Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprém vára

Veszprém város leghíresebb látványossága a vára, mely a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. A hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki a veszprémi vár a X-XI. században.

A valamikori erődítmény falai is körbefutnak a hegyoldalak szélén, de aki ide látogat, ne a klasszikus középkori vaskos kőfalú várra számítson, inkább egy egész várnegyednyi ódon hangulat és szellemiség öleli körbe, amint átlépi a Hősök Kapuját, az időközben barokk arculatot kapott várnegyed. Ide összpontosul a város látnivalóinak a zöme, de most ismerkedjünk meg a királynék városának fő nevezetességével, a várral. Veszprém már a bronzkorban lakott volt, a várhegyen i.e. 1000 körül már földvár állt. Római kori emléket nem találtak a vár területén. A X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, majd Szent István uralkodásának elején fontos esemény helyszíne, mivel a Koppány vezette hadak Veszprémet ostromolták. A vár környékén (újabb elméletek szerint Sólynál) dőlt el a hatalmi harc, István seregei legyőzték a lázadó somogyi, zalai nemzetségek hadait. Szent István várispánság székhelyévé tette Veszprémet, püspökséget alapított. Veszprém Gizella királyné jóvoltából a királynék városa lett.

A Tatárjárás feltehetőleg elkerülte a várost és következő időszakban nagyarányú erődítési munkálatokat végeztettek el a veszprémi váron. A mohácsi csata utáni trónviszály alatt Veszprém többször gazdát cserélt, a sorozatos harcok végett a város és a vár, romokban hevert. 1552-ben a török ádáz és kegyetlen módon elfoglalta Veszprémet, majd további sorscsapásként 1557-ben tűzvész is pusztította a várost. A bástyák és a falak szinte teljesen megsemmisültek, ezért újjáépítésre és megerősítésre volt szükség. A felújításra 1570-ben itáliai hadmérnökök tervei alapján került sor, ám a felújítást nem tudták sokáig élvezni. 15 évig állt folytonos háborúzás alatt, mire 1608-ban a zsitvatoroki békeszerződés értelmében Veszprém visszakerült a keresztények kezébe. A török megszállás alatt, a vár többször gazdát cserélt még, mire az 1600-as évek végére a törökök kivonultak Magyarországról és a hódoltságot követően az erőd funkciója megszűnt.  Az 1730-as években elbontották a belső és alsó vár között falat, illetve kapuépítményeket is, majd a várnegyed területén a 18. század második felében új építkezési hullám vette kezdetét, amelynek keretében az egyházmegyei építmények megújítása mellett számos, a mai utcaképet meghatározó barokk stílusú polgári épületet, palotát emeltek. Ezzel egyidejűleg, hogy további teret nyerve a várhegy keskeny platóját kiszélesíthessék, a régi, többségében megsemmisült falak külső vonalában, azzal párhuzamosan húzódó támfalakat építettek. A két falsáv közötti terület feltöltésével kerteket alakítottak ki és az új épületek belső udvarai számára biztosítottak helyet. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, mint egy falak közé zárt város.

Az ország történetének változatos, gyakran viharos évtizedei után, melyekben a veszprémi vár is osztozott, az 1980-as évtized hozta el azt, hogy a veszprémi vár a történeti múltjához mindinkább méltó társadalmi, közéleti, kulturális életet tudjon felmutatni. A folyamat a rendszerváltás után teljesedett ki. A veszprémi vár ma a Veszprémi Érsekség, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, a Pannon Egyetem társadalomtudományi kara székházainak, a Vass László Gyűjteménynek, a Gizella Királyné Egyházmegyei Gyűjteménynek, az Érseki és Főkáptalani Levéltárnak, a Teguláriumnak, a Várkapu és Vármúzeum, a Dubniczay-palota, a Szaleziánum intézményeinek, a Veszprémfeszt nevű ünnepi játékok helyszínének az otthona. A Tűztoronytól a Gizella-kápolnáig és a Szt. György-kápolnától a Várkútig és a Veszprémi Panteonig számos további történelmi látnivalót, és helytörténeti nevezetességet kínál a város minden polgárának ide látogatónak. Régen piactér volt a mai Óváros tér, ahonnét a Hősök kapuján keresztül jutunk fel a várba. A kapu 1936-ban épült és az első világháború áldozatainak állít emléket. Ma ez a kapu ad helyet a veszprémi vár látogatóközpontnak. Itt egyrészt a vár kiállítóhelyeire lehet megváltani a belépőjegyet, és állandó kiállítás is megtekinthető. Ez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

A vár kapujában áll a Tűztorony, ami eredetileg a várkaput védő toronynak épült, és már az 1500-as években is állt. Ma kilátóhelyként működik és óratorony is, minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. A Tűztoronyhoz bástyafal kapcsolódik. Ha napunkat a történelmi légterű várnegyed falai közt töltjük, kellemes lecsendesedett ám értékeiből fakadóan annál gazdagabb ismeretekkel,szép emlékekkel telt élményekkel térhetünk haza.

pekiapartman.hu