Kategóriák
Uncategorized @hu

Kőpiramis-Iszkaszentgyörgy

Gondolták volna, hogy nem kell Egyiptomba repülnünk, hogy piramist láthassunk? Különleges látványosságot szeretnék megismertetni kedves utazó, mely nem csak a Bakonyban, de egész Magyarországon egyedülálló, ha belegondolunk télen havas borítással, végképp párját ritkító látványosság. Hogyan került oda, az ókori egyiptomiak gúla alakú emlékműve, hiszen az európai kultúrában nem jellemző ez a fajta építkezés?!

Fotó: csodalatosmagyarorszag.hu

A története a legenda szerint, egy szerelmi emlékmű, melyet az egyik elhunyt családtagnak állítottak. A főúri rokon beleszerelmesedett egy cselédlányba, ám a család nem fogadta ezt el, s ezért a férfi önkezével kioltotta az életét.

Eredetileg Pappenheim Szigfrid építtette, aki 1936-ban halt meg, arra a helyre, ahol a végzetes lövés eldördült. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kőpiramis a 30-as, 40-es években már bőven itt volt, fénykép tanúskodik, amelyen Sybill néni (Szigfrid unokája) olyan nyolc-kilenc éves körül lehetett, amikor az építmény mellett ült. Mivel Sybill de Mola 1926-ban született, így könnyű behatárolni, hogy mikor épülhetett a kőpiramis eredeti változata. Pappenheim Szigfrid gróf szívéhez közel állt az egyiptomi kultúra, hódolója volt az antik művészeteknek, nagyon művelt ember volt, aki sokat járt Egyiptomban, és rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására.

A szeretett rokon nagysága előtti tisztelgés vezette abban a szándékában, hogy építessen egyet itthon. A kőpiramis aztán egészen a háborút követő időszakig állt, majd az 50-es évek végén, a 60-as évek elején a helyiek teljesen lerombolták, köveit pedig a falusi építkezésekhez használták fel. Sajnos ebben az időszakban semminek nem volt értéke, ami az előző rendszerhez tartozott. 2014-ben aztán újra felépült az egykori piramis mása, amit ma is mindenki megcsodálhat, ha arra jár. Míg a 1960-as évekbeli ritkaság tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja stabil beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramis-formát.

Ez egy sematikusabb, leegyszerűsítettebb verziója a régebbi alkotásnak, ám a múlt visszacsempészése mindenképpen üdvözítendő. Az ünnepélyes átadása után, a belsejében időkapszulát helyeztek el 50 évre (újságokat, helyi tárgyakat) melyet majd 2064-ben lesz izgalmas felfedezni! Addig, míg ezt megvárjuk, érdemes felkeresni a helyet, mely Székesfehérvártól alig tíz kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyön látható. Csodálatos innen a kilátás a Bakonyra, az újjáépítésekor gondoltak az ide látogatókra is, padok, tűzrakó helyek, tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. A Piramita-hegyre egy keskeny út vezet fel, szőlőültetvényeken át. A csendet kedvelőknek meg kell említenem a közelben hétköznaponta üzemelő kőbánya zaját, ugyan a látvány kárpótol a kellemetlenségért, hasznos információ lehet.

A természet szépségeire fogékonyak itt biztosan nem unatkoznak, és ha beleszámítjuk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy hazánk, szerintem  egyetlen piramisánál vagyunk, akkor nem kérdés, hogy ide el kell jönni!

pekiapartman.hu


Kategóriák
Uncategorized @hu

Hajmáskéri Tüzérlaktanya-Hajmáskér

Egészen filmbe illő szellemvárosba kalauzolom el az érdekességeket és történelmi helyeket kedvelő kirándulni vágyókat. Mitől is izgalmas a Veszprém megyében található Hajmáskér falu melletti katonaváros? Utazzunk vissza egy évszázadot, ismerjük meg a történetét, és ha kedvet kaptak, keressék fel személyesen, hiszen bárki által látogatható, érdemes közelebbről is megnézni, amíg lehet.

Fotó: kameraaltal.blog.hu

A hely lassan az enyészeté lesz, voltak épületek melyeket már le is bontottak, életveszélyesek lettek, a megmaradtak felújítására pedig sajnos nincs pénz, és egyenlőre senki, aki fantáziát látna benne. Egykoron ugyan ez nem volt elmondható, hiszen a terv egy tüzérségi lőtelep létráhozása volt. Veszprém hajdani hagymás kertje egy 1901-es képeslapon nem sokat mutat magából, jóformán csak egy kopár tájat látunk. De a jövendőbeli lőtérnek épp ilyen adottságokra volt szüksége, egy hatalmas, üres térségre, ahol bátran el lehet sütni az ágyúkat. I. Ferenc József uralkodó javaslatára az 5000hektáros területre gyakorló teret, lőiskolát és szállásépületet építettek, hogy az itt gyakorlatozó katonáknak legyen, hol aludni.

