Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben helyezkedik el, könnyedén megközelíthető a 811-es főútról letérve. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban.
A több mint két hektár alapterületű hóvirágmező teljes pompájában hóolvadás után, általában február közepétől március közepéig csodálható meg. A legszebb tavaszi hónap itt a május, ilyenkor virágzik a japánakác, a tulipánok, a hárs-, juhar-, tölgy-, gesztenye-fajok. Júliusban az arborétumban fekvő tó veszi át a főszerepet, láthatunk hattyú és vadkacsa fiókákat, a meleg nyári napokon hűsítő a hatalmas fák által beárnyékolt víztükör mellett sétálni. Augusztusban ugyanitt tavirózsák virágzanak, a parton felzendül a békák éneke. Az utolsó nyári hónapban még számos gyönyörű virág nyílik.
A Vértes lábánál fekvő területet hajdanán családi birodalomnak szánta József nádor (1796-1847), és kastélyt építtetett itt. Az egyemeletes klasszicista épületet 1820-27 között Pollack Mihály tervei alapján emelték, Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya volt. A nádor utódait nevezzük a Habsburgok magyar ágának, ő volt közülük az első, aki Magyarországon letelepedve birtokhoz jutott. József nádor halála után idősebb fiára, István főhercegre szállt az uradalom, aki egy rövid ideig Magyarország nádora is volt. A főherceg 1867-ben bekövetkezett halálát követően József Károly főhercegé lett, aki a kastélyt 1871-ben hátranyúló szárnyakkal bővíttette és az udvari homlokzatot eklektikus stílusúra alakíttatta.
A pálmaháznak sajnos csak a nyomai láthatóak, azt hazánk egyik legnagyobb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján 1871-72-ben készítették el. A ma is látható kápolna (1880) Storno Ferenc munkáját dicséri, neoromán stílusban. Az 1880-as években még állatkertet is létesítettek a parkban. A főherceg 1905-ben meghalt, a birtokot fia, József Ágost főherceg örökölte. A főherceg az utolsó magyar király, IV. Károly bizalmasának számított, Magyarország kormányzója is volt rövid ideig 1919-20-ban, majd visszavonult Alcsútra és 1944-ben hagyta el az országot. 1945-ben a kastélyt államosították, majd az 1950-es években a kastély leégett és szinte teljesen megsemmisült. A tragédiát követően az épület köveinek nagy részét elhordták, a legtöbb melléképületet pedig egyszerűen lebontották.
A kastélyromot övező 70 holdas parkot1952-ben védetté nyilvánították, majd kitisztították a tavat és rendezték a parkot. 1959-ben mintegy 80 féle növényt telepítettek, a 60-as években felújították a romos épületeket. A rendszerváltás óta folyamatosan szépítik, csinosítgatják a kertet, jelenleg is nagyszabású tervek várnak megvalósításra. A kastély együttesből napjainkra csak a timpanonos főhomlokzat egy része és a kápolna maradt meg. A hangulatos, romantikus kastélykert a kanyargós sétautakkal, a tóval, kis kőhídjaival, műromjaival, pihenőivel, a kastélyrommal az ország egyik legrégebbi és legszebb angolparkja.
Figyelmet érdemelnek még a fenyvesek, hazánk egyik legnagyobb feketefenyőjével, a mocsári ciprusok, Magyarország legidősebb akácfája és egy hatalmas, érdekes lombú, öreg platán. Az Arborétum az Alcsútdobozi Kalandpark mellett, a Puskás Ferenc Sport Hotel mellett található, így számtalan kikapcsolódási lehetőséget biztosít az aktív pihenésre vágyók számára, és a természet szerelmeseinek is.
Az Alcsútdobozi Arborétum megállóhelytől indul a Vál-völgyi Kisvasút, így egy kis nosztalgikus élménnyel színesítheti a programot. A 6 km-es szakasz végállomása a Puskás Akadémia MH, így a Pancho Arénához vonattal is eljuthat.
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
