Kategóriák
Uncategorized @hu

Alcsútdobozi Kalandpark

Aktív program természetbarátoknak, ha az időjárás is kellemes, szabadidő hasznos eltöltésére a kalandparkozás. Családdal, barátokkal, kortól szinte függetlenül remek kikapcsolódás és egészséges mozgáslehetőség, garantált jókedvvel.

Alcsútdoboz Fejér megyében, Székesfehérvártól 35 kilométerre, északra fekszik, látogatottsága elsősorban az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület szépségének köszönhető. A helyiek leginkább kastélykertnek nevezik az arborétumot a különleges fáival.

Jó hír, hogy még több okunk lett ellátogatni Bicske járás kiemelkedően szép településére.

Fotó: alcsutikalandpark.hu

2016-ban létesítették a Kalandparkot a Csaplári-erdő vadregényes helyszínén, kihasználva a természet nyújtotta adottságokat. Az őshonos fákat, még az uradalmi időkben telepítették, mára már szép dús lombkoronáikkal árnyékolják a tájat.

A kalandparkhoz ezek a magas fák, szolgáltatták a legjobb tartóelemeket, ahol szükséges volt, oszlopokat helyeztek el. Állványok, kilépők, drótkötelek segítenek a magasba vágyóknak, nagyon romantikus és izgalmas, hogy a fák tetején „repkedhetnek”a hétpróbások. Mindehhez természetesen a legnagyobb biztonsági felszerelés tartozik, sisak, biztonsági öv, kesztyű, a kicsiknek sem kell félniük, stabilan tartja őket a szerszámozás.

Van trambulin, ami jó kezdet lehet a bemelegítésre. A csoportosan érkezőkre is gondoltak, a csapatépítő pályán, ég és föld között lengedezve a dróton kiderül, ki kivel szolidáris…

Fotó: alcsutikalandpark.hu

A pályák nehézségi és magassági foka három korcsoportra van tagolva: gyermek,-junior- és felnőtt pálya. Természetesen nem a kor, hanem a testmagasság dönti el, ki melyikre mehet fel. 130 cm felettiek a junior pályán bontogathatják a szárnyaikat, a felnőtteknek és a 130 cm feletti, bevállalósabb csemetéknek a felnőtt pálya nyújthat kihívást. Igazi bátorságpróba végigmászni az elemeken, a domboldalon álló fák tetején állva egészen különleges térélményben részesülnek a kalandorok. Gyönyörű a hársfasor, s itt található az ország legöregebb libanoni cédrusa.

Lehetőség van kezdőknek gyakorló pálya használatára, kérhető oktatás, szükség esetén animátori segítséget és mentést is biztosítanak.

A pályák teljesítése után az ott működő pizzériában lehet vissza pótolni a kalóriaveszteséget, és hűsítő italokat fogyasztani.

Elérhetőség: 06-20/387-4613

A Kalandpark szezonálisan működik, szombat-vasárnap és ünnepnapokon 10:00-18:00 óráig

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Csaplári-erdő

Kategóriák
Uncategorized @hu

Föngyöskert-Gyógynövény park és Magyar népi gyógyászati kulturális tanösvény – Vértesacsa

“Fűben, fában orvosság…” – mondták a régi öregek igen bölcsen.

Napjainkban reneszánszát éli a gyógynövényekkel való foglalatoskodás. Egyre többen keresik a természetes, vegyszer-és adalékmentes kozmetikumokat, élelmiszereket, gyógyszereket. Az ezekhez a termékekhez nélkülözhetetlen alapanyagoknak kiváló terepet biztosítanak a kedvező adottságú magyarországi tájak.

Alcsútdoboz végéig kell utazzunk, hogy eljussunk a csaknem 10 hektárnyi „gyógykert paradicsomba”. Vértesacsa az egykori Meleg-hegyi legelő dombján terül el, a Parkot északi oldalról a dombalji részén az acsai Öreg-szőlők és egy korabeli pálinkaház határolja, mely az év egy részében szintén látogatható. Egykoron a terület a pálos barátoké, majd József nádor birtokai voltak.

