Kategóriák
Uncategorized @hu

Kapcsolódjunk ki a Balaton partján, irány Balatonfüred

Ha Balatonra tervezzük a családi kiruccanást, akkor számos városból válogathatunk. Az északi part egyik legjobban kedvelt célpontja Balatonfüred, ahol nem csak a balatoni fürdőzést élvezhetjük, hanem számos látnivalót és programot is felkereshetünk. A Tagore sétány már önmagában számos látnivalóval kecsegtet, megcsodálhatjuk Bujtor István tiszteletére készült szobrot, és persze a néhai színész számára annyira kedves vitorlásokat is megfigyelhetjük, miközben a kacsákat és a hattyúkat etetjük a mólóról.

Felkereshetjük a Bodorka Látogatóközpontot, ami szintén a Tagore sétányon sétálva érhető el, de számos más kiállítóhely is megtekinthető a városban. Ha kicsit kimozdulnánk a strandról vagy a városból, akkor a ellátogathatunk a Koloska völgybe, átugorhatunk Tihanyba, de megcsodálhatjuk a Lóczy balrangot vagy a Jókai kilátót is. Jól látszik tehát, hogy Balatonfüredre érdemes több napra tervezni, és akár tavasszal, akár nyáron felkeresni.

Hol szálljunk meg?

Mivel Balaton parti városról van szó, szállásban nem lesz hiány. Több csillagos szállodától, a kis panziókon át, a bérelhető apartmanokig sokféle szállást találhatunk. A Balatoni nyaralás szervezésekor sok választják az bérelhető apartmanokat, hiszen költséghatékonyabb és jóval kötetlenebb, illetve meghittebb, mint egy szállodai szoba bérlése. Ha apartmant keresünk, akkor a Pe-Ki Lux Apartman Balatonfüred egy jó lehetőség, akár rövidebb, akár hosszabb nyaralás esetén is. Ugyanis Pe-Ki Lux apartmanjában mindent megtalálunk, ami csak kellhet egy kellemes kikapcsolódáshoz tavasszal, nyáron vagy ősszel.

Bár nem földszinti szállásról van szó, a lépcsőmászás miatt nem kell aggódni, és elvetni ezt a lehetőséget, ugyanis lift is található az épületben. Az apartmant úgy alakították ki, hogy hosszú távon is kényelmesen és otthonosan érezhessük magunkat. Erről jól felszerelt konyha, kényelmes fürdőszoba, korlátlan internet hozzáférés, bekészített olvasnivaló, és sok csatornás TV, illetve HBO GO szolgáltatás gondoskodni. Akár kerékpárral is érkezhetünk, mert a kétkerekűnk tárolására is akad kialakított tároló hely.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gaja-szurdok

Legyen bármilyen évszak, éppen elaludni készülő, vagy ébredező a természet, a Bakony mindig tartogat kincseket a kirándulni vágyóknak. Egy korábbi cikkünkben bebarangoltuk a Római-fürdő bámulatos környékét, most a Bakony egyik legbájosabb völgyében sétáltunk, hogy azután a magasból csodáljuk meg a páratlan panorámát. Tartsatok velünk, ezúttal a Gaja-szurdokba. Ha valaki a családdal egy jóízűt szeretne sétálni, nem túl nehéz, de változatos és szép környezetben, a Gaja-szurdok erre kiváló terep.