A katonaváros ünnepélyes átadására 1911. júliusában került sor.  A település is profitált mindebből, hisz ahol kis helyen sok katona állomásozik, ott előbb-utóbb vendéglátóipari egységekre is szükség lesz. Közép –Európa legnagyobb lőtere, Hajmáskér mellett tényleg egy valóságos város épült ki. 60 épülettel, 12 közvilágítással ellátott utcával, hatalmas parkkal, önálló vízvezetékrendszerrel, 2 víztoronnyal, szennyvízderítővel, jéggyárral, húsüzemmel, színházzal, kórházzal, sőt kisnyomtávú vasúttal is, ami megkönnyítette a hatalmas területen való mozgást. Ahol sok a magányos férfi, ott az örömlányok is megjelennek, bizony a telepen hivatásos kéjnők is laktak. Teljesen önellátó volt, akár 2000 fő és ugyanennyi ló állomásozhatott itt, a helyi lakosok csak a csendőrség engedélyével léphettek be a területére. Mit látunk mindebből most? Az egykori fogadó épület Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyként működik, ahol a katonasághoz köthető tárgyi emlékeket, fegyvereket, egyenruhákat, fényképeket lehet látni. Itt kapott helyet a falu könyvtára is.

A katonaváros ma is összefonódik a faluval, az egyik tiszti épületben működik az általános iskola, néhány épületet cégek bérelnek, raktárnak, kisüzemnek, de vannak itt lakások is, a hajdani, tornyát vesztett templom pedig klubhelyiségként funkcionál. A legszebb épület a valaha volt lovarda, melyben még állnak a márványitatók is, melyek sok ezer ló szomját oltó vizét voltak hivatottak tartani. Sok épület van romos állapotban, benőve fákkal, bozóttal, egyes helyszínek igazi horrorfilm díszleteként is funkcionálhatnának! A legizgalmasabb része, ami jelképe is lett a szellemvárosnak, a központban álló háromszintes, tornyos, kastélyszerű parancsnoki épület pedig az egész környék képét uralta. 50 méteres tornya messzire látszik, eredetileg a lőiskola volt, később lett parancsnokság, és kapott reprezentatív szerepet.

A torony egyébként a telep egyik víztornya is volt. Az épületek körül kilenc holdnyi, szépen gondozott parkot találhattunk,egy kis tóval, melyet romantikus fahíd szelt át. Ma már ezekből sincs semmi. A tó medrét feltöltötték, helyét lebetonozták, amit aztán felvonulási térként használtak. Elképesztő, hogy senki sem őrzi ezt a hatezer négyzetméteres területet, melyben valaha 118 szoba telt meg élettel, köztük például kártya, billiárd és szivarszoba, a legszebb helyiség a kaszinóterem volt. A főbejárat tárva-nyitva, se pénz, se kapacitás az őrzésre, ráadásul egy hihetetlen nagy épületről van szó, ahová ezernyi helyen be lehet jutni, egyszerűen képtelenség lenne mindenhová embert állítani. Ennek ellenére egyedül semmi esetre sem javasolt itt sétálgatni, ugyanis az épület számos része balesetveszélyes. A katonaváros szélén volt kialakítva az első világháború után a fogolytábor, ahol több ezer külföldi katonát tartottak fogva. A tábornak külön papírpénze is volt. A két világháború között a laktanyához tartozó lőtéren próbálta ki a Honvédség a harckocsikat, fegyvereket. A szovjet megszállás során az épületek állapota romlani kezdett, a „kastély” közvetlen közelében panelházak épültek, lekorlátozva az ingatlan későbbi hasznosításának lehetőségeit.

A katonaváros, amely hajdan a Monarchia büszkesége volt, ma pusztuló teher, amivel, aki szeretne, nem tud mit kezdeni, aki talán tudna, az meg nem szeretne. Reméljük azért, egyszer talán valaki meglátja a lehetőséget Hajmáskér katonavárosának jobb sorsra érdemes épületeiben.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Nádasdy kastély-Nádasdladány

Hazánk számtalan csodálatos kastéllyal büszkélkedhet, de az egyik legszebb talán Fejér megyében, Székesfehérvártól mintegy 20 kilométer távolságra Nádasdladány szívében található Nádasdy-kastély.