Fotó: fongyoskert.hu

Kertépítészeti motívumai, úgymint az utak kialakítása vagy a virágágyak megjelenítése Vértesacsa egykori a gyógyítással is foglalkozó fehér barátaira, a pálosokra emlékezik. A hagyománytisztelet, kultúránk továbbörökítése, a magyar népi gyógyítás eszméi fenntartásáért készítették a Gyógyító Kertet, az Acsa Gyümölcsei Kft, Becse Ildikó tervei alapján. Tanösvény várja az ide érkezőket, hogy megismertessék a magyar népi gyógyászat kultúrtörténeti sajátosságait úgy, hogy kisebb gyermekek is megértsék játékos formában is.

A kertben kialakított 9 pihenőhelyen szeretettel várnak minden csoportosan és egyénileg érkező látogatót. A fűszernövények szőlőlabirintusok, virágok és gyümölcsös kertek mellett, megismerhetjük gyógyító erejüket, lehet tehenet fejni, lovagolni, csikót simogatni, van rengeteg interaktív játékos bemutató, amit a gyerekek nagyon szeretnek. Ideális program bármely családnak, baráti társaságnak, pihenésre vágyó léleknek, aki a Kert kínálta csodálatos táji szépség mellett, természet harmonikus környezetben, a természet hangjait, illatait, érzeteit magába szívva szeretne akár egy teljes napot élményekben gazdagodva eltölteni.

Fotó: fongyoskert.hu

Az év folyamán folyamatosan rendeznek programokat, melyeket egy-egy népi gyógyászati jeles naphoz fűznek. A honlapjukon érdemes erről tájékozódni.

Pe-Ki Apartman

Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprém és Bakony NEM csak túrázóknak

Veszprém megye szépsége évről évre egyre több turistát csalogat magához. Sokan úgy gondolják, hogy a Bakonyban csak fák és kiránduló útvonalak várják az embert, azonban ennél sokkal több látnivalót találunk.

Épületek

Ha azok közé tartozunk, akik szeretik az érdekes, újszerű vagy a régmúltból fennmaradó épületeket, akkor Veszprém megye tökéletes választás lehet. A Zirci Apátság nagyon közel van a városhoz, és ha már odáig elmentünk, akkor gyönyörködhetünk a faluban és a környezetben, valamint elmehetünk a Bakonyi Természettudományi Múzeumba. Balatonfüreden a Jókai Mór Emlékház áll, ami szintén sokak kedvence, Füredről nem is beszélve. Veszprémben a Tűztornyot kell meglátogatnunk, valamint a közeli épületeket, ha már az óvárosban vagyunk. Pápán az Eszterházy-kastély áll.

Várak

Ha a Bakonyba megyünk, akkor nem szabad megfeledkezni a várakról vagy várromokról. A Szigligeti vár a kilátásban is egyedülálló, úgyhogy mindenképpen írjuk fel a listánkra. A Cseszneki vár nagyon jó állapotban van, valamint kutyával is felmehetünk, aztán ott van a Sümegi Vár, ahol nagyszerű fotókat lőhetünk, és persze ne feledkezzünk meg a Kinizsi-várról sem, ami Nagyvárzsonyon található.

Séták, strandok

Maga a Bakony tele van felfedezésre váró utakkal, de a Balaton is látványos lehet. Balatonfüreden a Tagore sétány egybeesik a hattyúk lelőhelyével, miközben Tihanyra is rálátásunk van, a hajórajongók a kikötőbe is elmehetnek. A Zirci Arborétum a természetkedvelőknek kedvez, nemcsak a melegben, hanem tavasszal és ősszel is csodás látványt nyújt mindenkinek. Ha pedig arborétum, akkor nézzük meg Badacsonyban a Folly Borászatot. Nem a tipikus séták közé tartozik, de Tapolcán tavasbarlangban evezhetünk, Balatonfűzfőn pedig bobba ülhetünk.

A strandolni vágyók az egész északi-part közül válogathatnak, minden városnak és falunak van saját strandja, de arra mindig készülni kell, hogy a használatért cserébe belépőt kell fizetni.

Tihany

Tihanyt muszáj külön kiemelni, mivel Veszprém megye egyik szépsége. A félsziget könnyen megközelíthető, és ami a legjobb, hogy gyorsan bejárható, így nem kell hosszú órákig gyalogolnunk. Sokan alapból autóval mennek fel, de ha egyszer fent vagyunk, akkor válasszuk a sétálást. A levendulából készült termékek mellett rengeteg ajándékot találunk, ugyanakkor gyönyörködhetünk a Balaton felülnézetéből, valamint megkereshetjük a Belső-tavat is. Tihany szépsége évszaktól független, nyáron fürödhetünk, télen pedig rámehetünk a befagyott jégre, de az őszt és a tavaszt sem érdemes kihagyni.