A Fehérvárcsurgó és Bodajk között található 4 kilométer hosszú szurdok a Gaja-völgyi Tájcentrum része. Akár babakocsival is végigsétálható, kisebb és nagyobbacska gyerekeknek is nehézség nélkül bejárható. Balinka és Fehérvárcsurgó között a Bakony hegyei már látszólag dombokká szelídülnek, de hegység legbővizűbb patakja gondoskodott arról, hogy ez a messziről unalmasnak látszó dimbes-dombos vidék egy igazán látványos kuriózummal büszkélkedhessen. A mészkőbe vágódott, kanyargós kanyont a víz folyamatos, sok ezer éves koptató munkája hozta létre, amely folyamat természetesen ma is tart. A völgyszoros egyedi hangulatát nem csupán a hol szelíden folydogáló, máshol csobogva vágtázó Gaja patak adja, a meredek partfalai között egyszerre vár minket egy romantikus vadon és egy kényelmes parkerdő festménybe illő összképe. Fehérvárcsurgó vagy Bodajk felől közelíthető meg a szurdok. Tömegközlekedéssel egyszerűbb a bodajki bejárattól indulni, Fehérvárcsurgó felől nincs menetrend szerinti autóbusz, viszont parkolási lehetőség adott. Fehérvárcsurgó felől indulva az Országos Kék jelzésen kényelmes, tanösvény jellegű földúton 10-15 perc alatt érünk el egy horgászásra is alkalmas tóhoz, ahol büfét, fedett pihenőket, több tűzrakó helyet, asztalokat is találunk. Az Idilli helyen még egy kis játszóteret is építettek. Lényegében itt érjük el a szurdok igazi bejáratát, amelyen a kék turistaút vezet keresztül, követve a völgy, illetve a patak helyenként kimondottan vadregényes kanyarulatait. A Pisztrángos-tótól indulva a kék háromszög jelzésen kapaszkodhatunk fel a Vaskereszthez, amely egyes visszaemlékezések szerint gróf Károlyi Imrének, mások úgy tartják, hogy gróf Károlyi Viktornak állít emléket. Állítólag Imrének ez volt a kedvelt kilátóhelye, ahol végzetes rosszullét érte, míg a szájhagyomány szerint Viktor szerelmi bánatában innen hajtott a fogatával a mélybe. Amit biztosan tudhatunk, hogy Károlyi Imre gyermekei valóban állítottak emlékül egy henger alakú gránitoszlopot az apjuknak, de azt vandálok ledöntötték, és a patakba görgették. A hordalék azóta már be is temette az emlékművet. A vaskereszt meredek szikláiról a völgy mindkét irányába kitekinthetünk. Délkelet felé még a Gaja patak végállomását jelentő Fehérvárcsurgói-víztározót is megpillanthatjuk, de kilátásban a völgytúránk során még máshol is lesz részünk. A kereszttől visszaereszkedünk a völgybe, amit a jelzésünk a sokak által ismert Ádám-Éva fánál ér el, ami napjainkra már csupán egy gyerekek játékául szolgáló üreges fatörzs. Hajdanán két öreg tölgy állt itt, a nagyobb termetű Ádám és a kisebb, Éva. A két összenőtt matuzsálem közül mára az 1960-as években tűz következtében elpusztult Ádám maradványai láthatók, Éva feltehetően a II. világháború idején semmisült meg, akit aztán a környékbeliek elhordtak tüzelőnek. Ligetes erdőben, a patak kanyarjait kényelmes sétaúton követve egyre meredekebb falú szurdokban haladunk. Az omladékos sziklafalakon több kisebb barlangot, üreget is megfigyelhetünk, köztük az egyik leglátványosabb az egykori bakonyi betyár rejteke.

A néphagyomány úgy tartja Sobri Jóska itt bujdosott a törvény elől, pontosabban itt is, hiszen mint minden rendes betyárnak, úgy Sobrinak is több menedéke volt. A barlanghoz nem vezet jelzett ösvény, de a térképen fel van tüntetve, és a turistaúttól is mindössze alig pár tíz métert kell felkapaszkodnunk a bejáratáig. Az üreg mindössze 22 méter hosszú, ebből is csak kb. 10 métert lehet bejárni, de nyáron kimondottan jó itt hűsölni. A járat belső, szűkebb részeinek falain pompás látványt nyújtanak a különböző színárnyalatban lerakodó mészrétegek. A völgyben az Országos Kéktúra mellett a piros turistaút is a patakot követi, és mindkét turistaút a szurdok végét jelentő Varjúvárnál, az északi hegyoldalra felkapaszkodva hagyja el a kanyont. Felérve a tengerszint feletti 240 méteres hegygerincre a két út pár száz méterre különválik, majd a Kajmáti-erdőt két oldalról megkerülve Bodajkon egyesül újra. A Gaja-szurdok által kettéosztott erdőtömb mind két oldala nagy hagyományokkal rendelkező vadaskert, melyet még gróf Károlyi Gyula hozott létre 1888-ban, de már középkori királyaink körében is nagy népszerűségnek örvendett. A 20. században állami kezelésbe került, napjainkban pedig a Vadex Zrt. kezelési körébe tartozik. Nagyvadállománya jelentős: a megszokott apróvad fajok mellett megtalálható itt a betelepített, az országban kuriózumnak számító szikaszarvas is.

A kék háromszögjelzésen kis kitérővel érjük el a nevében szintén Károlyi Gyula emlékét őrző kilátót, amit nem is oly rég, 2016-ban adtak át a kirándulóknak. A horganyzottacél-szerkezetű kilátó egy sziklapárkány szélére lett felépítve, panorámája gyakorlatilag az egész völgyszorost magába foglalja. Lehet, ez a fémépítmény nem éppen nyújt tájba illő látványt, de a kilátásért megéri ide a kitérő. Amennyiben a kilátótól visszatérve továbbra is a kék kereszten megyünk tovább, kisvártatva elérjük a látványosan kialakított Alba Regia-forrást, amit Haja-kútként is szoktak emlegetni. Sajnos a forrás vize nem iható, de a hely szalonnasütésre, táborozásra még így is kiválóan alkalmas. Innen a forrástól egyébként csupán 300 méterre vagyunk a már érintett Ádám-Éva fától, ami egyértelműen azt jelzi nekünk, hogy a Gaja-szurdokban és környékén szinte nincsenek is távolságok. Ennek ellenére egy körtúra során mégis úgy érezhetjük, hogy jelentős távot tettünk meg, amit főként a változatos és izgalmas, élményekben gazdag környezetnek tudhatunk be.

