Kategóriák
Uncategorized @hu

Máté Bence kiállítás és előadás Székesfehérváron

Másfél éves Covid szünet után újra nyílik Máté Bence nagy sikerű természetfotó kiállítása Székesfehérváron! Nagy szeretettel várunk benneteket augusztus 27. és szeptember 26. között a szabadtéri kiállításon, a Városház téren.

Szeptember 26-án pedig Bence “Vértelen vadászat” című előadását láthatják az érdeklődők az Alba Regia Sportcsarnokban.
Aki kíváncsi, miként lett egy pusztaszeri „problémás” diákból a világ legsikeresebb természetfotósa, ne mulassza el a szórakoztató előadását sem!  

Fotó: Ujvári Sándor


Alkotásaival Bence az összes földrészt meghódította, és minden természetfotós számára feltette kis hazánkat a világ térképére. Legeredményesebb versenyzőként első helyen áll a BBC fotós pályázat összes ranglistáján, továbbá ő az egyetlen, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is megkapta a természetfotósok Oszkárjaként számon tartott díjat.
Az előadás kivételes lehetőséget kínál arra, hogy a közönség személyesen is megismerkedjen ezzel a végtelenül rokonszenves fiatalemberrel, és elképesztő akciófotóin keresztül rácsodálkozzon hazánk páratlanul gazdag vadvilágára.

Előadásai egy modern kivitelezésű, hatalmas, ingyenes, kültéri kiállítássorozatra épülnek, amelyet 2021-ben kizárólag Székesfehérváron csodálhat meg a hazai közönség.
Humoros történetei tanulságos, egyben vidám élményt nyújtanak az egész családnak.

A rendezvény, az akkor aktuálisan érvényben levő szabályok betartásával lesz látogatható.

turizmus.szekesfehervar.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Széchenyi Zsigmond Kilátó – Tés

Tés község, csaknem ötezer hektárnyi területen, hegyek ölelésében, a Bakony legmagasabban fekvő településeként, a tenger szintje felett 461 méter magasan lévő fennsíkra települt, közel az éghez. Serényen pörög a közelben néhány szélerőmű is, a Tési-fennsík kiemelt helyzete révén igen szeles táj.

A levegőt harapni lehet, a tájat bükkerdő veszi körbe. Itt, Tés község belterületétől északra, az Országos Kék- túraútvonal mentén, adták át 2014 áprilisában ünnepélyes keretek között, a Széchenyi Zsigmond Kilátót. A fából készült kilátó 18,48 m magassága jelkép, amellyel a magyar szabadság előtt adózunk. A lépcsőzetén haladva a 15 m-es pihenőszintjéről gyönyörű panoráma várja a kirándulókat.

Fotó: tes.hu

A közelben láthatjuk a bakonyi falvakat, míg a távolban, tiszta időben a Vértesig, vagy akár Környéig is ellátni, erdőfoltokkal és szántók mozaikjával tarkított táj hullámzik, amíg a szem ellát. Névadója a vadászirodalom kiemelkedő alakja: Széchenyi Zsigmond, aki vadász, utazó és író is volt egyben. Könyvtára a magyar vadászati szakirodalom legjelentősebb gyűjteménye, amely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumot gazdagítja. A hely nevezetessége, hogy a névadó Széchenyi Zsigmond a Nádasdyak vadászvendégeként a környező erdőkben ejtette el élete első őzbakját. A faépítmény „ikertestvéreivel” tele van a környék.

A kilátó közvetlen környezetében erdei bútorok kerültek kihelyezésre a kirándulók számára, megpihenni, a hely szabadság illatát beszívni. Ide nem jön el a városi szennyezett levegő, a szmog, szinte bele szédülni a természetes oxigénterápiába. A magasságnak és az állandó széljárásnak köszönhetően az ország második legtisztább levegőjű települése. Az itt élő emberek alig több mint 700-an vannak már csak, nagy tisztelettel és szeretettel őrzik múltjuk, természeti és épített környezetük értékeit, védik, becsülik közösségüket, hagyományaikat, jelenüket és jövőjüket. A táj szépsége, mely körül öleli Tést, idevonzza a turistákat.