Szállás

Amikor Veszprém megyébe látogatunk, akkor érdemes olyan szállást keresni, ami mindentől ugyanolyan messzire helyezkedik el. Nem mindegy, hogy Tihany környékére tervezzük az utat vagy inkább a Bakony hív minket. Utóbbinál a pétfürdői apartmanok nagyszerű választásnak bizonyulnak, mivel közel vannak a városhoz és a természethez is, így a pihenés, kikapcsolódás, de a vásárlás is adott. Egy biztos, soha ne egy napra tervezzünk, mert a látnivalók egy egész hetet is könnyedén kitesznek.

Lépés Magazin

Kategóriák
Uncategorized @hu

Csikváry-Faluház Lovasberény

Figyelemre érdemes néprajzi gyűjteményt tekinthetünk meg Lovasberényben, ebben a kis Fejér megyei községben, a Velencei-hegység lábánál. A régmúltú települést, Krisztus születése előtti 2. évezredben már gondolkodó, alkotó népek lakták. A kiállítás nem ilyen messzi időkre tekint vissza, értéke inkább az itt élők lokálpatrióta jellemének visszatükrözése. 1993-ban helyi fiatalok alapították a Falukört,(teljes neve Lovasberényi Faluvédő Polgári Kör) melynek feladata lett a helyi hagyományok felkutatása, ápolása és azok megismertetése a faluközösséggel, ezen keresztül célja az ifjúság identitástudat alakítása.

A kezdeményezéshez először 1995 –ben id.Südi Mihály biztosította a házat, a Vásárhely utca 66 alatt. Helyi gyűjtésű tárgyakkal, bútorokkal, emlékekkel telt az épület, melyet a sokasodó gyűjtőmunka eredményeképpen hamar kinőtt az egyesület. Dr. Csikváry István lovasberényi születésű állatorvos, 1998-ban megvásárolta a Hunyadi utca 6 sz. alatti házat, az egyre bővülő munkához.

Fotó: lovasbereny.hu

A 40 m hosszú, tornácos parasztházat helyi mesteremberek, a régiségeket helyi diákok, pedagógusok tették rendbe. Dr. Csikváry István 2008-ban 75. születésnapján a ház tulajdonjogát Lovasberény Község Önkormányzatának, használati jogát a Falukörnek ajándékozta. Az épület, azóta viseli tiszteletére a Csikváry Faluház nevet.

Az épület lakrészében, század eleji szoba és konyhabelső látható és  helyet kapott a helytörténeti kiállítás is. A gyűjtemény sokszínű és nagyon gazdag. Találunk itt cserépedény-gyűjteményt, különböző fonal és textilkészítő eszközöket, kézimunkákat, világító eszközöket, paraszti ruhákat, különleges imakönyveket, és helyi iratgyűjteményt.

A diákok Lovasberényben folyamatosan gyűjtenek tovább, kutatják a község múltját, az értékeket már digitalizálva is őrzik. Saját kiadvánnyal gazdagodtak, mely felöleli ezt a különleges kiállítást, Múltunk kincsestára I. címmel.

Lehetőség van az idekészülő csoportoknak szakvezetést, helytörténeti ismertetést kérni, előzetesen egyeztetett időpontban.

Telefonszám, ahol lehet érdeklődni a Faluház látogatási idejéről: 06-20-491-6411

( A szomszéd néninél lehet kopogtatni az odaérkezőknek!Kajári Lajosné)

Kategóriák
Uncategorized @hu

Fejér megyei látnivalók olcsón, Szép kártyával

Ha szeretnénk pár napos kirándulásra elszabadulni otthonról, akkor érdemes megyénként gondolkodni, hogy minél több látnivalót megkereshessünk egy bizonyos kilométeren belül. Fejér megye előnye, hogy az ország közepén helyezkedik el, busszal, vonattal és autóval is könnyen megközelíthető, ráadásul a városokban és falvakban is találunk érdekességeket. Ha pedig úgy számoljuk ki az étkezést és a szállást, hogy Szép kártyával is lehessen fizetni, akkor még jobb áron fogunk kiszakadni a szürke hétköznapokból.

