Kategóriák
Uncategorized @hu

Miért jó több lábon állni?

Napjainkban már nem az a jellemző, hogy egy egész életre választunk szakmát. Nem biztos, hogy a tizenévesen megálmodott pálya 10-20 év múlva is vonzó lesz. Gyorsan változó világunkban arra is találunk rengeteg példát, hogy az egykor keresett és jól fizető szakmák mára teljesen eltűntek. De hogyan készülhetünk fel erre? Mit tehetünk azért, hogy biztosítsuk jövőnket és megélhetésünket?

A TanfolyamOKJ.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, milyen előnyei lehetnek, ha több szakmával is rendelkezünk.

1. Akinek több szakmája van, azt kevésbé érheti meglepetés a jövőben

Képzeld el, hogy a munkahelyeden leépítés van, és a városodban vajmi kevés esélyed van rá, hogy ugyanabban a munkakörben elhelyezkedj, mint amiben eddig teljesítettél. Bejárni nem tudsz más városba, költözni pedig nem akarsz. De szerencsédre van másik szakmád is, amivel hamar találsz állást.

2. Ha több szakmád is van, nem leszel belekényszerítve egy adott életmodellbe

Nem kell például nyugdíjas korodig ugyanazt a munkát végezned, ha már nem okoz örömet a számodra. Ha úgy érzed, hogy már túl monoton egy munkakör a számodra, akkor nem kell belefásulnod a munkanapokba, dobbanthatsz máshová.

3. Nyugodtabb szívvel mondasz fel

Akadnak előre nem várt helyzetek: kiközösítenek a kollégák, túlterhel a főnök, vagy csak szimplán nem tetszik a munkahelyi légkör. A válaszod erre nem csak a néma szenvedés lehet. Ha annak idején több tanfolyamot is megcsináltál, akkor akár fel is mondhatsz, és kereshetsz egy neked való állást.

4. Egy másik szakmával többet kereshetsz

A pénz ugyan állítólag nem boldogít, de azért jó, ha van. Ezért ha tudod, hogy képes lennél ellátni egy jobban fizető másik munkakört, akkor megteheted. A te életed.

5. Azt csinálhatod, amit tényleg szeretnél

Végre megvalósíthatod a régi álmodat. Sokan fiatalon szülői nyomásra választanak szakmát, így nem azt tanulják, ami valójában érdekli őket. Felnőttként már csak rajtad múlik, hogy belevágsz-e a régen dédelgetett álmod megvalósításába, és azt a szakmát tanulod ki, ami tényleg közel áll a szívedhez.

A felnőttképzésben is elvégezhető szakmai képzések számos lehetőséget kínálnak egy új szakma elsajátítására. A rugalmas ütemezésben induló képzések akár munka és család mellett is elvégezhetőek, ráadásul a tanulók képzési hitelt is igényelhetnek.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Mit kell megnézni a Bakonyban? Ezeket a helyeket ne hagyd ki!

Ha a Bakony közelében jársz, és szeretnéd felfedezni a környéket, akkor ezeket a helyeket írd fel a listádra!

Bakonybél

A Pannon Csillagda egy különleges kiállítás, ahol megtekinthetjük a csillagászat és az űrkutatás történetét. A kirándulók egy 400 négyzetméteres területen mehetnek, ahol van meteorit simogató, Mars-rover, szkafander ruha és űrutazás. Nem csak kicsiknek!

A Szentkút vagy Borostyán-kút Bakonybéltől nagyjából 1 km-re található egy eldugott kápolnával. Ez a hely Veszprém megye egyik csodája, úgyhogy nem szabad kihagyni. A kápolna mellett találunk egy lépcsőt, ami egy sziklahasadékhoz vezet fel.

Ha pedig erre járunk, akkor ellátogathatunk a Szent Mauríciusz Monostorba, ami egy gyönyörű barokk templomot rejt magában.

Cuha-völgy

Ha Bakony, akkor Cuha-völgy, ami nemcsak közúton, hanem vasúttal is megközelíthető. A Cuha-patak mentén felülhetünk a döcögő vasútra, ami az egyik legszebb útvonal hazánkban. Amikor beérünk a völgybe, akkor kiélvezhetjük a természet különleges hangulatát. A hely télen és nyáron is látogatható, bár amikor a megduzzadt patak vizén kell átugrani, sokkal izgalmasabb túrának ígérkezik.