Jellemző természeti adottságaik közé tartozik a téli időjárással érkező nagy hó, a hófúvások, és az ebből kialakuló hótorlaszok, megnehezítik sokszor az életüket. Cserébe sok csodát kapnak, a táj gyönyörű ilyenkor (is), az utcáik mesevilág díszleteivé válnak. Télen – nyáron tökéletes kirándulóhely Tés és környéke. A kilátó közvetlen közelében megkereshetjük az elrejtett geoládát is.

Megközelítés

Gyalog:

    Tés felől az Országos Kéktúra útvonalán kell elindulni északi irányban, majd a Kék Háromszög jelzés felé letérni.

    Jásd felől az Országos Kéktúra útvonalán kell elindulni déli irányban, majd a Kék Háromszög jelzés felé letérni.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Ösküi Kikeri-tó gát és híd

Számtalanszor utaztam magam is a 8. sz. főúton Veszprém megyében Öskünél, anélkül, hogy megálltam volna akárcsak rövid időre, egy feltehetőleg rómaiak idejéből származó alkotást megnézni. A látványosság egy duzzasztógát, melynek a kőboltozata mindösszesen 2,3 m nyílású, de a hozzátartozó hatalmas kőfal lenyűgöző.

Fotó: osku.hu

Mai napig eltérő teóriák vannak az eredetéről. Dr Sági Károly említi meg a közutak történetében, a könyv egyik szerzőjeként, hogy a „duzzasztógátat ma XV. századinak tekinti a kutatás”. Ezzel a mondatával erősen megkérdőjelezte, a római eredetet.  Hungler József értékes, Veszprém helytörténetével foglalkozó könyvében említ egy 1514-ból származó olasz forrást, melyből azt valószínűsíti, hogy a Kikeri-tói gátnál abban az időben vámot kellett fizetni.

Összefoglalva, a kutatás nem mondhatta ki végérvényesen a szót e ma is monumentális alkotás korát illetően, remélem, hogy térképészek, történészek, régészek, mérnökök együtt megvizsgálják a fellelhető forrásokat. Érdemesnek gondolnám a nagyközönséggel is jobban megismertetni ezt az építményt.

Cholnoky Jenő több könyvében is egyértelműen római alkotásnak tartja a duzzasztógátat. Egyik művében többek között ezt írja: „A Kikeri-tó duzzasztógátja pompás faragott kő építmény. Ha nem volna más emlékünk a rómaiak idejéből, ez az egy is eleget mond arról, hogy milyen nagyszerű civilizáció, milyen magas műveltség volt akkor Pannóniában.

Fotó: osku.hu

Tehát elképzelhető, hogy lehet római alkotás a gát, mely eredeti formáját csak részben őrzi, a 2,3 m-es boltozat pedig 1837.előtt akár több évszázaddal is készülhetett. 1970-es években voltak kisebb feltárások, melyekből páran szintén meggyőződtek, hogy legalábbis a gát alsó része római eredetű. 1998-ban lettek hivatalos jelentések, amelyben a gát méreteit és azt a tényt rögzítették, hogy valószínűség szerint a XV. században Öskün a várkastélyt is birtokló Újlaki családnak tulajdoníthatjuk a gát építtetését.

A második hivatalos jelentés 1999 októberében készült, melyben beszámol egy római kori üvegedény nyaktöredékének előkerüléséről. Véleményem szerint ez a ritkaság számban fellelhető duzzasztógát, a hozzátartozó hatalmas lenyűgöző kőfallal, még nem kapott kellő figyelmet.

Ha régészeti és történelmi szempontból mi magunk nem tudunk előrelépést eredményezni, talán ha népszerűbbé tesszük turisztikailag a felkeresését, ismertségével az érdeklődést is felkeltjük iránta.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Szeptembertől a csecsemőknek is kell személyi a szálláshelyeken

Aki 2021 szeptember 1-től apartmanba szeretne szállást foglalni kisgyermekkel, annak mindenképpen legyen a gyermeknek is személyigazolványa.

A hivatalos közlemény így szól:

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény kötelezi a szálláshely-szolgálatót, hogy a vendégek törvényben meghatározott adatait a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzítse. A Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A törvénymódosítással bevezetett tárhely feladatait a Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) rendszer látja el. A VIZA rendszerről bővebb információ itt olvasható Vizainfo.hu. A rendszer bevezetésének tervezett ideje: 2021.09.01.