Dunaújváros

Dunaújváros nem tartozik a kedvenc turisztikai úticélok közé, azonban érdemes legalább egyszer lemenni. Az utóbbi években a város sokat veszített a szocreál építészeti stílusából, ami javított az összhangon. Találunk egy kellemes Duna-partot, néhány régi vascsodát, és akár a gyógyfürdőben is eltölthetünk pár órát. A több kilométeres partszakaszon rengeteg látványos szoborcsoport áll, ami megemeli a panorámát. A Szabadstrand mellett finom ételek várják az embereket, valamint egy régi kisvasút is elbújik a belvárosban, amit nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretni szoktak.

Vál

Válon főleg a szerelemszobor miatt kelnek útra az emberek, ami egy hatalmas, 16 méter hosszúságú szobrot jelent. A művész két duzzogó vagy mérges embert jelenít meg, akiknek a belsejében a lelkek nagyon is egymásra vannak utalva. Még 2015-ben készült el az alkotás, de azóta az internetet is többször körbejárta, sokan felkeresik egy fotóra. A szerelemszobor egyetlen hátránya, hogy magánterületen áll, azonban a tapasztalatok szerint egész jól fogadják a nézelődőket is, úgyhogy ha arra járunk, akkor látogassuk meg.

Dinnyés

A Gárdonyhoz tartozó Dinnyésen egy különleges és egyedi múzeumot találunk, ami a Guinness-rekordokban is szerepel. A park alkotója Magyarország kicsinyített várait hozta létre eredeti alakjukban, amihez az elhelyezésük is külön pontot ad. A 38 darab vár pontosan oda kerül, ahol az egykori térképen lett volna, bár a valóságban csak romokat találunk a helyén. A parkban megcsodálható várszobrok egyszerre mutatják be a múltat, és emlékként is szolgálnak a jövőre nézve.

Pákozd

Ez a név azoknak fog ismerősen csengeni, akik emlékeznek két fontos csatára, ahol az egyik a törökökhöz, a másik pedig a szabadságharchoz kapcsolódik. Nem véletlen, hogy éppen Pákozdon fogunk találni egy katonai emlékparkot, amiben nemcsak első világháborús barakkok, hanem lövészárkok, kiállítások, békefenntartók, történetek és egyéb múzeumi emlékművek is megtekinthetőek.

Székesfehérvár

Székesfehérváron találunk Városház teret, Bazilikát romkerttel, Bory-várat emlékművekkel és hatalmas kerttel, valamint egy órajátékot is. Az Árpád Fürdő szintén sokak kedvence, ha pedig arra gondolunk, hogy Fejér megye központja, akkor érdemes a fehérvári apartmanban megszállni. A Szép kártyát itt is elfogadják, úgyhogy könnyen meg tudjuk szervezni a többi állomást. A kirándulást a Sóstó naplementéjével zárhatnánk, ahol 20 000 négyzetméternyi zöldterület és interaktív madárlesek várják a látogatókat.

Lépés Magazin

Kategóriák
Uncategorized @hu

Cserepes Csűr Enying

Enyingen, hangulatos, vidéki környezetben a népi fazekasság fortélyaival ismerkedhetünk meg egy látványos, érdekes fazekas bemutató keretében. Kató Balázs és felesége hozták létre a Cserepes Csűrt, ami nyitott fazekasműhelyként működik, megtekinthetjük az udvaron berendezett kiállítótérben az itt készült kerámiákat, megismerhetjük a műhelyben zajló munkafolyamatokat, mint pl. korongolás, mintázás, mázazás, égetés. Fontos a pedagógus házaspár számára, hogy megőrizzék a magyar fazekasság hagyományaiban rejlő gazdag szellemi és formai értékeket, tovább adják a mesterség szeretetét és tudását.

Fotó: cserepes.hu

Mit is rejtett régen ez a szakma?

Régen leginkább a szegény emberek voltak a fazekasok, nehéz nagy munka most is  az övék, de maga a mesterség megtanulása is fáradságos, hosszú gyakorló munkát igényel. A tanulást korán kellett kezdeni, nyolc-kilenc éves korában már kis tányért korongolt az inas, de még jó pár év gyakorlás kellett ahhoz, hogy mester váljék belőle.