A 19. század második felében Tudor-stílusban építették át Linzbauer István tervei alapján. A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya, tényleg olyan, mint egy angol vagy skót kastély, tornyos, csipkés, sokkéményes, hatalmas angolparkkal, igazi kiránduló programot ígér a felkeresése! A Nádasdy-kastélyról tudni kell, hogy eredetileg Nádasdy Lipót kis kúriája állt itt, ami része volt a család jelentős vagyonának, a 14. századtól voltak itt birtokaik.

Fotó: nadasdladany.hu

A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére, Nádasdladányra változtatták. Lipót halála után fia, Ferenc örökölte, indíttatására kibővítették, átépítették. Legendák szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy az új épület romantikus Tudor stílusú lett. Hozzátoldottak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. Főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található. A kastélyt annak idején választékos ízléssel rendezték be, nem hiányoztak a kor legmodernebb technikai vívmányai sem, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz- majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták.

Az építményt kovácsoltvas csillárok, faragott fabútorok, festett üveg ablakok tették díszessé, melyek a kor híres mestereinek keze munkája által készültek. A kastély talán legkiemelkedőbb terme a családi arcképcsarnok, az Ősök csarnoka. Itt őrizték a felmenők egész alakos festményeit, a terem pompás díszítése ma is megcsodálható . Gróf Nádasdy Ferenc Zichy Ilonát vette feleségül, akivel boldog házasságban éltek. Boldogságuk nem tartott sokáig, mert Ilona 24 éves korában, harmadik gyermekük születése után tragikus hirtelenséggel meghalt. Ferenc nem nősült meg újra, ez is bizonyítja, hogy feleségéhez erős szerelmi kapocs fűzte, senki se léphetett a helyébe. A legenda szerint a Nádasdy család segítette IV. Béla királyt, amikor a nádasban bujkált a tatárok elől, csak ők ismerték a rejtekhelyét, állítólag vadkacsával etették. Ezzel magyarázzák a címerükben szereplő vadkacsás motívum eredetét.​

A második világháború következtében a Nádasdy család elmenekült, ekkor az épületet kifosztották. 1832-1994 között üresen állt, rohamosan romlott ekkor a kastély állapota. A Nádasdy-kastélyt 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tulajdonába került. A közel 20 hektáros angolpark egy nagy része még felújításra vár, de így is kitűnő hely piknikezni, és a növényritkaságok között nyugodalmas sétákat tehetünk, néha rápillantva a csodálatos díszletnek tűnő kastélyra.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a Nádasdy-kastély felújítási munkálatai megkezdődtek, a kastély a munkálatok befejezéséig zárva tart, így jelenleg nem látogatható.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Fizessük a szállásunk SZÉP Kártyával

A SZÉP kártya egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a cégek és vállalkozások béren kívüli juttatásokat adjanak a dolgozóknak. A SZÉP kártyára meghatározott összeg kerülhet, a cégek döntik el, ebből mennyit szeretnének adni a munkatársaknak, azt viszont már a munkatársak határozzák meg, hogy melyik alszámlára szeretnék kérni azt az összeget, legalábbis a legtöbb esetben. Három alszámla közül választhatunk: szállás, vendéglátás és szabadidő. Érdemes alaposan megválogatni, hogy melyik számlára kérjük a béren kívüli juttatásunkat, ugyanis nem véletlen, hogy külön alszámlák vannak.

A szállások általában csak a szállás alszámlát fogadják, fogadhatják el, az éttermek, vendéglátó helyek pedig a vendéglátás alszámlát. A szabadidő alszámla a másik kettő alszámlánál kicsit szélesebb körben használható. Felhasználhatjuk egyes optikákban, fürdőkben, wellnesközpontokban, de játszóházakban, kalandparkokban és állatkertekben is. Érdemes utána járni, hogy a SZÉP kártyánkat hol fogadják el, ugyanis többféle pénzintézetnél is igényelhetnek a cégek SZÉP kártyát, az OTP Banknál, az MKB Banknál és a K&H Banknál is.

Melyik alszámlára érdemes kérni a béren kívüli juttatást?