Amit jelenleg tudunk:

A jelenlegi szabályok szerint minden vendégtől fényképes igazolványt kell kérnünk érkezéskor 09.01. után. Beszerzés és telepítés alatt vannak az ehhez szükséges eszközök és szoftverek. Minden törvényi kötelezettségnek eleget fogunk tenni.
Vendégeink maximális kényelmét és adatbiztonságát szem előtt tartjuk.
Számolunk azzal, hogy a rendszer indulásakor lesz türelmi idő az átállásra.

Fontos információ a következő Foglaláshoz:
2021.09.01-től csak fényképes igazolvánnyal lehet bejelentkezni az apartmanba. Ez azt jelenti, hogy már a babáknak is szüksége lesz személyire vagy útlevélre. Érdemes a beszerzésről az utazás előtt időben gondoskodni.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

SZÉP-kártyát is elfogadunk! Tudtad?

Elfogadunk OTP, K&H, MKB, Edenred SZÉP Plusz Kártyát. A SZÉP-kártya használata pedig olyan egyszerű, mintha csak egy bankkártya lenne. Ráadásul nemcsak POS terminálokon, hanem a telefonodon is fizethetsz vele.

Hogyan fizethetek a kártyámmal?

  1. Banki POS terminálokon
  2. Telefonon keresztül
  3. Interneten keresztül
  4. A kártyához PIN kód nem tartozik, a fizetéskor aláírásoddal, fényképes igazolvánnyal tudod igazolni a személyazonosságodat
  5. A POS terminálon keresztüli tranzakciókról bizonylat készül vagy kérhető
  6. A kártya készpénzfelvételre nem jogosít

Családtagom használhatja a kártyámat?

  1. A kártya névre szóló, csak a kártya birtokosa használhatja.
  2. Ha szeretnéd, hogy családtagod, hozzátartozód is használja az egyenleged, akkor igényelhetsz hozzá társkártyát, aki így társkártya birtokossá válik.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Felelős Gasztrohős

Felelős Gasztróhős lett a Hatpöttyös étterem! Bátran rájuk bízhatjuk magunkat, hiszen hősiesen óvják a környezetet és a vendégek egészségét egyaránt. Jelzik például az allergén anyagokat és a kalóriatartalmat, elegendő vegetariánus fogást kínálnak.

Mint felelős gasztrohős, az étterem természetesen csak minőségi magyar alapanyagokat használ, amit helyi termelőktől szerez be. Náluk nincs késztermék vagy tartósítószer, mindent maguk készítenek beleértve a lekvárt, savanyúságot és minden mártást, krémet is. Igazi kézműves konyhát visznek, ezt pedig magas szintű gasztronómiai igényességgel teszik.

A „zöldéttermek” összefogására és segítségére jött létre a Felelős Gasztróhős Hálózat. A bekerülés egyik feltétele a helyi közösségben való részvétel. A Hatpöttyös étterem rendkívül szép módját választotta ennek: az étterem dolgozói megváltozott munkaképességű emberek közül kerülnek ki.

turizmus.szekesfehervar.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Fehérvárcsurgó vadaspark

A Gaja-völgy csodái egyenként megérnek egy fejezetet, ismerkedjünk meg alaposabban a vadaskertjével. Előző cikkeimben megemlítettem, hogy az emberiség már ősidők óta ismerte és használta a természet alkotta területet, főképp vadászatra.

Az ősember, kelták, rómaiak, Szent István később Hunyadi Mátyás, majd Ferenc József is tudták, hogy nagy és kisvadban bővelkedő erdő, mely sikeres vadászatot ígér. Már az első magyarországi katonai térképen fel van tüntetve Fehérvárcsurgó határában egy vadászház. Hivatalosan a területet 1888-tól jegyzik vadaskertnek, melyet gróf Károlyi Gyula létesített 700 hektáron.