A legnehezebb része a mesterségnek az agyag kibányászása volt, majd könnyebb inas munka következett, az előkészítés. Vagdosták, szelték az agyagot, így tisztították ki belőle a fűszálakat, szennyeződést. Aztán mezítláb körbe-körbe járva taposták, ami megint csak nagy erőt kívánt. Végül az előkészített agyagot gyúrópadon, mint egy tésztát, kézzel is jól kidolgozták.

Manapság a fazekasok készen veszik az agyagot, így a munkájuk a korongolástól indul. Nagy gyakorlatot és ügyességet igényel, hiszen a lágy agyag könnyen eltorzul a lábbal hajtható forgó munkalapon.

A megmunkálás menete röviden: kialakítás után száradás jön, majd a díszítés, mázazás, kiégetés.

Gyönyörű szakma ez, melybe ezen a helyen nem csak bepillantást nyerhetünk a munkába, de előzetes egyeztetéssel lehetőségünk van foglalkozáson való részvételre is Kató Balázstól személyesen. Szemtanúi lehetnek, amint egy sárcsomóból gondos kezek munkájával gyönyörű tárgyak kelnek életre. Itt egy helyen lehet megtalálni a népi iparművészet remekeit és a mai ízlést tükröző használati tárgyakat. Lehetőség van a helyszínen vásárolni is, sőt egyedi elképzelésünkre is adhatunk le megrendelést.

Fotó: cserepes.hu

A Cserepes Csűrbe látogatók kapnak egy szép nagy szeletet a magyar fazekasság múltjából, jelenéből és talán a jövőt is látni vélik a benne rejtőző szépségébe, egyediségébe.

Elérhetőség: Enying, Rákóczi u. 18.

Telefonon érdemes érdeklődni a nyitvatartásról.

06-22/372-176

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gorsium-Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum-Tác

Hazánk egyik legjelentősebb római kori emlékét egy 200 hektáros park őrzi. Az ókori élettér itt a maga teljességében tárul a látogatók szeme elé, akik egy szempillantás alatt kétezer évet ugorhatnak vissza az időben.

Tác község határában lévő Gorsium Régészeti Park a székesfehérvári Szent István Király Múzeum részeként működik. Lenyűgöző a leletek kiterjedése és méreteinek nagysága, igazi paradicsoma a régészeti emlékek kedvelőinek, kutatóinak.

Fotó: gorsium.org

Lépjünk vissza a múltba, hogy kicsit áttekinthetőbb legyen a történelme az emlékhelynek. Kr.u. I. században itt katonai tábor állt, 260-ban egy barbár támadás során elpusztult, helyén 290 körül új település jött létre Herculia néven, amely feltehetően Valeria provincia székhelyeként szolgált. Ebből az időszakból egy nagy palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika, a városfalon kívüli temető maradt meg

Végeztek már ásatásokat 1934-39-ig, de a jelentősebb feltárásokra 1958 óta került sor. A kutató munka mellett a kezdettől fogva, megtekinthető volt minden érdeklődő és turista számára a park.  A Szabadtéri Múzeum 1962-ben jött létre. . A legkésőbbi épület a középkorban épült kis templom Föveny falun.

 A feltárt romterületen túl állandó kiállítás, kőtár és kulturális programok segítségével ismerteti meg a látogatót a letűnt korok világával. A romokat kiterjedt mediterrán hangulatú park veszi körül, csodaszép levendulaültetvényekkel, kihelyezett római kőemlékekkel, görög-római jellegű színháztérrel.

Az ásatás még közel sem fejeződött be, és a feltárt romok további renoválásra szorulnak. Rengeteg a gaz, a terület elég elhanyagolt állapotban van. A Park megtekintése kb. két órát vesz igénybe. Útikönyv és audio guide(letölthető hangos idegenvezető program) segítségével lehet végigjárni az utcákat, felújított épületeket és belső tereket, sőt az interaktív látványraktárban még jobban elmélyedhetnek a provincia mindennapjaiban és tárgyi emlékeiben az arra kíváncsiak.

Fotó: gorsium.org

Lehetőség van tárlatvezetésre időpontot egyeztetni előzetesen, ha csoportosan szeretnénk felkeresni a kiállítóhelyet, hogy még átfogóbb képet kaphassunk a látottak mellé.