Mivel több pénzintézet is bocsájt ki SZÉP kártyát, így érdemes utána járni, hogy ahol majd használni szeretnénk, ott elfogadják-e vagy sem. Arról, hogy melyik banknál igényli egy cég a SZÉP kártyát, arról nem a munkatársak döntenek. Az alszámlákat viszont érdemes jól megfontolni, és kicsit utána járni. Tegyük fel magunknak a kérdést, mire is szeretnénk költeni a kapott összeget? Ha leginkább nyaralásra szánjuk, akkor a szállás alszámlát érdemes használni, viszont ha vendéglátóhelyeken használnánk fel, akkor inkább a vendéglátás alszámlát.

A vendéglátás alszámlát egyébként már egyes boltokban vásárlásra is használhatjuk, érdemes tehát utána járni, hogy van-e ilyen bolt a közelünkbe. Emellett vannak olyan szállások, amelyek nemcsak a szállás alszámlát fogadják el, hanem bármelyik másikat is. Ez a koronavírus járvány miatt jó lehetőség lehet, hiszen a járvány idejére a szállások bezártak, így akinek ezen az alszámlán volt összege, nem tudta használni, ha pedig egy bizonyos ideig nem használjuk fel a számlán lévő összeget, akkor az visszautalásra kerül a cégnek.

Melyik alszámlát fogadják el a Pe-Ki Lux Apartmanokban?

A Pe-Ki Lux Apartmanon például mind a három alszámlát elfogadják, ha náluk bérlünk apartmant. A Pe-Ki Lux Apartmanokat megtaláljuk Székesfehérváron, Pétfürdőn, Várpalotán és Balatonfüreden. Bármelyik alszámlán is van a béren kívüli juttatásuk, náluk mindegyik alszámlával fizethetünk.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Eperjes Tanösvény

A Bakonyban rengeteg lehetőség adódik a kirándulni vágyóknak, találni itt rövid tanösvényektől komoly túralehetőségekig mindent. A Zirctől mindössze 3 km távolságra található Eperjes-hegyet  a 82-es főútról vagy a hegy keleti lábánál fekvő Olaszfaluból érhetjük el. Igazi kis Angkor-hangulatot találni, ha valaki végighalad a nem túl megerőltető, 4.5 km-es Eperjes tanösvényen.

Fotó: turizmus.zirc.hu

Úgy tűnhet, hogy kisgyerekes családi programot ajánlok (nem kizárható ez sem), de én az ilyen tematikus ösvényekre inkább a felnőtteknek tudok izgalmas felfedezéssel szolgálni. Az útvonalon nem annyira a kilátás vagy az erdő látványos (bár ezekre sem lehet panasz), hanem a terület egyedülálló földtani értéke miatt érdekes, ugyanis a földtörténeti középkorból láthatunk itt köveket. A tanösvény időutazást is kínál: az út mentén a hegyet felépítő triász, jura és kréta időszaki mészkőfajták bukkannak a felszínre, a megállóhelyek a képződési időt is jelzik.

A kirándulás során kis odafigyeléssel igazi kőkincsekre lelhetünk. Akár családi vagy geotúraként tekintünk az Eperjes-hegyi sétánkra, mindenképpen érdemes indulás előtt kicsit utána olvasni a terepi helyszíneknek, valamint az itt fellelhető érdekességeknek, mert az avatatlan szemek nem biztos, hogy tudják, hol és mit kell keresniük. Vigyünk magunkkal kalapácsot, kesztyűt és védőszemüveget is, mert ha belelendülünk a keresgélésbe, ezekre biztosan szükségünk lesz. A helyiek által Eperkésnek is nevezett hegyen a jellemzően különféle mészkövek regélnek gigászi lemezmozgásokról, ősi tengerekről és azok különleges élővilágáról: tengeri liliomok, fejlábúak kihalt rokonairól, ammoniteszekről vagy éppen szokatlan alakú, szarvszerű kagylófélékről.

Az út mentén, akár az Eperjes nagy részén, kiemelkedő tájképi és botanikai értékű szépséges fa matuzsálemek, az egykori erdős vegetáció maradványai láthatók. Leggyakoribb a bükk, mellette többek közt gyertyán, juhar- és tölgy-félék egyedeit hagyták meg.  A terepre induló „T” jelzéseket követve egy 4,5 km-es útvonalon roppant változatos környezetet fedezhetünk fel. A több állomásból álló tanösvény akár egy óra alatt is kényelmesen végigjárható, ám ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a terepi élményekre, a természeti értékek megcsodálására, akkor bizonyosan több órát fogunk itt eltölteni, akár élőlények megkövült vázait kutatva, akár csak a piknikhelyek egyedi hangulatát élvezve. Három kialakított feltáró szelvényének köszönhetően könnyen hozzáférhetünk a beszédes kőzetekhez, és olykor már a megbontott kőzetanyagban keresgélve is találhatunk ősmaradványokat. A sziklagyepekkel, bokrokkal fedett részeken ne kezdjünk új árok ásásába, mert azon túl, hogy ez természetvédelmileg tilos, felesleges is.