Fotó: http://tortenetekkepekkel.blogspot.com

Eleinte közepes agancsot viselő szarvas állomány, néhány őz és ha nem dühöngött a sertéspestis egy-két vaddisznó jellemezte a parkot. 1910-ben gróf Károlyi József (aki a megye főispánja is volt), elsőként Magyarországon itt honosította meg a muflont. 20 nőstényt és 8 kost hozott ide Korzika szigetéről. Egy időben érkeztek a területre a szikaszarvasok japán alfajával. 1923 és 1944 között az ország tizenegy pontjára közel 120 példányt telepítettek szét.  A továbbiakban is Magyarország legnagyobb muflon állománya itt élt, népszerűségének híre, az Egyesült Államokból is csalt ide bérvadászokat. 

Mindez nagy változást jelentett. A második világháború a Gaját sem kímélte, a vadasparkban is harcok zajlottak. 1945 augusztusában feljegyezték a becsült vadállomány létszámát. Az akkori adatok ezek voltak: 15 szarvas, 15 vaddisznó, 18 muflon, 4 őz, 5 szikaszarvas, 150 nyúl, 40 fácán, 50 fogoly és 50 vadréce.  A vadaskert 1948-ban szűnt meg, ekkortól úgynevezett szabad terület lett. 1952-et írtak, amikor nemzeti kinccsé nyilvánították a megmaradt szikaszarvasokat. Jelenleg is itt élnek egyedül hazánkban. 1956 telén az akkori néphadsereg katonái élelmezés céljából vadászhattak a különböző vadféleségekre, gyakorlatilag teljesen kiirtották a csurgói muflonállományt! 1958-tól a terület vadászati kezelése a Mezőföldi Erdőgazdasághoz került. Még ebben az évben, vérfrissítés képen hoztak a Budapesti Állatkertből 7 szikaszarvast. Innentől az erdőgazdaság jelentős fejlesztésen esett át a szarvas és vaddisznóállományára tekintve.

Az első külföldi bérvadászok az 1960-as évtized elejétől érkeztek. 1966-ban rekord agancsú szarvasbika került terítékre, amely akkor Fejér megye legjobb szarvas trófeája volt. A hatvanas években rendezték meg az első csurgói vaddisznóhajtást. 1975-ben 28 szikaszarvas érkezett a Szovjetúnióból, sajnos tévedésből nem az itt élő japán alfaj példányait küldték, hanem a nagyobb testű Dybowski alfajét. Folyamatosan érkeztek az újabb muflon csapatok, összesen 183 példányt telepítettek be. 1978-ban kapta vissza a vadaskert titulust, ekkor a területe már 1000 hektáron felüli volt. A háborús vadveszteségek után először ettől az évtől engedélyezték újra a szikaszarvas vadászatát.

Napjainkig védik, őrzik és fejlesztik a vidéket, a tulajdonos VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. a vadgazdálkodás mellett gondot fordít a jóléti erdőgazdálkodásra is. A Gaja -patakba pisztrángot telepítettek, a területen megjelent új vadfajként a hód is.

lepesmagazin.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Károlyi-kilátó-Bodajk

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez. A fennmaradt krónikák, Anonymus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

A Gaja-völgy Magyarország legszebb kirándulóhelye. Aki egy kis mászástól sem riad vissza, az a szurdokot felülről is megcsodálhatja a 2016-ban átadott Károlyi-kilátóból. Nevét Károlyi Gyuláról kapta, aki a közeli Fehérvárcsurgón alapított vadasparkot. Körpanorámát ugyan nem kapunk, de a sziklaszirtre épített kilátóból látszik a Fehérvárcsurgói víztározó, Balinkától kezdve a lábunk alatt húzódik a Gaja-völgy, melynek látványa szemet gyönyörködtető.

Fotó: bodajk.hu

A horganyzott acél szerkezet felhúzása 13 millió forintba került, amit a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ), a Földművelésügyi Minisztérium és a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkofási Zrt. közösen finanszírozott. Elsősorban nem maga a kilátó szépsége miatt lett népszerű a kirándulók között, sokkal inkább a róla elénk táruló látvány vonzza ide a turistákat. A tájcentrum látogatói a túrák során a terület geológiai, természeti, régészeti egyediségével, sajátosságaival ismerkedhetnek. A terület fő útja, az országos kék túra egy szakaszaként a Gaja mentén, a völgy fenekén halad.  A Gaja-patak mely a régió legtisztább vízfolyása, vízminősége kiváló, halfaunája roppant gazdag: dévér keszeg, fehér busa, harcsa, pettyes busa, fogas, süllő, kínai razbóra, törpeharcsa és amúr a legelterjettebb fajták vizében.