Cseszneki vár

Csesznek vára egy hatalmas sziklaszirt tetején épült, ahonnan könnyen meglátták a közeledő ellenséget. Az első vár még a 13. században épült, éppen a tatárjárás után. Több főúri családhoz került, végül barokk kastélyként maradt fenn. Később egy földrengés és egy tűzvész tette lakhatatlanná. Külön pont, hogy a várat kutyával is látogathatjuk. A nyitvatartási idő miatt érdemes előre odatelefonálni, nehogy be kelljen érnünk a külső szemlélődéssel.

Eplény

Eplény környékén több látnivalót is találunk. A Síaréna főleg télen izgalmas, bár a síelők szokták szeretni. Ha más évszakban érkezünk, akkor még mindig kipróbálhatjuk a libegőt, majd felmászhatunk az Álmos-hegyi kilátóba, hogy még jobban belássuk a környéket. A túrázók több érdekes és izgalmas túraútvonal közül választhatnak.

Hubertlaki-tó

Ha bemerészkedünk a Bakony mélyére, akkor a város zajától távol egy mesterségesen felduzzasztott tavat találunk, ami eredetileg vaditatónak készült. Sokan a bakonyi Gyilkos-tónak hívják az erdélyi után, mivel a víz tükrét kiálló facsonkot tarkítják. Azoknak ajánlott, akik szeretnek elveszni a látnivalókban és nem ijednek meg a furcsa és rejtélyes jelenségektől, mint az ilyen megmaradt tavaktól.

Ősfenyves

Ha valaki szereti az erdőket, és azon belül a fenyőerdőket, akkor a Fenyőfői fenyves lesz a kedvencük. Először Kitabeil Pál vette észre a különleges erdőt, ami azóta kiemelten védett terület, és biztosan jó alapot ad egy tündérvadászathoz.

Bakonyi szállások

Kár lenne megfeledkezni a finom ételekről és a szállásról. Ennyi látnivaló biztosan nem fér bele egyetlen napba, úgyhogy érdemes apartman után nézni. A Pétfürdői apartman közel esik a látnivalókhoz, ugyanakkor a fontosabb bevásárlásokról is gondoskodhatunk. Várpalota Veszprémhez közel fekszik, úgyhogy a városba is bármikor ellátogathatunk, ami újabb látványosságokkal várja az utazókat.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Geszner-ház Csákvár

A Vértes és környéke, számtalan szebbnél szebb látnivalót kínál, erről találunk összefoglalót egy csodálatos kiállítás keretében a Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központjában.

Csákvárt, mely a Vértes déli lábánál terül el, a Vértes fővárosának is hívják. Az Eszterházy-kastély parkjához tartozó területen, kicsiny tó mellett 1792-ben még vízimalom működött. Az Esterházy család ennek alapjaira építette a nyári pihenő lakját, melyet Salamon Gessner svájci-német költőről neveztek el, ki korának népszerű költője volt. Természetről írt romantikus költeményeit, lírai prózáit, Kazinczy Ferenc ültette át magyar nyelvre. A Geszner-ház mellett akkoriban kertészet, medveház (rácsos ajtajú műbarlang, melyben medvét tartottak) és méhes is kapott helyet.

Fotó: mapio.net

Az épület aztán 1950-re lepusztult, köveit elhordták, a tó partja az idők során feltöltődött, benőtte a növényzet. Az épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá 1996-2000 között, mely jelenleg a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontjaként működik. 2000-ben, az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. Olyan lett, mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján, valóságos szabadtéri élő múzeumként, minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet és az Ember alkotott, nem véletlenül hívják „egy cseppnyi Magyarország”-nak.

Az alapítók a Pro Vértest kérték fel a natúrpark működtetésére, feladatuk a Vértes térségének természeti és kulturális értékeinek megismertetése, háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítségével, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása. Kérhető tárlatvezetés, mely igény szerint vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadás, mely mélyebb betekintést enged a látnivalók körébe.

A tó körül gyakran látni jégmadarat, ami hazánk egyik legszínpompásabb madara, bölömbikát, mely nevét a hím jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. Megfigyelhetünk barázdabillegetőt, néha nagy kócsagot és szürke gémet is. Alkalomadtán találkozhatunk tőkés récével, amely a házi kacsa őse, nyári lúddal, vörös ásólúddal, szárcsával, vízityúkkal. Hideg téli időszakban a fokozottan védett vidra is ellátogat a tóhoz, hogy halat zsákmányoljon, vagy a vízparton „szánkózzon” lefele a lejtőn.