Minden látnivaló ott hever előttünk, legyünk figyelmesek és türelmesek. Több helyen paddal ellátott pihenőhelyeket, piknikezésre kiváló tűzrakókat találunk, melyek egyike, másika az erdőben vagy a tisztáson kínál kikapcsolódást. Keleti irányban még festői panorámában is részünk lesz, amihez a környező erdők és szántók, egy közeli farm legelésző állatai és Olaszfalu látképe szolgáltatja a harmóniát árasztó csendéletet.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Szent István bora

Ha már eszünk, igyunk is! A szőlőművelésről Székesfehérváron már az Árpád-korból vannak adatok, a 18. században nagy présházakról, köztük a püspök nyaralójáról és kápolnáról szólnak a leírások. Borlovagrend, borkirálynő, borritkaság, borútlevél… „Bort hamar, bort!”

A Noé-Hegyi Szent István Borlovagrendet 52 lokálpatrióta borbarát alapította első királyunk ősi koronázási székhelyén. Céljuk a kulturált borfogyasztás terjesztése és a székesfehérvári szőlőtermesztés régi hagyományának újraélesztése. A 2013-as Borrendi Találkozón debütált a „Szent István Emlékév Cuvée” borritkaság, melyből összesen 975 sorszámozott palack készült Szent István tiszteletére.

A Noé-hegyi Borlovagrend olyan tagokkal büszkélkedhet, mint Vörös Zsuzsanna öttusázó olimpiai bajnokunk, és Kiss Barbara, a 2013. év országos borkirálynője, aki a magyar bor arca és nagykövete is volt egy éven át. Az augusztusi Székesfehérvári Királyi Napok idején borlovagjaink is felvonulnak.

Fehérvártól két történelmi borvidék is karnyújtásnyira van. A Velencei-tó és Mór boros pincéi is könnyedén bejárhatók. Váltsa ki Móri borútlevelét a Tourinform Irodában, mellyel az ajándék móri borospoharát kedvezményes árakon töltheti meg bizonyos pincékben. Keressen fel legalább öt borospincét, gyűjtsön össze öt pecsétet és megkapja a „Móri Borvidék Borbarátja” címet igazoló oklevelét.

turizmus.szekesfehervar.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Tegularium-Veszprémi téglagyűjtemény

Veszprém mint tudjuk, nagy történelmi múlttal és igen sok látnivalóval rendelkező város. Igyekszem sorra bemutatni, megismertetni az érdekességeit, az ide érkezőkkel, vagy legalább is kedvet csinálni a nevezetességei felkereséséhez.

A Dubniczay-palotáról már írtam ajánlót, ez az önmagában is különleges épület ma több kiállításnak is otthont ad, talán arról már kevesebben tudnak, hogy egy kevésbé megszokott tematikájú téglakiállítás is megnyílt pincerendszerében, valamint az azzal egybenyitott 16. századi ágyúbástyarészben. Az 1980-as évektől létező gyűjtemény a ma már nem működő Veszprémi Építőipari Múzeum része volt. 2006-ban, a Dubniczay-palota felújításakor került jelenlegi helyére.

Elhelyezéséhez képest meglepő, de az egész kiállítás világos, ízlésesen berendezett, ahol a hangsúly mindig a téglákon van. Bizonyára sokakban felmerül, hogy miért is lenne érdekes régi téglákat nézegetni, de higgyék el, a nagyon elszánt ellenállók is meggyőzhetővé válhatnak arról, hogy mennyi izgalmas dolgot rejt a múlt. Közel 12000 évet mehetünk vissza az időben, Magyarországon a kora Árpád-korban, körülbelül 1000 éve kezdtek téglát készíteni. Nagy hagyománya volt a téglákat különböző informatív jelzéssel, bélyeggel ellátni. Hazánkban közel 4000 fajta bélyeges téglával találkozhatunk, itt a Teguláriumban nagyjából 1200 téglával és cserépemlékkel, valamint a készítéshez kapcsolódó tablókkal, tárgyakkal várják a látogatókat, avatott tárlatvezetéssel.