A védett fajok közül: szivárványos ökle, vágó csík és kövi csík is található benne. A patakba több alkalommal történt pisztráng telepítés. Érdemes a központi eligazító táblán tájékozódni, a részletes térkép segít a túrázóknak a területen számos túraútvonal járható, melyek közül mindenki saját igénye és tejesítő képessége szerint válogathat. A kiránduló utak egyik legfőbb elágazásánál irányt és távolságot is jelölnek a táblák. A Károlyi-kilátóhoz vezető út jóval hosszabbnak tűnik a kitáblázott 1,1 km-nél, de visszafelé már tapasztalatból lehet rövidíteni.Tökéletes hely a megpihenésre, ha még bírjuk a gyaloglást érdemes felkeresni a Sobri Jóska barlangot és az Ősember-lábnyomot.

Megközelítés:

Fotó: bodajk.hu

Székesfehérvár irányából a fehérvárcsurgói víztározók után jobbra, egy helyi étterem táblájánál lefelé található a parkoló, aminek végében található a tájcentrum főkapuja.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gaja-szurdok-Fehérvárcsurgó

A Keleti-Bakony vadregényes vidékén, Bakonynána közelében található a Gaja-szurdok. A hegyek itt már dombokká szelídülnek, sokak szerint ez a Bakony leghangulatosabb patakvölgye. Több tízezren látogatják évről évre, lassan turistaparadicsommá fejlődik.

A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén, a tó körül mosdók, büfé, pihenő és tűzrakó helyek, továbbá esőházak állnak a közönség szolgálatára. A Balinka, Bodajk és Fehérvárcsurgó között található szurdok sziklái között több helyen barlangok, a csúcsokon pedig kilátóhelyek várják az idelátogatókat. Kiváló úti cél családoknak, piknikezőknek, de rövidebb –hosszabb túrákra is alkalmas a vidék. A kanyargó patak mentén ligetes erdőkön keresztül halad a sétaút, amely kiváló kikapcsolódást nyújt a babakocsis, kerekes székes és a kutyás családok számára is, szerencsére már egyik bejáratánál sem kell létrázni a vadvédelmi kerítés felett.

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

A patakban optimális életkörülményeket talál a hűvös vizet kedvelő pisztráng, a patak vízének hőmérséklete ugyanis a legnagyobb kánikula idején sem emelkedik 16 fok fölé. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig.

Elég párás a völgyben a levegő, amely a buján tenyésző növényzet létrejöttét segíti. Égerligetek, szurdokerdők, karsztbokor erdők között sziklagyep és lejtősztyepp található, melyeket a platókon a gazdasági rendeltetésű mészkedvelő és cseres-tölgyesek követnek. A vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette, 1977-ben a Mezőföldi Vadgazdaság felújította, ma a Vadex Zrt. kezeli. Komoly vadállományt tartanak számon, elsősorban a Magyarországon kizárólag Fehérvárcsurgón élő szikaszarvasokat emelném ki, de tele az erdő szarvasokkal, őzekkel, muflonokkal, vaddisznókkal, számos apróvadak élőhelye és jelentős a madárvilága. A Központi területhez horgászásra is alkalmas a tó, partja szépen gondozott nagy tisztáson játszóteret is találunk, a fenyővel borított dombok pedig idillivé teszik a hely hangulatát. Távolodva innen a völgy felé, egyre szűkül a tér, majd megpillanthatjuk a kisebb folyó nagyságú patakot is, egy kis hídon átkelünk a másik partra, ott kanyarog a patakkal együtt jól jelzett utunk is. Legromantikusabb része az útnak, az Ádám-Éva fa. Hajdanán két öreg tölgy állt itt a Gaja partján, a nagyobbikat Ádámnak, míg a kisebbet Évának hívták.