Tartalmas, érdekes kiállítást kap az ide látogató a Geszner-ház jóvoltából, mely szépséges fekvése által, rengeteg természet közeli élménnyel gazdagítja a látogatóit.

Cím:

Csákvár, Kenderesi u. Geszner –ház

Nyitvatartás:

hétfő–péntek 8:00-16:30 óráig (csoportok látogatását kérik, előre jelezzék!)

Ünnepnapokon, szombaton és vasárnap előzetesen egyeztetett időpontokban fogadják a vendégeket. Belépődíj köteles.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Vidrafű-tanösvény

A Zámolyi-medence egyik legérdekesebb területe a Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét, ahol a Vértesi Natúrparkban több tanösvény is található. Vannak melyek szabadon látogathatók, más kísérővel.

Ez utóbbi közül a Vidrafű tanösvény kiveszőben lévő lápvilágának titkaiba fogunk betekintést nyerni, melyet egy állandó forrás alulról felfelé áramló vize hozott létre, és táplálja mind a mai napig.  A 13,5 km hosszú túraútvonal fokozottan védett területen halad keresztül, ezért csak szakvezetővel látogatható. Elérhetőségéről a cikk végén írok tájékoztatást.

Fotó: provertes.hu

A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A jégkorszak végén (mintegy tízezer évvel ezelőtt) a Zámolyi-medence területe megsüllyedt, és a mainál sokkal nagyobb vízbőség következtében gyorsan megtelt vízzel. Az így kialakult természetes víztározó tudatos hasznosítására már a rómaiak (vélhetően a hajózhatóság fenntartása érdekében) erőfeszítéseket tettek.

A tó vízszintjének állandósítása céljából Kőhányáspusztánál gátat emeltek. Az egykori műtárgy maradványai máig fennmaradtak, a nagy tó azonban mégiscsak eltűnt már a Honfoglalás idejére. A túra során végigjárhatjuk a hajdani tó és lápvilág feltöltődésének valamennyi állomását, megismerhetjük a hajdani katona tulajdonosáról elnevezett Százados-tanyát, mely mintagazdaság központjaként szolgáló istálló, a szürkemarha-gulya téli szálláshelye. Láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet.

Fotó: provertes.hu

Áprilisban-májusban itt nyílik a vidrafű, pompás látványt nyújtva a háromkaréjú, fényes zöld levelek ölelésében fürtben nyíló apró, fehér színű, rojtos pártacimpájú virágaival. A rét jellemző fészkelő madara a bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda. A kifolyónál májusban-júniusban virít a fátyolos nőszirom lila virága, valamint az apró zsombékon alig észrevehető lápi nyúlfarkfű. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az u.n. “dolomitjelenséget”. A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is. A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és két énekesmadarunknak, a hollónak és a kövirigónak is biztosítanak élőhelyet.

A tanösvényhez készült vezetőfüzet is, (beszerezhető a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában, a DINPI Zöld Pont Irodájában, és Csákváron a Geszner-házban) mely 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet.

Megközelítés: a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti

parkolónál kezdődik a tanösvény és ide is tér vissza.

A szakvezetésért és információért hívható : Klébert Antal, 06-70/330-3854

Egész évben látogatható!

Kategóriák
Uncategorized @hu

Madárdal- Tanösvény

A Madárdal tanösvény Elzamajor–Dinnyés–Agárd útvonalon elterülő, 15 kilométer hosszú tanösvény, mely 2010. május 29-én került átadásra. A Velencei-tó partján és a Dinnyési-fertő mellett kihelyezett 30 tábla művészi szépségű festményei és leírásai a környék növényeit, állatait, geológiai és kultúrtörténeti érdekességeit mutatják be. A Dinnyés melletti vizes élőhelyek orchideáit, az itt tanyázó kócsagokat, kanalas gémeket izgalmas pallóhidakról tanulmányozhatjuk. A tanösvény egyrészt új programlehetőséget kínál a tóparton üdülőknek, másrészt félnapos kirándulással elérhető a Székesfehérvárról érkezőknek.

Fotó: dunaipoly.hu

A tanösvény három részből áll.

Tóparti túra

-Szikes túra

-Müller István túra

Bármely állomásról indulhat a felfedező utunk, melyhez a helyszínen tanösvény vezető és tájismertető füzet is beszerezhető (Braille írásos változatban is).

