Székesfehérvár belvárosából számos kis utcácska nyílik, melyek kissé meghúzódva, nagyobb csenddel, várják kisebb nagyobb építészeti, szobrászati remekekkel a turistákat. Ezek közül kiemelnénk egy igazán különleges helyi látványosságot, mely a megfelelő időpontban a füleinknek is kellemes meglepetéssel szolgál, a látványos kialakítás mellett, ez pedig az Építőipari Nívódíjjal is jutalmazott és elismert Órajáték.
Gyalogosan lehet megközelíteni, hiszen a Hősök teréről nyílik a Kossuth utca belső tere, ahol magasan áll. A Különleges óraszerkezetet Kovács Jenő órásmester, Diós Tibor kovácsmester, Ecsedi Mária képzőművész és Korompai Péter keramikusművész alkották meg. Figurái egytől egyik legendás magyar történelmi alakok, akiket korabeli ábrázolások nyomán jelenítettek meg. Rövid felsorolásban ők kísérik nekünk az idő múlását, ezen a mesterműven: Szent István király (1000-1038) és fia, Imre herceg – Szent László király (1077-1095) Szent Erzsébet és Szent Margit – Szent Erzsébet II. András magyar király lánya (1205-1235), IV. Béla magyar király (1235-1270) és végül, de nem utolsó sorban Mátyás király (1458-1490) és Beatrix királyné – a királyi pár. Az óra különlegessége, hogy 24 órás a számlap.
A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon. A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.
Az alkotók, mint írásom elején említettem, az érzékeinket nem a csak a látvánnyal, de a megszólaló zeneművekkel is teljessé teszik, hiszen dallammal indulnak el, melyre érdemes pontosan érkezni, hogy az élményt megélhessük. A nyári időszakban a harangjáték reggel tíz órakor szólal meg először, ekkor a „Boldogasszony anyánk” című népéneket hallhatjuk, majd tizenkettő órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből.
Ezt követi tizennégy órakor egy közismert református ének, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű 42. zsoltár. Délután négy órakor egy Zsigmond-kori zenemű részlete, a „Surrexit Christus” hangzik el, majd hat órakor egy gregorián dallamot, az „Ómagyar Mária-siralom” részletét hallhatjuk. A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor az „Isten hazánkért” című népének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az „Erdő mellett estvéledtem” című dallal búcsúzik el a harangjáték.
El kell Önöknek mondanunk, hogy eleinte nagy vihart kavart az órajáték, hiszen minden elismerés mellett, a helyi lakosok a felcsendülő dallamokat túl hangosnak, zavarónak találták. Szerencsére sikerült a városnak a lakosokkal, egy máig jól működő arany középutat találniuk, amivel orvosolhatták ezt a problémát. Mi mindenesetre elmegyünk gyakran meghallgatni az órajátékokat, kis padjain a térnek megpihenve, elgyönyörködni a kedves kis környezetében, majd magunk mögött hagyva a harangjátékot, további utcácskák felfedezésére indulunk. Vajon akik ott élnek, szívesen hallják naponta felzendülni az énekeket, vagy már életük megszokott részévé vált, az idő, dallamos múlására épített szerkezet hangja?
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot. Kövess minket a Facebook-on, Instagramon vagy a Tik-Tok-on!