A kisebbik fának ma már nyomát sem találjuk, Ádám fája évtizedekkel ezelőtt pedig egy tűzben semmisült meg. A Fehérvárcsurgói víztározó, a Gaja patak valamint a Vadaspark együttese rendkívüli látványosság minden olyan ember számára, aki kicsit is kedveli a természetet, a természetjárást vagy egyszerűen csak ki szeretne kapcsolódni.

A látogatók megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát, természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről.

Megközelítés autóval:

A 81. sz. főúton Fehérvárcsurgó felől az Aranyhegy dűlő úton kell elindulni, a Gaja-völgyi Tájcentrum parkolója a jobb oldalon található.

„Mindenki a hegy tetején szeretne élni, de az igazi örömöt és boldogságot az út rejti, amíg eljutsz oda.”

 Andy Rooney

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Kőpiramis-Iszkaszentgyörgy

Gondolták volna, hogy nem kell Egyiptomba repülnünk, hogy piramist láthassunk? Különleges látványosságot szeretnék megismertetni kedves utazó, mely nem csak a Bakonyban, de egész Magyarországon egyedülálló, ha belegondolunk télen havas borítással, végképp párját ritkító látványosság. Hogyan került oda, az ókori egyiptomiak gúla alakú emlékműve, hiszen az európai kultúrában nem jellemző ez a fajta építkezés?!

Fotó: csodalatosmagyarorszag.hu

A története a legenda szerint, egy szerelmi emlékmű, melyet az egyik elhunyt családtagnak állítottak. A főúri rokon beleszerelmesedett egy cselédlányba, ám a család nem fogadta ezt el, s ezért a férfi önkezével kioltotta az életét.

Eredetileg Pappenheim Szigfrid építtette, aki 1936-ban halt meg, arra a helyre, ahol a végzetes lövés eldördült. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kőpiramis a 30-as, 40-es években már bőven itt volt, fénykép tanúskodik, amelyen Sybill néni (Szigfrid unokája) olyan nyolc-kilenc éves körül lehetett, amikor az építmény mellett ült. Mivel Sybill de Mola 1926-ban született, így könnyű behatárolni, hogy mikor épülhetett a kőpiramis eredeti változata. Pappenheim Szigfrid gróf szívéhez közel állt az egyiptomi kultúra, hódolója volt az antik művészeteknek, nagyon művelt ember volt, aki sokat járt Egyiptomban, és rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására.

A szeretett rokon nagysága előtti tisztelgés vezette abban a szándékában, hogy építessen egyet itthon. A kőpiramis aztán egészen a háborút követő időszakig állt, majd az 50-es évek végén, a 60-as évek elején a helyiek teljesen lerombolták, köveit pedig a falusi építkezésekhez használták fel. Sajnos ebben az időszakban semminek nem volt értéke, ami az előző rendszerhez tartozott. 2014-ben aztán újra felépült az egykori piramis mása, amit ma is mindenki megcsodálhat, ha arra jár. Míg a 1960-as évekbeli ritkaság tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja stabil beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramis-formát.

Ez egy sematikusabb, leegyszerűsítettebb verziója a régebbi alkotásnak, ám a múlt visszacsempészése mindenképpen üdvözítendő. Az ünnepélyes átadása után, a belsejében időkapszulát helyeztek el 50 évre (újságokat, helyi tárgyakat) melyet majd 2064-ben lesz izgalmas felfedezni! Addig, míg ezt megvárjuk, érdemes felkeresni a helyet, mely Székesfehérvártól alig tíz kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyön látható. Csodálatos innen a kilátás a Bakonyra, az újjáépítésekor gondoltak az ide látogatókra is, padok, tűzrakó helyek, tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. A Piramita-hegyre egy keskeny út vezet fel, szőlőültetvényeken át. A csendet kedvelőknek meg kell említenem a közelben hétköznaponta üzemelő kőbánya zaját, ugyan a látvány kárpótol a kellemetlenségért, hasznos információ lehet.

A természet szépségeire fogékonyak itt biztosan nem unatkoznak, és ha beleszámítjuk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy hazánk, szerintem  egyetlen piramisánál vagyunk, akkor nem kérdés, hogy ide el kell jönni!

pekiapartman.hu