Fotó: veszpreminfo.hu

A gyűjtemény vázát a már említett hazai bélyeges téglák adják, de olyan különlegességek is láthatók a tárlaton, mint az egykori Pannónia provinciában talált agyagemlékek, vagy a középkori, úgynevezett kannelurázott (vonalazott) téglák. A gyűjtemény emellett bemutatja a téglagyártáshoz egykor használt eszközöket : talicska, présgép, vetősablon  is. Az ember mindig szeretett nyomot hagyni azokon a tárgyakon, amelyek körbevették. A gyűjteményben tematikusan rendezve láthatjuk a helyneves, évszámos, a készítő, illetve készíttető „márkajelét” viselők mellett a talányos díszítőelemű téglákat. Tulipános, méhkas, monogramos vagy éppen a népművészethez hasonló díszítésekkel.

Bármi legyen is a jelölés, megvan a saját története. Például annak az emléktéglának, amely az 1921-es soproni népszavazás emlékére készült. Grófi tégla, bárói tégla, afrikai tégla, újrahasznosított tégla, téglaégető gyárban készült tégla, négyszáz éves tégla, még be nem azonosított tégla, és ami az egyik legérdekesebb és egyben legszórakoztatóbb vonulat: személyes üzeneteket tartalmazó téglák, mondjuk éppen egy hajadonnak, akiről egy téglagyárban dolgozó fiatalember álmodozhatott munka közben. Az agyag anyagi összetétele lelőhelyenként más és más, így a kiégetés különböző színárnyalatokat eredményez. Ennek is köszönhetően a téglafalazás rendkívül sokféle és sokszínű lehetőséget rejt.

A tégla mai napig az egyik legfontosabb építőanyag, bár én azt gondolom inkább történelmileg múltja, mint jövője van, melynek felfedezése sok izgalmat tartogat!

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Szent Katalin kolostor romjai (Margit-romok)

Kevés olyan festői szép sziklavidék van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. Újra és újra visszatérek ide, mert lenyűgöz a látványa. A Séd-völgyében sétálva nem csak a veszprémi táj vadregényes szépségben gyönyörködhetünk, hanem időutazást is tehetünk a város ezer éves múltjának emlékeit felfedezve. Kevés magyar településnek van annyi történelmi vonatkozású műemléke, mint Veszprémnek.

A vár alatt, a Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján találjuk meg Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez. A romokat a várból letekintve, vagy a Benedek-hegyről kitekintve pillanthatjuk meg. Valós maradványai egy olyan kornak, melyben IV Béla lánya élt, a hely ahol nevelkedett. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. A domonkos kolostorok általában kisebb közösségek voltak, Jézus és a 12 tanítvány mintájára egy vezető és 12 szerzetes élt bennük. A veszprémi kolostor is maximum 20 nővérrel működött.

Fotó: wikipedia.org

Ne feledjük, hogy a Margit-romoknál ma csak a templom egykori körvonalait látni, s csupán a templom déli oldalán a kolostornak egy nagyon kis részét. Mindig a templomot húzták fel az északi oldalon, hogy védje a zord idő ellen a közösséget, melytől délre három oldalról építették a lakószárnyakat, az északi oldalon keringetővel. Sajnos nem ismerhetjük ezeket, mert a 18. és 19. században házakat emeltek a helyükre, így nem kutathatóak.

Virágzó kolostori élet jellemezte ekkor Veszprémet és környékét. A Klastrom-völgyben éltek a király fennhatósága alá tartozó görög apácák, helyüket a domonkos zárda alapításával egy időben cisztercita nővérek foglalták el. Történelmi tény, hogy IV. Béla király lánya, Margit 4 éves korától 10 éves koráig nevelkedett a kolostor falai között. Minden helybeli tudja, hogy ezért is hívják Margit-romnak. Szülei még születése előtt istennek ajánlották lányukat, ha megmenti Magyarországot a tatárveszélytől. Az itt töltött évei után a budai Nyulak szigetére került, amely ma a nevét viseli, és ott élt élete végéig. Halála után röviddel, már 1271-ben elkezdődött az irányú törekvés, hogy szentté avassák, aminek nyomán a pápa vizitátorokat küldött Magyarországra. Az ő vizsgálati jegyzőkönyveik egy része fennmaradt, ezekből tudható sok minden Margit életviteléről. Szenté avatása, mint ismeretes csak a második világháború idején történt meg.