A Müller István túra :(1-9. állomás, 3km) A túra elnevezése a Dinnyési-fertőn, közel ötven évig dolgozó természetvédelmi őrnek állít emléket. A terepi körút a Dinnyési-fertő melletti, hajdan mocsaras területen halad, mely során, nyári ludak, nagykócsagok életébe tekinthetünk be.

Szikes túra: (10–15. állomás; 4 km) A Dinnyési-fertőtől az elzamajori Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezet és kapcsolódik a seregélyesi Háromág tanösvény bokorhoz. A vízparton többek között kékbegy, piroslábú cankó és bíbic költ.

A Tóparti túra :(8km, a 16-22. állomás.) A dinnyési Hagyományőrző Központtól az agárdi Gárdonyi Géza Emlékházig vezet. A tó nádfoltokkal borított nagy tisztásain és a nádszegélyekben még ma is sok hal él. Leghíresebbek az őshonos ragadozó halak. Harcsa, süllő, csuka és balin tizedeli a kisebb halrajokat.

Az útvonal, az egyedi kialakításának köszönhetően több irányból is végigjárható, illetve több helyen meg is szakítható a bejárása. Minden helyszínen nagy méretű táblák vannak kihelyezve, az adott rész természeti képződmények, élőlények és kulturális látnivalók részletes megismeréséhez. Egész évben látogatható, lehetőség van szakvezetést kérni, Fenyves László személyében: 06 30 663 4630 telefonszámon

Kategóriák
Uncategorized @hu

Csákvári-barlang (Báracháza-barlang)

Csákvár határában, a Vértes hegység egy páratlan kuriózumát lelhetjük meg, amit bárki szabadon felkereshet, ha barlangászni támad kedve. Nincs szükség nagy biztonsági felszerelésre a felkereséséhez,(egy elemlámpa javasolt) különösebb szaktudást sem igényel a kirándulás, ám némi ismerettel érdemes felruházni magunkat, hiszen nem mindennapi helyről van szó.

A Csákvári-, vagy másik nevén Báracháza-barlang hírnevét elsősorban az itt talált rendkívül jelentős őslényleleteinek, valamint az ember számára is kényelmesen bejárható és látványos járatainak köszönheti. Első írásos említése 1899-ből származik, a világ  legrégebbi, 8-9 millió évre tehető barlangi faunájaként tartották számon. Az itt fellelt lelet együttesnek egész Európában híre ment.

Fotó: mapio.net

Több mint nyolcvan állat csontmaradványát rejtette az évmilliók alatt felgyülemlett talajréteg, de a helyenként másfél méter magas kitöltés az egykor itt élő ősember csontjait is megőrizte. A fedőréteg alatt elterülő jóval idősebb fehéres-szürke, helyenként rozsdabarna homokos mészmárgaréteg alatt olyan kuriózumokat is találunk, mint a háromujjú ősló, a kardfogú tigris, a gyapjas orszarvú, az őszsiráf, a gumósfogú őselefánt és egy, a mai medvékhez hasonló ragadozó (Simocyon hungaricus).

A barlangot rejtő szikla már messziről az országútról is látszik, de sűrű növénytakaró miatt a barlang száját csak egészen közelről lehet észrevenni. Csákvár központjától jól követhető zöld barlangjelzés vezet hozzá, de a földutakon akár autóval is egészen közel lehet menni hozzá. A sziklafal előtt állva mindjárt három is tátong előttünk. Ha a jobb szélsőt (keletit) választjuk, keskeny magas hasadékba jutunk, mely néhány méter után nagy kőtömbök között szakad a felszínre, egy kis fényt engedve a járatba. Balra egy még szűkebb hasadékot találunk, melynek távoli végéből szintén fény dereng. Keskeny volta ellenére bátran induljunk el benne, ha átküzdjük magunkat rajta, a középső bejárathoz fogunk kilyukadni. Ez a középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be a hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne.

A fő hasadéktól balra nyíló üreg előtti sziklafalon kb. két méter magasan római kori, latin nyelvű feliratot olvashatunk. Az erősen megkopott szöveg magyarul: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretoriánusok veteránusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította.” Mindez arra enged következtetni, hogy a barlang az időszámításunk első századában szakrális hely volt, ami Dianának, a vadászat istenének volt a szentélye. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Falain láthatjuk a finoman csipkézett cseppkő bekérgezéseket.

