcban élő műgyűjtő, László Károly gazdag anyagából látható 200 alkotás. A palota és a gyűjtemény a Művészetek Háza részeként működik.
Az első emeleten a barokk teremsorban szinte kizárólag figuratív, sőt tradicionális szemléletű művek váltják egymást. A szintén az első emeleten lévő nagyméretű kiállítótérben a húszas-harmincas években készült absztrakt alkotások láthatók magyar származású művészektől, akiknek tehetsége az emigrációban bontakozott ki. Közülük Moholy-Nagy László a legjelentősebb. Itt látható továbbá hazánkban a leggazdagabb válogatás a Párizsban élt Beöthy István alkotásaiból.
Ugyancsak a klasszikus modernizmushoz sorolható a második emeleti Morandini terem anyaga, ahol olyan külföldi mestereket ismerhetünk meg, akik például az olasz futurizmushoz, a nemzetközi dada-mozgalomhoz, a németországi Bauhaushoz vagy a francia Abstraction-Création-hoz, muzikalizmushoz és szürrealizmushoz kapcsolódtak. A terem egy rejtett zugában pop-art alkotásokra bukkanhatunk. A Dubniczay-palota pincéjében kapott helyet az írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglákat és különleges tetőcserepeket bemutató tárlat. A kiállítás a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználását, valamint a téglagyártás régi eszközeit.
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