Megközelítés:

 Az M 7-es autópályáról Szabadbattyán-Gorsium lejárótól Tác – Káloz felé haladva a 63-as úton közelíthető meg. Tác község területén a temető mellett, bal felé nyíló, Gorsium feliratos jelzéssel ellátott út az ásatás helyszínére vezet. Az autópályától 4 km-re.

Nyitvatartása:

Keddtől- vasárnapig 10.00-18.00 óráig

Belépődíj köteles!

Kategóriák
Uncategorized @hu

Borostyán Pince és Mintabolt Sukoró

Borbarát utazóknak ideális kirándulóhely Sukoró, amely tóparti település ugyan, mégis kevesebb figyelem irányul rá a Velencei-tó déli részén elhelyezkedő társaihoz képest. Pedig van miért felkeresni, hisz „ami a Balatonnak Badacsony, az a Velencei-tónak Sukoró” – járja a mondás a környéken, aminek az ide látogató is könnyedén nyomába eredhet.

A velencei hegységben írásos emlékek szerint, már kr.e 200 körül folytattak szőlőtermesztést a kelták. A déli fekvésű hegyoldalakon a vulkáni eredetű talajban különleges, csak itt tapasztalható zamatú, tüzes, erős borok teremnek. Bizony az 1848-as szabadságharc győztes magyar honvédjei és huszárai is itt mulattak, kóstolták a sukorói finom borokat a csata után.

Fotó: szilasipince.hu

A Borjúvölgyben elhelyezkedő pincesor (ami a Gécinek nevezett településrész felé is folytatódik, és a hegyre vezető utcákban is akad egy-két pince), a völgy, ami tulajdonképpen több utca hátsó kertjeinek folytatása, arról kapta nevét, hogy ide hajtották ki az állatokat legelni, ma pedig a kis parcellákon konyhakerteket, vagy éppen kukoricával bevetett földeket találunk. A völgy nyugati oldalán húzódik a domboldal lábánál kialakult pincesor. A pincék egykoron úgy készültek, hogy a hegy löszfalába hatalmas nyílásokat vájtak, melyet kukoricaszárral, szalmával megtöltöttek, majd meggyújtották.

A magas hőmérséklet cserepesre égette a helyiség boltozatát, amely így már stabil építménynek bizonyult és köszönhetően a pincetulajdonosoknak, most is jó állapotban vannak.  Ma már a szőlősgazdák a barátságos pincéikben készítik boraikat, teremtenek új hagyományokat. “Az öreg borász” című szobor magánkezdeményezéssel történő megvalósulása felemelően szép példája a helyi összefogással való értékteremtésnek és a közösségépítő erőnek. Barbácsi Simon Gábor és Jankovics István alkotása méltó a Borjúvölgyi történelmi Pincesor helyének szelleméhez, barátságossá teszi az amúgy is remek hangulatú helyet.

Az ide látogatóknak feltétlenül fel kell keresniük a Borostyán Pincészetet, ahol a több mint 300 éves löszbe vájt falak között, állandó 13°C-os hőmérsékleten érlelődnek a pincészet fehér és vörösborai. Törzsvendégein kívül rendszeres látogatói a helynek baráti-céges csoportok. Borkóstolásra van lehetőség, aminek köszönhetően könnyebb kiválasztani, hogy melyik borból kívánnak fogyasztani, vagy vásárolni. Igény szerint lehetőség van részletes szakmai információkat kapni a termelt borokról, azok paramétereiről, valamint készítésük technológiájáról, de akár előzetes bejelentkezéssel hidegtálakat rendelni, melyeket ízlésesen felszolgálnak számunkra: saját tartású sertésekből készült sonkát, kolbászt, szalonnát, hagymával, savanyúsággal, a házias ízeket kedvelőinek legnagyobb örömére.

Nyitvatartás:

Egész évben szabadon látogatható.

8096 Sukoró, Pince sor

Kategóriák
Uncategorized @hu

Éva forrás Sukoró

A Velencei-tó északi partján fekvő Sukoró tökéletes kiindulópontja egy olyan rövid túrának, mely hat forrást és hat ingókő gránit sziklaalakzatot is érint. Sétálós túra a Velencei-hegységben, elbűvölő völgyek, virágos rétek, különleges sziklák, források közt, megspékelve gyönyörű panorámával.

