A veszprémi Szent Mihály-bazilika
A királynék városa, olyan történelmi emlékekkel van tele, melyeket nagyon szeretnék megmutatni nektek, mert sokszor a pláza, az egyetemek és a húszemeletes ugrik be mindenkinek a megyeszékhelyről.
Maga a város olyan sok régi nagyságunk lenyomatát őrzi, melyek mellett nem mehetünk el mindennap, melyeket fel kell keresni, meg kell ismerni. A vallás mozgatott mindent, az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.(A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.) A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi, melynek elnevezésében ez szerepet játszhatott feltételezések szerint. Veszprém szívében, a vár legnagyobb és legmagasabb épületéhez vezet utunk. Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete. A helyén, feltehetően Géza fejedelem idejében emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Elképesztő ugye?
Későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Az idők folyamán többször leégett, a XVIII. század elején az eredetileg románkori vörös-fehér köves templomot gótikus stílusban állították helyre, ekkor készült az altemplom is. Egy későbbi átépítés során a bazilika barokk jellegét teljesen elvesztette, mivel tornyait több méterrel megemelték, és román stílusúvá alakították. A székesegyház újjáépítése a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület a feltételezett eredeti külsejét alapul véve.
Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek, a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái, ezeken számos szentet találhatunk. A gótikus szentélyt és az altemplomot megőrizték. A bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, gyönyörű fehér márvány szarkofág. A Szent Mihály Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját szent ereklyeként.
A székesegyháznak öt harangja van. Egy az északi, négy a déli toronyban. A neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika, melyet maga II. János Pál pápa emelt székesegyházról, basilica minor rangra. Utolsó rekonstrukciós munkálatait 2005-ben kezdték meg, és 2010-re, állami támogatásból, a templom külseje és belseje is megújult. A Bazilika altemplomában megtekinthető Madarassy István ötvös, szobrász tárlata. Egy szeleteke a királynékhoz kapcsolódó emléknyomatokról, egy séta, mely időutazásra visz, melyhez az Isten háza ad tárlatot.
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.“
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