Összességében elmondható, hogy a Gaja-szurdok hazánk egyik legszebb kirándulóhelye. Családdal, kutyával, télen, nyáron, minden évszakban érdemes ellátogatni ide.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Továbbképzések Várpalotán

Manapság, aki boldogulni akar az üzleti életben, mindenképp gondolnia kell arra, hogy folyamatosan képezze magát. Mindegy, hogy a saját szakterületén, vagy valamilyen kapcsolódó szakterületen, lényeges kérdés egy vállalkozás szempontjából, hogy folytan képben legyünk az újdonságokról és a legújabb lehetőségeinkről. Szerencsére minden képzési területen találhatunk magunknak megfelelő tanfolyamot, szakképzést vagy workshopot. Már nem csak Budapesten találhatunk megfelelő képzést, hanem az ország számos pontján, például Várpalotán.

Várpalotán számos képzőintézet található, ahol OKJ-s tanfolyamokat találhatunk. Bár a pandémia miatt a legtöbb képzőintézet kénytelen online órákat tartani, sokan jobban szeretik a személyes jelenlétet igénylő tanfolyamokat, és kivárják, amíg részt vehetnek ilyen oktatáson. De számos cég van Várpalotán, amely az ország több pontján rendelkezik telephellyel, így a kollégák egy-egy megbeszélés vagy oktatás kedvéért kénytelenek utazni, és Várpalotán megszállni, hiszen egy ilyen képzés akár több napos is lehet.

Üzleti utazás esetén is érdemes apartmanban megszállni

Ha üzleti ügyben van szükségünk szállásra, a legtöbben egyből hotelben vagy szállodában gondolkodnak, pedig az apartman bérlés sem egy elhanyagolható lehetőség. Az apartman bérlése azért is előnyös, mert így megmaradhat a kollégák magánszférája, és kevésbé kötött, mint egy szálloda vagy hotel. Sok helyen a reggeli vagy a vacsora olyan időpontban van, ami az oktatásról való késéssel vagy hiányzással járna, így egyébként is önellátásra lesz szükség. Ilyen esetben pedig az apartman lehet, hogy jobb megoldás.

A Pe-Ki Lux Apartman Várpalota egy jó lehet, ha Várpalotára szólít minket az üzleti ügyünk vagy épp a továbbképzés. Az apartman könnyen megközelíthető helyen van, bolt és egyéb infrastruktúra is van a közelben. Emellett teljesen felszerelt fürdővel és konyhával rendelkezik. Ha a továbbképzés több napos, esetleg egy-két hetes, akkor a fürdőben még mosógépet is találunk, így akár még mosni is tudunk.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Csákberény- Panoráma tanösvény

A természetben való aktív pihenést kedvelőknek ajánljuk a 4,6 km hosszúságú a Vértes talán legszebb kilátópontját is érintő Vértesi Panoráma tanösvényt.

Gyerekkel, kutyával is bejárható, szuper program az egész család számára! Mit kell tudnunk a Vértesről? A Vértes hegység 314 km2-nyi területe a Dunántúli-középhegység részeként a Gerecse és a Bakony között helyezkedik el. Csákberény a hegység déli részén fekszik, ahol változatos, szubmediterrán növényekben gazdag erdő-sztyepp vegetáció alakult ki. A talajviszonyoktól és domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és kultúrerdők váltják egymást. Ezen erdőtársulások néhány különlegesen szép hazai előfordulásával találkozhatunk a Panoráma tanösvényen.  

A tanösvény Csákberényben, a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum mellől indul, ahol több parkolóhely is rendelkezésre áll az autóval érkezők számára. A múzeum épülete mellett kapott helyet egy faszénégető boksa rekonstrukciója és mellette egy tábla, amely részletesen ismerteti a faszénkitermelés hagyományos folyamatát (nyugodtan vehetjük ezt 0. állomásnak). Pár lépést kell tennünk az erdő felé és máris feltűnik a hatalmas köszöntő tábla, amely a tanösvény kezdetét jelzi. Nem lehet eltéveszteni az irányt! A táblán hasznos információk szerepelnek a tanösvényről, emellett az erdő írott és íratlan szabályairól is olvashatunk egy rövid leírást. A végig jól kitáblázott ösvény először egy fenyőerdőben halad, innen érünk az első panorámapontra, ahol egy fa asztal és padok is helyet kaptak. Aki szeretne, itt nyugodtan megpihenhet, miközben megcsodálja a Vértes erdeit. Az erdészeti témájú információs táblák mellett a hangulatos, több fafajból álló erdő és a hegy pereméről nyíló pazar kilátás a fő vonzerő, ha szerencsénk van, még vadakat is láthatunk a vadmegfigyelő magaslesről. Az út később egy cserszömörcés, virágos kőrises karsztbokor erdőn keresztül vezet, ezután érjük el a következő, talán még az előzőnél is szebb panorámapontot, amely egy kisebb kitérőt jelent egy sziklás csúcsra.