A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el. Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek, az északi rész romosan bár, de szerencsére fennmaradt. Különös érzés ezek között a kövek között elképzelni egy régmúlt életet, mely merőben másképp zajlott, mint a mostani életünk. Ha romosan is, de régről fenn maradt helyeken, érezhető a történelmi múltunk szelleme, talán ezek vonzanak ide minket jelenben élőket.

Veszprémben a vár alatti Séd-vögyben, a Margit tér 2. alatt találhatók a kolostor romjai. A környéket és a kolostort is igényesen karbantartják, kellemes kiránduló célpont, amely szabadon látogatható.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprémi Szent Mihály-bazilika, Főszékesegyház

A királynék városa, olyan történelmi emlékekkel van tele, melyeket nagyon szeretnék megmutatni nektek, mert sokszor a pláza, az egyetemek és a húszemeletes ugrik be mindenkinek a megyeszékhelyről.

Maga a város olyan sok régi nagyságunk lenyomatát őrzi, melyek mellett nem mehetünk el mindennap, melyeket fel kell keresni, meg kell ismerni. A vallás mozgatott mindent, az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.(A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)  A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi, melynek elnevezésében ez szerepet játszhatott feltételezések szerint. Veszprém szívében, a vár legnagyobb és legmagasabb épületéhez vezet utunk. Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete. A helyén, feltehetően Géza fejedelem idejében emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Elképesztő ugye?

Későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Az idők folyamán többször leégett, a XVIII. század elején az eredetileg románkori vörös-fehér köves templomot gótikus stílusban állították helyre, ekkor készült az altemplom is. Egy későbbi átépítés során a bazilika barokk jellegét teljesen elvesztette, mivel tornyait több méterrel megemelték, és román stílusúvá alakították. A székesegyház újjáépítése a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület a feltételezett eredeti külsejét alapul véve.

Fotó: veszpreminfo.hu

Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek, a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái, ezeken számos szentet találhatunk. A gótikus szentélyt és az altemplomot megőrizték. A bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, gyönyörű fehér márvány szarkofág.  A Szent Mihály Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját szent ereklyeként.

A székesegyháznak öt harangja van. Egy az északi, négy a déli toronyban. A neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika, melyet maga II. János Pál pápa emelt székesegyházról,  basilica minor rangra. Utolsó rekonstrukciós munkálatait 2005-ben kezdték meg, és 2010-re, állami támogatásból, a templom külseje és belseje is megújult. A Bazilika altemplomában megtekinthető Madarassy István ötvös, szobrász tárlata. Egy szeleteke a királynékhoz kapcsolódó emléknyomatokról, egy séta, mely időutazásra visz, melyhez az Isten háza ad tárlatot.

Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Porcelanium-Herendi Porcelánmanufaktúra Látogatóközpont

Mindig is érdekeltek a szép tárgyak, legyen az festmény, szobor vagy akár dísztárgy. Biztosan nem vagyok ezzel egyedül, és hatalmas merítési lehetőségünk van, ha szépet szeretnénk látni, én most Herendre csábítalak benneteket, a Porcelanium Látogatóközpontba.

Fotó: herend.com

Maga az épületegyüttes is impozáns látványt nyújt, már messziről látszik, ahogy a város felé haladunk. A Múzeumba a hangulatos Porcelanium téren át vezet az út. A látogatóközpont kínálta színvonalas programoknak köszönhetően az egész napunkat tartalmas kikapcsolódással tölthetjük, ha ide látogatunk. Egyszer mindenképp meg kell tennünk, hiszen a világon egyedülálló, különleges kiránduláson veszünk részt, a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájában, megismerkedhetünk Magyarország legismertebb luxus exportcikkével, a herendi porcelánnal. Nem csak a porcelán kedvelőinek, hanem azoknak is érdemes ellátogatni ide, akik szeretnének bepillantani az elmúlt közel kétszáz éves múltba, vagy egyszerűen örömmel teszik tiszteletüket országunk sikerei előtt, hiszen a herendi porcelán világszerte híres.

A látogatás két részből áll, a modern látogatóközpontban berendezett minimanufaktúra, illetve az út túloldalán, a gyárépületben található porcelánmúzeum megtekintéséből. Pár szóban ismerjük meg a történetüket. A Herendi Porcelánmanufaktúrát 1826-ban alapították, és azóta készíti kézműves remekműveit. A cég sikertörténete a nehézkes indulás után 1839-ben kezdődött, amikor az addigi hitelező, Fischer Mór vette át az üzlet irányítását. Az üzem a legmagasabb igényeket próbálta meg kielégíteni, vásárlóik a gazdag nagypolgári családoktól kezdve a híres arisztokratákon át egészen az európai uralkodóházakig terjedt. A legnagyobb lökést az 1851-es londoni világkiállítás adta, ahol Viktória királynő rendelt egy lepkés-virágos mintájú étkészletet. Azóta is ez a minta az egyik legnépszerűbb herendi.

