Minden múzeum és épület, ház, torony, emlékmű látogatása után, már csak egy „kis zöldre” vágyunk, csendre, nyugalomra. Noha Székesfehérvár szépségeivel nehéz betelni, pontosan ezért, nagyon jól eső érzés egy egészen más arcát meglátogatnunk a városnak. Nincs is messze a belvárostól, és akár egész napos kikapcsolódást ígér ez a közel 20000 négyzetméternyi zöld felület, melyet nem véletlen hívnak a város tüdejének is.
Mielőtt elmerülünk a természet és az emberi kéz összjátékának eme csodájában, lássuk pár szóban visszatekintve, honnan és miért is kaptuk. Valamikor a várost, még a belvárost is az átjárhatatlan mély vizek, mocsarak vették körül. Nagyban kihatott ez az akkori élet minőségére, hiszen közegészségügyi szempontból veszélyes volt, a járványos betegségek táptalaja. Az első feljegyzések a Sóstóról 1473-ból vannak, és amit jegyeztek még az Ingovány ahogy a mocsaras részt hívták. Nevét a sós vízéről kapta, mely ugyan azért is volt érdekes, mert a Sárvíz vize, ami duzzasztotta édesvíz volt. Erre a választ 1713-ban Dr. Brigelius Máté adta, aki mintát vett, és megállapította, hogy a tó vize alkálisót tartalmaz. A fertőzés veszély miatt, a nagy lápos, vizes területek kiszárítását, a környezet élhetőbbé tételét a 19. század második felében valósították meg. Fásítottak, hogy megkössék a futóhomokot, vendéglőt létesítettek.
Elmondhatjuk, hogy ettől fogva igazi szórakozó és sétálóhellyé vált az ide érkezők számára. 1932-es évben még a tókörnyék 3 részre bontása volt a tervezetben. Vizi sport, halászat és strand számára szerettek volna területeket elkülöníteni egymástól. A fürdőhely kiépítéséről a második világháború utáni időkben végleg lemondtak, hiszen a part elnádasodott, valamint a szennyvíz beleengedésével, súlyosan károsodott a víz minősége, fürdőzésre alkalmatlan lett volna. Sajnos az iparosodás, a karbantartás hiánya, a nádas gondozatlansága miatt, a tó feliszaposodása tovább gyorsult.
A 90-es évektől a csatornázás hatására, és a később korszerűsített és bővített szennyvíztisztító telep jóvoltából végre 2000. március 27. óta megszűnt a szennyvíz Sóstóba való elvezetése véglegesen. Ekkortól jött az a természetes újjászületés, amivel ez a terület meghálálta a pusztulásra ítéltetésből való kimenekítést. Azóta sorra kapja támogatóit, védőit, és szorgos kezeket a szépítéséhez. Ahogy a hernyó bebábozódása után pillangóként születik újjá, úgy lett ez a szép hajdan volt mocsaras terület most természetvédelmileg védett, különleges növény és madárfajairól is ismert területük a Székesfehérváriaknak.
Továbbra is rendelkezésre áll, egy egyszerű sétára a part mentén, családok pihenésére, de most már több mint 7 km hosszú tanösvényt, 19 interaktív információs táblát, két madár lest, fedett erdei iskolát, zöld tanyát piknikezési lehetőséggel, és egy egészen különleges látogató központot is találhatunk rajta. A természetvédelmi terület megismerésében segít a terület erdésze, illetve ő felügyeli a Sóstó rendjét. A Zöldtanyától induló túra 2-3 órás kényelmes sétával megtehető. Gazdag növény világa igazán szemet gyönyörködtető változatosságot ígér. Rengeteg féle fa, cserje, és virág pompázik háborítatlanul, borítja zöld és színes lepelbe a tájat, és ami igazán különleges, az a 9 féle védett orchidea fajta, mely szintén itt él.
A tó élővilága számos féltett, védett fajunknak ad otthont, mind a szárnyasok és a vízben élők számára. Hosszú is lenne itt helyet adni a felsorolásnak, hisz épp erre buzdítok mindenkit…menjen, fedezze fel maga, olvassa el róluk, amit ott lát és talál. Semmi nem adhat akkora teljességet a lelkünknek, mint a természet ilyen igazán különleges, és izgalmas összhangja.
pekiapartman.hu
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