A Kőkapu-völgy felé nyíló, 5. állomáson újabb táblát találunk, amely segítségével beazonosíthatók a környékbeli völgyek. A kitérő után az utunk erdei ösvényen, a Pénzverő-völgyben folytatódik, ahol tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök és cseresek váltják egymást. A tanösvény ezen szakaszának különleges látnivalói az út mellett itt-ott felbukkanó hatalmas sziklatömbök, majd az útról érdemes letérni pár méter erejéig, hiszen egy Mária-kép melletti pihenőpadot találunk. A tanösvény utolsó szakaszán újabb fenyőerdő mellett haladunk el, majd jobbra kanyarodva hamarosan visszaérünk a kiindulóponthoz. A túrát tavasztól őszig ajánljuk, de legszebb arcát a Vértes déli oldala minden bizonnyal a cserszömörce őszi lombszíneződése során nyújtja! Indulás előtt ellenőrizzük a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum honlapját! Csákberény határában egy igazi különlegességet találunk: a föld alól előbújó metrószerelvényt. Gyerekekkel kötelező program! Az úton vízvételi lehetőség nincs, gondoskodjunk elegendő folyadékról, főleg gyerekekkel való túrázáskor!

FONTOS! Ha valaki sport babakocsival indul útnak, szinte végig egyenletes talajon tud haladni, egyedül ez a sziklás rész az, ami nem közelíthető meg. Csodás felfedező túrázást!!

A múzeum címe: Csákberény, István u. 66.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gánt-Bauxitföldtani Park

A gánti bauxitbánya a kinyert mennyiséget tekintve egykor Európa legnagyobb bauxitkitermelése volt. Ma pedig egy páratlan bemutatót végigjárva sétálgathatunk a marsbéli, vörös hepehupákon. 1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában.

Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium. De vajon miért volt szüksége a fémre éhes német hadiiparnak a gánti bauxitra? Ez a kőzet a timföldgyártás alapanyaga, melyre az alumínium előállításához van szükség.

A bauxit csapadékos éghajlaton, tartósan magas hőmérséklet hatására keletkezik több féle kőzet málladékaként. A forróság és a nedvesség hatására ugyanis a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódik – kivéve az alumínium, a titán és a vas, melyek oxidként halmozódnak fel. A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot. Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka, itt található a ma látogatható tanösvény. A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtti parkolóból induló ösvény útvonala a hullámosan változó felületű, vöröslő bányagödörben kalauzol végig bennünket, melynek északi-északnyugati oldalát magas bányafalak határolják. A korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel a bauxitmező tetejére, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható.

Megfigyelhetjük innen az oldalfalakról “lefolyó” bauxitos lejtőtörmeléket, mely alól itt-ott karbonátos tömbök bukkannak elő, az egykori trópusi karsztfelszínről árulkodó kisebb kúpszerű kiemelkedéseket (kőbörcöket) és a vetőfal jelenleg is tartó karsztosodási folyamatait jelző, furcsa alakú “harapásokat”. A kémiai reakciók következtében a bányafalakon kirajzolódik az egykori dús növényzet gyökérhálózata. A 13 állomásból álló tanösvény egy kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható, az év minden napján szabadon látogatható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen, és olyan szép magyar szavakat is megtanulhatunk, mint pl. a fekübörc. Akit nagyon lefárasztanának a geológiai szakkifejezések, esetleg nehezen tudja maga elé képzelni az évmilliókkal ezelőtti Pannon-tenger feledhetetlen látványát, az is garantáltan jól fogja magát érezni a némiképp az amerikai vadnyugatra hajazó tájon.

Megközelítés:

Autóval Gánt felől érkezve, a falutól 3 km-re, az út jobb oldalán találjuk az ingyenes parkolót. Onnan indul a tanösvény is.

Nyitva: Tanösvény: egész évben szabadon látogatható

Múzeum: április – októberig:

Kedd– Vasárnapig: 10:00-18:00 óráig

Belépődíj: A múzeum belépőjegy megvásárlásával látogatható

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

10-es huszárok lovas szobra Székesfehérvár

Székesfehérvár legszebb terén, a Városház téren található Pátzay Pál műve, a ma már ikonikusnak számító lovas szobor. A kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít örök emléket.

