Kategóriák
Uncategorized @hu

Gizella-kápolna Veszprém

A monda szerint, amikor a pogányok megtámadták Veszprémet, Gizella királyné épp egyedül volt odahaza. Szent István, ahogy meghallotta a hírt, rögtön ott termett, de a pogányok üldözőbe vették. Gizella a riadalomra kifutott a templomból, ahol épp uráért imádkozott, kezében sietségében a fényes feszülettel, mellyel integetve mutogatta urának merre fordítsa a lovát, így a király a meredek gyalogjárót megtalálta, de a pogányok utolérték volna, ha közben el nem hajigálja egymás után a palástját, a kardját, az erszényét és az aranyláncát.


Amíg a pogányok a király drágaságain marakodtak, és lovának aranypatkóját a sziklából feszegették, Szent István baj nélkül felért a várba. Amikor a pogányok látták, hogy Szent István fent van a várban, nagyon megrémültek, és gyorsan elvonultak a vár alól.
Arra a helyre, ahonnan Gizella királyné integetett, Szent István kápolnát építtetett. Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeméhez, legrégebbi épületéhez teszünk virtuális sétát, hogy az ide látogatók érdeklődését felkeltsük. A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, építését a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött. Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Mai neve csupán a 18. század vége óta használatos. A kápolna kétszintes palotakápolna volt, amely északról csatlakozott a mára teljesen elpusztult középkori palotához. Erről a palotáról nem maradt írásos forrásunk. Ezért a kápolna eredeti funkciójával kapcsolatban kétféle elképzelés létezik: az egyik szerint püspöki, a másik szerint királyi (vagy királynői) magánkápolna lehetett. Következő restaurálásával, az akkor elismert és népszerű Fellner Jakab építészmérnökkel terveztették meg a ma is álló barokk műemléképületet. Ez a munka el is kezdődött, de óriási felháborodást váltott ki. Egy 1769. évi pápai levélfogalmazványból tudjuk, hogy ekkor fedezték fel a “more graeco” (azaz görög, tehát bizánci stílusban) festett apostolfreskókat. A város lakossága felháborodott a török időket egyedül túlélt épület elpusztításán és „meggyalázásán”, így a terveket végül megváltoztatták és a kápolna alsó szintjét újraépítették (sajnos az északit kivéve már minden falat elbontottak, így a freskók legnagyobb részét nem sikerült megmenteni) és barokk stílusú elemekkel gazdagították. Ekkor alakították ki a Szentháromság térre nyíló mai bejáratot is. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján a Gizella-kápolnát eredeti stílusában restaurálták, Az új oltárra az „Őseink hite a jövő reménye” felirat került. A kápolna (és a nagypréposti palota) falkutatása és ásatása 1980-1983 között történt, Kralovánszky Alán vezetésével. Ekkor találták meg a pincefeltöltés anyagában az elbontott falakról származó apostolfigurák és Mária alakjának jó megtartású falkép töredékeit. (A gazdag lelet együttes bemutatása máig megoldatlan, egyedül a Mária-fej látható a veszprémi múzeum kiállításán.) Az alsó szint utolsó restaurációja, mai formájának kialakítása 1995-ben történt. Ekkor emeltek bádogtetőt a felső-kápolnából egyedüliként fennmaradt északi fal és boltozati indításai fölé. 2000-2001-ben a felső szint kőfaragványait restaurálták, ekkor kerültek elő teljes szépségükben a támkötegek fejezetei is, a sárkányfigurákkal. (Egykor a felső-kápolna sekrestyéje fölött egy további, később, de még a középkorban kialakított helyiség (feltehetően depositorium) is létezett, de az mára szintén elpusztult, csak az északi falon nyíló ajtajának kőkerete van meg.) A 13. századi bizánci stílusú apostoli freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán.

pekiapartman.hu