A század második felében tovább nő a herendi porcelán ázsiója, Ferenc József udvari beszállítóvá tette a manufaktúrát, és Fischer Mórnak nemesi címet is adományozott. Az üzem fejlesztésével párhuzamosan az itt készülő porcelánok gyűjtésére és bemutatására is már elég hamar felmerült az igény, és a Fischer Mór, majd utódai erőfeszítésére már a XX. század elején megnyílt a porcelánokat bemutató kiállítás. A II. világháború után államosítják a Herendi Porcelán Rt.-t is, de szerencsére a szocializmus évei alatt is meg tudja tartani presztízs szerepét az üzem, majd 1992-ben megalakul a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., amelynek 75 %-a az itt dolgozók tulajdonába kerül Magyarországon egyedülálló módon. A modern látogatóközpont 1999-es megnyitása óta Herend a régió egyik kihagyhatatlan turista látványosságává vált.

Maga a Porcelanium, vagyis a Minimanufaktúra, csak csoportosan, idegenvezetővel látogatható. Egy ismeretterjesztő kisfilm megnézése után egy bő félórás bemutató keretében ismerkedhetünk meg a porcelán készítésének munkafolyamataival, a különböző festési és égetési technológiákkal. Aki pedig egy rövid időre maga is porcelánkészítő mesterré szeretne válni, kézbe foghatja a nyers porcelánmasszát vagy a festőecsetet, a műhelyek teret adnak az alkotásnak! A Porcelanium Látogatóközpont szemközti épületszárnyában a Viktória Márkabolt várja az érdeklődőket. Kis szünetet tarthatunk az Apicius étteremben, ahol a hely specialitása, hogy minden asztalon más-más dekorációval díszített Herendi porcelán étkészlettel terítenek. A belépőjegy mellé kapott ajándékkuponunkért mi magunk is választhatunk, hogy Viktória, Rotschild vagy Apponyi mintás csészéből szeretnénk szürcsölni a teát vagy kávét. Rövid pihenő után a Porcelánmúzeum felfedezésével folytatjuk a kirándulásunkat. A porcelántörténeti kiállítás a gyár 1840 körül épült későklasszicista, kétszintes műemlék épületében kapott helyet.

Az egyénileg is végigjárható kiállítás a kezdetektől mutatja be a különböző stílusú porcelánokat, megcsodálhatjuk a különféle díszítéseket a magyar népművészeti elemektől a távol-keleti egzotikus motívumokig. Megfigyelhetjük, hogyan finomodott a porcelánkészítés technikája az idők során, és egy-két igazán egyedi darabot is láthatunk, mint pl. a 2 méter magas parlamenti vázát vagy a duplafalú 20 literes, áttört kulacsot, amelyet az alapító Fischer Mór ajándékozott Ferenc Józsefnek.

Az épület földszintjén találunk egy eredeti fatüzelésű kemencét, illetve egy múltat megelevenítő, különleges falfestményt is. Az újranyitás tiszteletére a Porcelanium térre, egy egészen különleges kivitelben megfestett, új, életnagyságú  oroszlán került, mely látványosság a családok kedvence és kedvelt fotózási helyszíne. Egy herendi mintával megfestett, pompás ragadozóval fényképezkedni örök élmény! Figyelmesen megnézve, az oroszlán hátát borító szőnyegen egy különleges szimbólumot fedezhetsz fel, a lótuszvirágot. A virágot, amely képes minden nap a vízből újjászületni és csodálatos látványával elkápráztatni bennünket. Szépsége most a herendi mesterfestők szaktudását dicséri.

Ha kedvet kaptatok Herendet meglátogatni:

Címe: 8440 Herend, Kossuth Lajos utca 140

Nyitva tartás:

Április 1-től október 31-ig, hétfő-vasárnap: 9.30-18.00

November 1-től március 31-ig, kedd-szombat: 9.30-17.00

Ne feledjétek! A Minimanufaktúra csak vezetéssel látogatható, a túra időtartama kb. 40 perc, melyre kombinált belépőjegyet tudtok váltani!

Lehet kreatívkodni is, melyre jegyet kell váltani, de örök emlék, ami jó szórakozást is ígér!