Az ezred, melyről a szobor kapta a 10-es huszárok elnevezést, már 1741. óta létezett, a 10-es sorszámot 1798-1813-ban vette fel.1918-ban, Mackensen tábornagy, a német hadsereg parancsnoka vezetése alatt, négy megyéből sorozták a legénységet, Tolna, Somogy, Baranya és a legtöbbet Fejér megyéből. Az I. világháború egyik legvéresebb csatájára, a Limanowai ütközet 25-ik évfordulója alkalmából , Mackensen vezértábornagy 1935-ik évi látogatására, illetve 90-ik születésnapjának eseményeit ünnepelték meg, mikor 1939. december 9-én felavatták a szobrot ünnepélyes keretek közt a koronázó városban.  

A négyes ünnepségen megjelent a katonai, vallási, nemesi és városi felsőbbségek java. Képviseltette magát az ünnepségen Pest vármegye, amely az ezredet 1741-ben kiállította, valamint Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye, amelyeknek területéről az ezred sorozott. Az ezred emléknapja az elesett hősökért mondott szentmisével kezdődött, melyet a székesegyházban Folba János tábori főesperes celebrált. Gyászmise után az előkelőségek a városháza előtti térre vonultak. A téren disz század állott zenével. Kivonultak az iskolák növendékei is. Az előkelőségeket Csitáry G. Emil polgármester, valamint Fejér vármegye vezetői, Jankovich Miklós főispán, Thaisz Andor alispán vezették a részükre fenntartott helyre.

A hatalmas szobor, mely Pátzay Pál szobrászművész alkotása, a városháza sarkán a ferences-templom bejáratával egyvonalban áll. Mögötte helyezték el a városháza falában az ember nagyságú márványtáblát mely Mackensen vezértábornagy domborműképét örökíti meg. Az emléktábla szintén Pátzay Pál műve. A Himnusz eléneklése után vitéz Kozma Miklós mondott ünnepi beszédet, mely után Csitáry G. Emil polgármester vette át az emlékművet, majd vitéz Endre László Pest vármegyei alispán állt a szónoki emelvényre, végül a honvédség, a vármegyék és az intézmények küldöttségei megkoszorúzták a szobrot. Sokakban felmerült, egyeseket megbotránkoztatott, a huszár meztelensége, de erre maga a művész adott választ: válaszában kifejtette, a feladata az volt, hogy a magyar hősiességnek és huszárdicsőségnek állítson méltó emléket. Mint ahogy a szobor alatti szöveg is kifejezi: „A magyar erő és vitézség jelképe vagyok.” Ezt a mondatot kellett ércbe öntenie. „Én a szimbolikus ősmagyar alakját választottam, és ábrázoltam azt a pillanatot, amikor a lovas megtalálja az Isten kardját és gyors ügetésben viszi Attilához. Úgy találom, hogy ez a jelenet egyenesen a magyar lovas dicsőség jelképe.” A második szempontja pedig az volt, mivel a 10-es huszárezredet 1741-ben állították fel, azóta a ruhák annyi változáson mentek keresztül, hogy a feladat veszített volna az általánosságból, ha azt egy kor környezetébe helyezte volna.

Bizonyára sokan nem tudták, hogy az első lovas szobor nem Pátzay Pál munkája volt. Kallós Ede szobrászművész által készített emlékszobrát 1925. december 10-én avatták fel Székesfehérváron a vármegyeháza előtti téren. Kozma Miklós nyugalmazott belügyminiszter a 10-es huszárezred tisztikarának megbízásából a dr. Csitáry G. Emilnek, Székesfehérvár polgármesterének 1937. július 7-én kelt levelében arról írt, hogy a tisztikar és a legénység döntött az ezred elesett hőseinek emlékét végleges formában történő megörökítésről. Az ezred a Székesfehérváron álló ezredemléket időtálló, művészi alkotással akarta kicserélni, ezért egy életnagyságon felüli bronz lovas szobor felállításáról határoztak, és Pátzay Pál szobrászművésszel meg is állapodtak annak elkészítéséről.

A sétálók fölött emelkedő lovas szobor azóta is lett renoválva. A talapzatot 1996-ban Kocsis Balázs restaurálta. A székesfehérvári szobrász-restaurátort hívták segítségül akkor is, amikor a szobrot megrongálták. Ilyen eset történt 2013 nyarán és 2019 szeptemberében, mindkét alkalommal a kardból kellett egy darabot visszahegeszteni, majd cizellálni, hogy olyan legyen a felület, mint az eredeti. Utána egy patinázási folyamat következett a zöldes-feketés szín eléréséhez. A Kisfaludy Társaság Greguss-érmet adományozott Pátzay Pálnak a huszár emlékműért 1941-ben.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Varkocs György várkapitány szobra Székesfehérvár

A szögben megtört Várkapu utca Fő utcába való torkolatában álló emlékmű előtt virágágyással körülvett, hosszúkás vízmedence áll, túlsó végén, kissé durván faragott kőhasábokból,(a régi várfal kváderköveiből) várfalszerű talapzaton áll a várkapitány szobra.