A Velencei-hegység a Dunántúli- Középhegység 80 km²-es kis tája, amely a Velencei-tó északi oldalán húzódik. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért földrajzilag dombságnak számít. Nadap közelében található a magyarországi geológiai szintezési alappont. Állításakor a választás azért esett erre a helyre, mert ezt a területet vélték az ország legszilárdabb pontjának.  Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegységben 15 barlang és egy mesterséges üreg van.

Fotó: velencei-to.hu

Indulási pontunk Sukoró falu, mely a Velencei-tó környékének leghangulatosabb települése, érdemes kicsit körbenézni népi lakóépületei között és a templománál. Az Erdész utcán indulunk el felfelé kapaszkodva, majd az út bal oldalán, a zöld jelzést kell követni. Könnyű, minimális szintkülönbségű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, széles földutakon.

A kitáblázott Angelika-forráshoz a szurdokból kiérve, egy tisztáson vezet az út, ezt a Velencei-hegység turisztikai központjának is nevezik. A piros sávjelzést követve haladunk a Sági –kútig, mely a vaddisznók kedvelt dagonyázó helye, innen tovább, láthatjuk az ingó köveket. Itt a kilátásért is érdemes lassabban haladni, a legszebb panorámaútja a környéknek.

Hamarosan elérjük és követjük a zöld sávot, mely visszavisz Sukoró felé. Az út mentén megtaláljuk a túránk utolsó állomását, melyért egy hangulatos kirándulás vezetett el. A levegőt harapni lehet, az Éva-forrás foglalata pedig egy különleges építmény.

Lépés Magazin

Kategóriák
Uncategorized @hu

Zámolyi Madárkert

A madárkert megálmodója és fenntartója, egy igen ifjú férfiú Nagy Bence. Már nem csak egyéni kirándulóként, de csoportosan akár iskolák, óvodák szervezésében is lehet menni gyönyörködni a színes tollasok világában!

Fotó: facebook/zamolyimadarkert

Székesfehérvártól pár percre található, a Vértes lábánál Zámoly, ahol a Tó utcában hangos madárrikoltásáról felismerhető a kert. Jelenleg 700 négyzetméteren 61 fajta madár él a kifutókban, de a teljes terület 1200 négyzetméter, vagyis a park még jócskán bővíthető.

Na de hol és hogy is kezdődött el a madárőrület?

Nagy Bence madár szeretetét édesapjától tanulta, aki kisebb papagájokat és pintyeket tartott az otthonukban. Ő vitte el 7 éves korában egy állatbörzére, ahol még inkább megfertőzte a színes szárnyasok látványa. Ott szeretett bele a kanadai ludakba, amiből a börzén kapott is egy párt. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy szeretne ilyen állatokat tartani, de nagyobb számban és több, különböző fajtát.

A zámolyi fiú módszeresen, a kellő ismeretek megszerzése után fogott a tenyésztésbe, a kert fokozatos növelésébe, és a kifutók kialakításába, miközben tudatosan válogatta össze újabb és újabb madarait. A 2019. májusi megnyitás előtt, már 10 évnyi tenyésztői és madártartói múlttal a hátuk mögött, szomszédok és ismerősök unszolására vágtak bele a kert Zámoly turisztikai célpontjává alakításába.

A ludak után jöttek az érdekesebb vízimadarak: különböző récék, amelyek könnyebben tarthatók. Aztán érkeztek a hattyúk, majd többfajta galamb és fácán. A fácánkert most épül. A beszerzendők listáján a következő az emu és egy másik hangoskodó, az arapapagáj. A fajták között vannak átlagosak és igen látványosak is a Madárkertben. Ilyen például az aranyfácán, a pávaszemes fácán, a fekete hattyú pár vagy éppen a himalájai fényfácán. Ám Bence kedvence Rio, egy 3 éves jákó papagáj, akit ő nevelt fel, ennek okán nagyon ragaszkodnak egymáshoz.

Fotó: facebook/zamolyimadarkert

A Madárkert időszakosan látogatható, tartanak nyílt napokat is, így már nem csak Bence és családja gyönyörködhetnek a csőrösökben. Ráadásul a körbevezetés nagyon jó hangulatban telik, ahol elsősorban a madárkert lakóinak bemutatása történik, ahol személyes kérdések is feltehetőek Bencének a madarakról.

Telefonon érdemes érdeklődni indulás előtt a nyitvatartásról!

06-20/5039-765