A barlang szabadon látogatható, de ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk magunk után nyomot. Ne szemeteljünk, ne rongáljuk értékeit, télen pedig ne háborgassuk az itt alvó denevéreket. A sziklák között megbúvó védett növényeket pedig ne szakítsuk le, ha haza akarjuk vinni őket, azt fényképen megörökítve tegyük!

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

PayPal fizetés

Bankkártyával gyorsan, egyszerűen, biztonságosan fizetheti a PayPal segítségével a foglalót vagy akár a szállásdíját is, ezzel véglegesítve a szállásfoglalását.

Kérem ellenőrizze le a foglaltsági naptárban a foglalás időpontját, szükség esetén vegye fel velünk  a kapcsolatot. Amennyiben a szállás biztosított, úgy a foglalás időszakára megállapított árak alapján illetőleg a szállásadótól kapott személyes ajánlat alapján kezdeményezze  a szállásdíj fizetését a QR kód beolvasásával, gyorsan és egyszerűen.

Pe-Ki Apartman

Kategóriák
Uncategorized @hu

Élvezd a tél legszebb pillanatait! Csodás Magyarország kampány a Pe-Ki Apartmanokban

A Pe-Ki Apartmanok örömmel csatlakozott a Magyar Turisztikai Ügynökség “Élvezd a tél legszebb pillanatait!” kampányához, mely arra buzdítja a hazai utazókat, hogy aki teheti, pihenjen belföldön, hiszen kellő körültekintés mellett bátran tervezhetünk kirándulást, utazást, fedezhetjük fel ismét az ország csodáit.

Fotó: csodasmagyarorszag.hu

A kampány célja: hogy bemutassa, Magyarország a téli szezonban is számos rejtett kincset és élményt tartogat a belföldi utazók számára, így a téli feltöltődés kerül az üzenetrendszer középpontjába.

Foglald le nyaralásod közvetlenül a pekiapartman.hu oldalon és 5% kedvezményt biztosítunk az árainkból. Kuponkód: PEKI5, fizetéskor írd be a kuponkódot! Az akció 2022.02.28-ig tart, az árak szezonálisan változnak. Apartmanok korlátozott számban állnak rendelkezésre! Siess…le ne maradj!

Pe-Ki Apartman Peti & Kriszti

Kategóriák
Uncategorized @hu

Sarvarjc körösztje

A Velencei-tó partján Dinnyés településhez visz utunk, mely Fejér megyében, Gárdony járásban található, Székesfehérvártól 10 kilométerre.

A tó körüli kerékpárút remek lehetőséget nyújt, hogy autó nélkül induljunk túrázni. A keresztet könnyű megtalálni, mellette emelkedik a 2014-ben átadott fa kilátó, mely egyedi formájával kiemelkedik a tájból.

Az emlékhely Sarvajc Lajos nevét viseli, aki 1928-ban vadászbaleset áldozata lett. Tekintsünk vissza az időben, mert a története és a szerepe sokkal többet jelent megemlékezésnél, ha felkeressük a keresztet, ismerve múltját, más szemmel nézhetünk rá. A vízi szárnyasok vadászatának fénykora, az 1870-es és az 1930-as évek közötti időszakra esett, amikor a tóbirtokosok és a mindenkori vadászbérlők gyakran tartottak országos hírű, ladikos hajtásokat. A legnagyobbakon több száz, olykor ezernél is több madarat lőttek. Sarvajc Lajos a Velencei Vadásztársaság vadfelügyelője volt, ahogy az apja, Sarvajc Péter is, akit a helyiek „tóbírónak” neveztek. De használták ezt a nevet az ifjú Sarvajcra is, aki mint a tó kitűnő ismerője és megbízható, kiváló ladikos, a hajtásokon rendszerint puskás vendéget vitt a csónakján. Többször kísérte például Széchenyi Zsigmondot, aki könyveiben (Ahogy elkezdődött és az Ünnepnapok) szép sorokkal emlékezett meg róla.