A páncélba öltözött, robosztus alak bal oldalán nagy kard lóg, felemelt jobb kezében buzogányt tart. A talapzat előoldalán VARKOCS felirat, hátoldalán emléktábla. Akik gyakrabban megfordulnak a városban, lehet eddig úgy mentek el Erdei Dezső szobrász, bronz és terméskő munkája mellett, hogy nem ismerik a megmintázott hősünk történetét. Lesznek kedves olvasóink, és kirándulóink, akik talán pont ezt az alkotást jönnek el felkeresni, ezért történetét pár szóban most megismerhetjük együtt. A hős várvédő kapitány születési idejét nem tudjuk, apja a sziléziai származású Varkuch Kristóf, akit Szapolyai István a XI. század elején hívott Magyarországra, és tett Késmárk kapitányává. Miután magyar nemességet nyert, nevét is Varkocsra magyarosította. Az ő harmad szülött fia volt György, akit a helyiek nem feledtek el soha, nevét és hőstettét megőrzi az utókor. 1543 augusztusának végén érkezett I. Szulejmán oszmán szultán seregével Székesfehérvárhoz, hogy elfoglalja a várost. Fehérvárt mintegy 5-6 ezer fős sereg védte, élükön Varkocs György várkapitánnyal.

A szeptember 3-i csatában Varkocs és katonái a visszavonulás mellett döntöttek, ám a város lakói, a legenda szerint, bezárták előttük a kapukat, így a várkapitány és katonái a Budai kapu hídja előtt haltak hősi halált aznap. A város végül török kézre jutott, az akkori lakosok közül sokat lemészároltak a törökök, jelentős részük azonban elmenekült, helyettük pedig zömmel délszláv származásúak érkeztek. A templomok közül néhányat dzsámivá alakították, ezért látható a Szent Anna kápolna tetején a mai napig félhold. Bár Székesfehérvárt végül a kapu bezárása sem védte meg a török hódoltságtól, I. Szulejmán abban az évben Fehérváron kívül még Pécset és Esztergomot is elfoglalta. Születési idejét nem, de halálának szomorú napját 1543. szeptember 3-át szörnyű és véres eseményként írták a történelem lapjaira. A leírások szerint az elesett várkapitánynak levágták a fejét és gyűrűkkel ékesített jobbját is. A fehérvári polgároknak, akik Ferdinándhoz való átpártolásukkal magukra haragították a szultánt, a házaikban kellett maradniuk, s Szulejmán kivégzésekkel torolta meg árulásukat. Már 1896-ban felvetette Havranek József polgármester, hogy Varkocs Györgynek és Batthyány Ádámnak Székesfehérvárhoz fűződő történetét szoborműben kellene megörökíteni tisztelgésképp, de majd csak harmincnyolc évvel később készült el a hős várkapitányt formázó alkotás. Varkocs kezében eredetileg egy tőrszerű, egyenes kard volt, mely 1950 körül eltűnt, helyette kapta 1966-67-ben a ma is látható rövid kardot. Először 1988. május 19-re újították fel, az akkor még előtte látható várárkot szimbolizáló medencével együtt, majd legközelebb Kocsis Balázs vezetésével 2013-ban nyúltak Varkocs szobrához, ekkor tűnt el a műalkotás előteréből a medence. A talapzat frontoldalán a “Varkocs” felirat látható, (a varkocs szó jelentése hajfonat)hátoldalán pedig egy emléktábla:

Varkocs György várkapitány dicső emlékének, aki 1543-ban az itt állott budai várkapunál leonidászi halálmegvetéssel állott ellen a világot megrázó Szolimán roppant seregének és vére kioltásával halhatatlan dicsőséggel vonult be Székesfehérvár történetébe. Hazaszeretettől lángoló lelke merész íveléssel hidalja át a végtelenséget, nevét megörökítő hősi erényei pedig csillagmagasságban fénylenek fölöttünk örökké! „Tibi gloria nobis exemplum „…

Az utolsó mondat magyar fordítása olyan szép, hogy nem maradhat ki zárószóként:

„Tied a dicsőség, mienk a példa”

Kategóriák
Uncategorized @hu

Budenz-ház-Ybl Gyűjtemény

Székesfehérvár újabb kis gyöngyszemét szeretném bemutatni, a történelmet kereső és felfedező utazóinknak. A névadó, a ház egykor volt tulajdonosa Budenz József a finnugor összehasonlító nyelvészet megalapítója. Korábban lakóházként szolgáló épületben 1969-ben nyílt meg Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából az állandó kiállítás.

