Kategóriák
Uncategorized @hu

Székesfehérvári Koronázó Bazilika Romkertje.

Egészen különleges része Székesfehérvár belvárosának a Romkert, hiszen a szép, modern kialakítása mellett, azért mégis csak romok, csontok, ásatások, és folyamatos feltárások helyszínére csöppenünk sétánk során. Szerintem minden embert vonzzanak az ilyen jellegű emlékhelyek, mert itt nem csak a számokkal, és a történelmi adatok leírásával találkozhatunk, hanem konkrétan azon a helyen járunk, ahol valaha királyokat koronáztak, és temettek el. Ez a darab föld, rajta pedig a templom falának maradványai, egészen biztosan említve 1031-ből származik, feltételezések szerint 1018-ban kezdték meg az ország legnagyobb Bazilikájának az építését. Három hajós, négytornyú épület volt, mely a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzi.

Az máig bizonytalan, hogy maga Szent István itt lett e megkoronázva, vagy Esztergomban, erről a kutatók véleménye megoszlik. Az azonban bizonyos, hogy fiát, Szent Imrét ide temettette el, és itt kapott végső királyi sírhelyet még 14 uralkodónk. A Szentföldre vezető út mentén épült egyház, a koronázások (38 magyar király), az országgyűlések, és a királyok hadba vonulásának és hazatérésének adott otthont. Itt őrizték a Szent Koronát, a jogart, a kardot, és a palástot, itt volt a királyi trón, a királyi kincstár és a levéltár is, hatalmas királyi esküvők, és keresztelési szertartások fényes helyszínéül szolgált . A 15. század közfelfogása szerint: „a magyaroknak három törvényük van.

Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie.” Székesfehérvár török kézre kerüléséig (1543) minden magyar uralkodót Fehérváron koronáztak meg. 

A 14-15.század folyamán számos kápolnát emeltek az egyház épületében, és ekkortól megkezdődtek a főúri temetkezések is, melyekről oklevelek és sírtöredékek egyaránt bizonyítékul állnak. Sajnos a török vész Székesfehérvárt sem kímélte. A templom királysírjait kirabolták, sír emlékeit lerombolták.1602-ben egy sajnálatos robbanás miatt az ország legnagyobb bazilikája romba dőlt. Köveit elhordták a város védőfalainak megerősítéséhez, így gyakorlatilag ez a gigantikus méretű épület a 17. század végére szinte már a földel lett egyenlő. 1936 és 1938 között készült el a prépostsági templom maradványait bemutató Romkert. Az ásatások később indultak el, és a mai napig tartanak. Az itt megtalált csontok, és tárgyak zöme feltárás alatt van, sok lelet pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban kapott méltó helyet. Ha végig nézik ezt a különleges emlékhelyet, melyben oly sok felmenőnk maradványai, történelmünk „legnagyobbjainak lábnyomai”, Szent István földi maradványainak szarkofágja áll, talán megérint minket Székesfehérvár, ahogy a középkori nevén nevezték: Alba Regia nagysága, és elhisszük, hogy a királyok városában vagyunk eme pillanatban.

pekiapartman.hu