Fotó: gardonykultura.hu

1928. december 13-án, Luca napjának délutánján történt, amikor vendégét, a német nagykövetet kísérte libavadászatra ladikjával. Alkonyatkor heves zivatar csapott le a tóra, az erős viharban a nagykövet kiesett a csónakból. Szerencsétlen véletlen volt, hogy mentés közben a diplomata fegyvere elsült, aminek lövedéke eltalálta Sarvajc combját. Mire a korom sötétben megérkezett a segítség, a sebesült ember eszméletét vesztette, majd mire kivontatták őket, elvérzett. Ahol holttestét partra tették, egy év múlva a lelkiismeretét megnyugtatni nem tudó a német nagykövet (Hans von Schoen) kőkeresztet állíttatott, továbbá 12 ezer pengőt helyezett el a bankban Sarvajc három árvája számára, és soha többé nem vadászott.

A háború előtt a tavon járó emberek tájékozódási pontja volt a kereszt, ma a tó körül kirándulók pihenőhelye, és emléke azoknak a régi vadászatoknak is, amelyekről hajdan híres volt a Velencei-tó.

A második világháború sajnos nem kímélte ezt sem, az emlékhely megsemmisült. A család szorgalmazására, az Agárdi Lokálpatrióták Társasága kezdeményezésére, a Velencei-tó, Vértes Fejlesztési Tanács pályázati támogatásával, 2005-ben rendszerváltás után került sor újrakészítésére. A régi fényképek alapján, Horváth Digó István és Both Géza tervezte újra, a kivitelezését Richter Ferenc velencei kőfaragó végezte.

Véleményem szerint ma is nagyszerű tájékozódási pont a „köröszt”, ahol mindig öröm megállni, csodálni a Velencei tó látványát, mely minden évszakban új arcával gyönyörködtet minket.

Lépés Magazin

Kategóriák
Uncategorized @hu

Alcsútdobozi Kalandpark

Aktív program természetbarátoknak, ha az időjárás is kellemes, szabadidő hasznos eltöltésére a kalandparkozás. Családdal, barátokkal, kortól szinte függetlenül remek kikapcsolódás és egészséges mozgáslehetőség, garantált jókedvvel.

Alcsútdoboz Fejér megyében, Székesfehérvártól 35 kilométerre, északra fekszik, látogatottsága elsősorban az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület szépségének köszönhető. A helyiek leginkább kastélykertnek nevezik az arborétumot a különleges fáival.

Jó hír, hogy még több okunk lett ellátogatni Bicske járás kiemelkedően szép településére.

Fotó: alcsutikalandpark.hu

2016-ban létesítették a Kalandparkot a Csaplári-erdő vadregényes helyszínén, kihasználva a természet nyújtotta adottságokat. Az őshonos fákat, még az uradalmi időkben telepítették, mára már szép dús lombkoronáikkal árnyékolják a tájat.

A kalandparkhoz ezek a magas fák, szolgáltatták a legjobb tartóelemeket, ahol szükséges volt, oszlopokat helyeztek el. Állványok, kilépők, drótkötelek segítenek a magasba vágyóknak, nagyon romantikus és izgalmas, hogy a fák tetején „repkedhetnek”a hétpróbások. Mindehhez természetesen a legnagyobb biztonsági felszerelés tartozik, sisak, biztonsági öv, kesztyű, a kicsiknek sem kell félniük, stabilan tartja őket a szerszámozás.

Van trambulin, ami jó kezdet lehet a bemelegítésre. A csoportosan érkezőkre is gondoltak, a csapatépítő pályán, ég és föld között lengedezve a dróton kiderül, ki kivel szolidáris…

Fotó: alcsutikalandpark.hu

A pályák nehézségi és magassági foka három korcsoportra van tagolva: gyermek,-junior- és felnőtt pálya. Természetesen nem a kor, hanem a testmagasság dönti el, ki melyikre mehet fel. 130 cm felettiek a junior pályán bontogathatják a szárnyaikat, a felnőtteknek és a 130 cm feletti, bevállalósabb csemetéknek a felnőtt pálya nyújthat kihívást. Igazi bátorságpróba végigmászni az elemeken, a domboldalon álló fák tetején állva egészen különleges térélményben részesülnek a kalandorok. Gyönyörű a hársfasor, s itt található az ország legöregebb libanoni cédrusa.

Lehetőség van kezdőknek gyakorló pálya használatára, kérhető oktatás, szükség esetén animátori segítséget és mentést is biztosítanak.

A pályák teljesítése után az ott működő pizzériában lehet vissza pótolni a kalóriaveszteséget, és hűsítő italokat fogyasztani.

Elérhetőség: 06-20/387-4613

A Kalandpark szezonálisan működik, szombat-vasárnap és ünnepnapokon 10:00-18:00 óráig

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Csaplári-erdő