Az Ybl-család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. E család leghíresebb sarja Ybl Miklós építész. A székesfehérvári születésű mester nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Budapesti Várkert Bazár és az Operaház. Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren 1860-65 között épültek jellegzetes házai. Ybl Ervin, a kiváló építész, Ybl Miklós unokaöccsének fia, az olasz középkori és korai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt, aki 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvár városára hagyta jelentős gyűjteményét. Az Ybl-hagyaték egyrészt a család 18-19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből. A képzőművészeti anyagban megtaláljuk Csók István, Vaszary János, Rudnay Gyula, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Ferenczy Noémi, Aba Novák Vilmos festményeit, grafikáit, valamint Vedres Márk, Fémes Beck Vilmos, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Borsos Miklós és mások szobrait, érmeit. A földszinti két terem a 19. század egyik legnagyobb formátumú magyar építészének, Ybl Miklósnak és a hagyományozó Ybl Ervinnek az emlékét idézi. Az első szobában Ybl Ervin egykori bútorai láthatók, a második szobában Ybl Miklós hatalmas méretű szekrénye, melyben az építész a tervrajzait tárolta. Körben a falakon, a mester Budapesten és Székesfehérváron álló főműveinek fényképei szerepelnek.

Az emeleti első szoba berendezése jobbára a 18. századból származik. Balra egy Mária Terézia korát idéző tabernákulum kapott helyet. Tetején egy ismeretlen felső-magyarországi mester fából készített Feltámadt Krisztus szobra áll. A két ablak között egy posztamensen 18. századi fehérre festett, kisméretű tabernákulumot láthatunk. Valamikor szépítőszereket, netán édességet tartottak benne. A szoba közepén egy gazdagon díszített, gyönyörű rokokó asztalt csodálhatunk meg. A második szobába lépve 19. századi enteriőrben találjuk magunkat. A bútorok közül figyelmet érdemel a bejárattól balra látható szekreter és a középen álló, rózsafa borítású kerek asztal, a törékeny nádazott székkel. A falakon többnyire családi képmások függnek. Francia munka az ablaktól jobbra álló, a 19. század közepén készült porcelántestű girandole, amely keresztelői ajándékként jutott el a Cziráki grófoktól az Ybl család birtokába. A harmadik szobától kezdődik a szoros értelemben vett Ybl-gyűjtemény. Ebben a teremben zömmel a századfordulóról származó képek és kisplasztikák szerepelnek. Kimagasló értékű Csók István Szajna-híd Párizsban című olajképe. Ugyancsak fontos darab Vaszary Jánosnak Munkácsy Mihály hatásáról árulkodó Parasztlánya. A gyűjtemény egészében nagyon jelentős a kisplasztikai anyag. Fémes Beck Vilmos Térdelő nője a mester egyik főműve. Kiváló munka Vedres Márk Éneklő fiúja, valamint a Táncoló nők és a Nyilazó férfiak bronz reliefek. A bőrüléses karosszék Munkácsy Mihály párizsi műterméből származik. A negyedik szobának a kisplasztikai anyaga is roppant gazdag. Medgyessy Ferenc egyik főművével, a Magvetővel képviselteti magát. A korszak legjobb kisplasztikái közé tartoznak Ferenczy Béni olyan munkái, mint az Ágaskodó ló, az Ülő nő és az eleven mozgású Lépő nő. A hosszanti fal előtti vitrinben művészérem-sorozatának néhány nagyszerű darabja látható. A szobában kiállított munkák közül igen jelentősek Szőnyi István tájképei, Erdélyi Ferenc Duna című erőteljes, a kubizmus tanulságait szembetűnően érvényesítő kompozíciója, a római iskolához sorolható Patkó Károly temperaképei, a Téglaégetők és a Lófürösztés.  Az ötödik szoba jórészt grafikákat, néhány kisplasztikát és érmeket őriz. A római iskola egyik vezéralakja, Aba-Novák Vilmos rézmetszetes Önarcképén kézírása is olvasható, melyben művét Ybl Ervinnek ajánlja. Az ablaktól balra függ Vaszary expresszív megfogalmazású Golgotája. A kép alatt áll egy Alpár Ignác tervei szerint készült neoreneszánsz, faragott karosszék. A tárlókban a két világháború közti magyar éremművészet legismertebb mestereinek alkotásaiból láthatunk gazdag válogatást. A harmincas években a Madách-emlékmű pályázatra készült Jálics Ernő finoman archaizáló ólomszobra, az Éva. A hatodik szoba még a 18. században az épület nyitott kéményes konyhája volt.

Az itt kiállított akvarellek közül kitűnik Ferenczy Noémi Nyíregyházára tervezett Szent István-gobelinjének terve. A kicsiny teret kisplasztikák töltik ki, melyek között találkozhatunk a Madách-emlékmű pályázat további darabjaival is: az ablak előtt Borbereki Kovács Zoltán Géniusza, kicsit odébb Pátzay Pál Ádám és Éva szobra áll. Jobbra, a hátsó ablak mellett tekinthetjük meg Borsos Miklós rézdomborítását, a Pihenő munkást. Itt végére is értem a bemutatásnak, melynek akkor lesz igazán értéke, ha személyesen felkeressük, végigsétáljuk. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Nyitva tartása: Kedd-vasárnapig 10:00-18:00 óráig.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Arany János u. 12.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Hetedhét játékmúzeum Székesfehérvár

Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik legszebb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben igazi játékbirodalom található a gyermekek legnagyobb örömére. A kiállított játékgyűjtemények mellett egész évben számos szórakoztató program várja a gyermekeket és szüleiket egyaránt. 

