Kevés olyan festői szép sziklavidék van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. Újra és újra visszatérek ide, mert lenyűgöz a látványa. A Séd-völgyében sétálva nem csak a veszprémi táj vadregényes szépségben gyönyörködhetünk, hanem időutazást is tehetünk a város ezer éves múltjának emlékeit felfedezve. Kevés magyar településnek van annyi történelmi vonatkozású műemléke, mint Veszprémnek.
A vár alatt, a Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján találjuk meg Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, amiket
a köznyelv csak Margit-romoknak nevez
A romokat a várból letekintve, vagy a Benedek-hegyről kitekintve pillanthatjuk meg. Valós maradványai egy olyan kornak, melyben IV Béla lánya élt, a hely ahol nevelkedett. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. A domonkos kolostorok általában kisebb közösségek voltak, Jézus és a 12 tanítvány mintájára egy vezető és 12 szerzetes élt bennük. A veszprémi kolostor is maximum 20 nővérrel működött.
Ne feledjük, hogy a Margit-romoknál ma csak a templom egykori körvonalait látni, s csupán a templom déli oldalán a kolostornak egy nagyon kis részét. Mindig a templomot húzták fel az északi oldalon, hogy védje a zord idő ellen a közösséget, melytől délre három oldalról építették a lakószárnyakat, az északi oldalon keringetővel. Sajnos nem ismerhetjük ezeket, mert a 18. és 19. században házakat emeltek a helyükre, így nem kutathatóak.
Virágzó kolostori élet jellemezte ekkor Veszprémet és környékét. A Klastrom-völgyben éltek a király fennhatósága alá tartozó görög apácák, helyüket a domonkos zárda alapításával egy időben cisztercita nővérek foglalták el. Történelmi tény, hogy IV. Béla király lánya, Margit 4 éves korától 10 éves koráig nevelkedett a kolostor falai között. Minden helybeli tudja, hogy ezért is hívják Margit-romnak. Szülei még születése előtt istennek ajánlották lányukat, ha megmenti Magyarországot a tatárveszélytől.
Az itt töltött évei után a budai Nyulak szigetére került, amely ma a nevét viseli, és ott élt élete végéig. Halála után röviddel, már 1271-ben elkezdődött az irányú törekvés, hogy szentté avassák, aminek nyomán a pápa vizitátorokat küldött Magyarországra. Az ő vizsgálati jegyzőkönyveik egy része fennmaradt, ezekből tudható sok minden Margit életviteléről. Szenté avatása, mint ismeretes csak a második világháború idején történt meg.
A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el. Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek, az északi rész romosan bár, de szerencsére fennmaradt. Különös érzés ezek között a kövek között elképzelni egy régmúlt életet, mely merőben másképp zajlott, mint a mostani életünk. Ha romosan is, de régről fenn maradt helyeken, érezhető a történelmi múltunk szelleme, talán ezek vonzanak ide minket jelenben élőket.
Veszprémben a vár alatti Séd-vögyben, a Margit tér 2. alatt találhatók a kolostor romjai. A környéket és a kolostort is igényesen karbantartják, kellemes kiránduló célpont, amely szabadon látogatható.
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