Kézműves foglalkozások, meseház, ünnepi készülődés, játékfesztivál várja az óvodásokat, kisiskolásokat és a gyermekkorukba visszavágyó felnőtteket. A múzeum két gyűjteményből jött létre, a Moskovszky-Gyűjtemény és a Réber-Gyűjtemény anyagaiból. A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra. 2011-ig, Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként.

Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeumrestaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. A mindenkori városvezetés támogatása, valamint Illyésné Ötvös Tünde gondossága jelentette a gyűjtő számára a garanciát arra, hogy páratlan értékű babacsaládjai minden ingóságukkal együtt biztonságos és szerethető, valódi otthonra találnak városukban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyűjtő és a gyűjtemény iránti elkötelezettségét fejezte ki azzal, hogy 2012-ben a Moskovszky-gyűjteményt a város legértékesebb építészeti alkotásában, a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesben helyezte el. A megújult állandó kiállítás igazodik a korábbi kiállítás és elsősorban a gyűjtők azon törekvéséhez, hogy a kicsiny tárgyakból együtteseket lehessen kialakítani, amelyekben a különböző stílusú tárgyak jól megférnek egymás mellett. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték. Réber László művei első alkalommal 2005-ben egy csoportos kiállításon szerepeltek Székesfehérváron. Az Aranykor. Az 1960-as évek grafikája című tárlaton a korszak legkiemelkedőbb grafikusainak sorában Réber László is helyet kapott. A kiállítást követően a művész lánya, Widengard Krisztina a Szent István Király Múzeumnak több mint 1300 grafikát adott át letétbe. Az átvett művekből Gartner Petra művészettörténész rendezésében 2008-ban nyílt retrospektív kiállítás, a székesfehérvári Csók István Képtárban.

A kiállítás népszerűsége már ekkor bizonyította, hogy érdemes a művész önálló grafikai alkotásaiból és könyvillusztrációiból állandó kiállítást rendezni. 2012 májusában nyitotta meg kapuit Székesfehérvár mesebeli múzeuma a Hetedhét Játékmúzeum, mely gyermeknek és felnőttnek is egyaránt kellemes kikapcsolódást, önfeledt órákat ígér látogatóinak.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Püspök-kút Székesfehérvár

Székesfehérvárra, ha busszal érkezünk, az első komolyabb látványosság, amivel szembetalálkozhatunk, a Piac téren található Püspök kút, melyet körbe vesz a virágos, kellemes hangulatú, pados, gyönyörű park.

Megpihenni és friss levegőt szívni is tökéletesen megfelel első pihenőnek főképp, hogy a kialakított kútból a frissítő fehérvári víz csordogál, ahol szomjunkat olthatjuk. Ha megállunk, vagyis leülünk, nyugodtan tudjunk megszemlélni az előttünk magasodó műalkotást. Készítője az emlékműnek nem más, mint a szerelem váráról is híres Bory Jenő. Művei szerte az országban megtalálhatók, és természetesen a szülővárosa, Székesfehérvár sem szűkölködik a “várépítő” mester köztéri alkotásaiban.

Püspök kút Bory mester három legnagyobb szabású alkotásának egyike (a másik kettő természetesen a Bory-vár és a Jézus Szíve templom). A szobor 1928-ban készült, először az Országalma helyén lett felavatva. 1937-ben a vasútállomás előtti térre került, majd a világháború után eltávolították róla a püspökök szobrait.  A mostani helyére csak 1972-ben került át, amikor is a vasútállomás előtti teret átalakították. A kút tetején Árpád-kori vitéz áll, kezében címeres pajzsot tart, a kardját pedig az ég felé emeli. Alatta négy püspököt láthatunk körben. A négy püspök: Szent Adalbert vértanú, az első jelentősebb hittérítő, Boldog Asztrik kalocsai érsek a Szent Koronával, Szent Gellért csanádi püspök, Szent Imre nevelője és Boldog Mór pécsi püspök. A szobrok bronzból készültek, az alattuk található sast, bikát, oroszlánt, és puttó figurát viszont homokkőből faragták. A bronz szobrok alakjai egyébként feles életnagyságúak. A szobor mögött a városfal maradványa is látható. A látványt a dombra épült püspöki székesegyháznak a háztetők fölé emelkedő toronypárja egészíti ki. A kút felújítását követően kisebb modernizáció is történt, a tervek szerint egy vízforgatót is szerelnek az ivókútba.

Kellemes tavaszi kikapcsolódást kínál a park szépsége, rövid túráink kezdetekor.

pekiapartman.hu