Kategóriák
Uncategorized @hu

Mit kell megnézni a Bakonyban? Ezeket a helyeket ne hagyd ki!

Ha a Bakony közelében jársz, és szeretnéd felfedezni a környéket, akkor ezeket a helyeket írd fel a listádra!

Bakonybél

A Pannon Csillagda egy különleges kiállítás, ahol megtekinthetjük a csillagászat és az űrkutatás történetét. A kirándulók egy 400 négyzetméteres területen mehetnek, ahol van meteorit simogató, Mars-rover, szkafander ruha és űrutazás. Nem csak kicsiknek!

A Szentkút vagy Borostyán-kút Bakonybéltől nagyjából 1 km-re található egy eldugott kápolnával. Ez a hely Veszprém megye egyik csodája, úgyhogy nem szabad kihagyni. A kápolna mellett találunk egy lépcsőt, ami egy sziklahasadékhoz vezet fel.

Ha pedig erre járunk, akkor ellátogathatunk a Szent Mauríciusz Monostorba, ami egy gyönyörű barokk templomot rejt magában.

Cuha-völgy

Ha Bakony, akkor Cuha-völgy, ami nemcsak közúton, hanem vasúttal is megközelíthető. A Cuha-patak mentén felülhetünk a döcögő vasútra, ami az egyik legszebb útvonal hazánkban. Amikor beérünk a völgybe, akkor kiélvezhetjük a természet különleges hangulatát. A hely télen és nyáron is látogatható, bár amikor a megduzzadt patak vizén kell átugrani, sokkal izgalmasabb túrának ígérkezik.

Cseszneki vár

Csesznek vára egy hatalmas sziklaszirt tetején épült, ahonnan könnyen meglátták a közeledő ellenséget. Az első vár még a 13. században épült, éppen a tatárjárás után. Több főúri családhoz került, végül barokk kastélyként maradt fenn. Később egy földrengés és egy tűzvész tette lakhatatlanná. Külön pont, hogy a várat kutyával is látogathatjuk. A nyitvatartási idő miatt érdemes előre odatelefonálni, nehogy be kelljen érnünk a külső szemlélődéssel.

Eplény

Eplény környékén több látnivalót is találunk. A Síaréna főleg télen izgalmas, bár a síelők szokták szeretni. Ha más évszakban érkezünk, akkor még mindig kipróbálhatjuk a libegőt, majd felmászhatunk az Álmos-hegyi kilátóba, hogy még jobban belássuk a környéket. A túrázók több érdekes és izgalmas túraútvonal közül választhatnak.

Hubertlaki-tó

Ha bemerészkedünk a Bakony mélyére, akkor a város zajától távol egy mesterségesen felduzzasztott tavat találunk, ami eredetileg vaditatónak készült. Sokan a bakonyi Gyilkos-tónak hívják az erdélyi után, mivel a víz tükrét kiálló facsonkot tarkítják. Azoknak ajánlott, akik szeretnek elveszni a látnivalókban és nem ijednek meg a furcsa és rejtélyes jelenségektől, mint az ilyen megmaradt tavaktól.

Ősfenyves

Ha valaki szereti az erdőket, és azon belül a fenyőerdőket, akkor a Fenyőfői fenyves lesz a kedvencük. Először Kitabeil Pál vette észre a különleges erdőt, ami azóta kiemelten védett terület, és biztosan jó alapot ad egy tündérvadászathoz.

Bakonyi szállások

Kár lenne megfeledkezni a finom ételekről és a szállásról. Ennyi látnivaló biztosan nem fér bele egyetlen napba, úgyhogy érdemes apartman után nézni. A Pétfürdői apartman közel esik a látnivalókhoz, ugyanakkor a fontosabb bevásárlásokról is gondoskodhatunk. Várpalota Veszprémhez közel fekszik, úgyhogy a városba is bármikor ellátogathatunk, ami újabb látványosságokkal várja az utazókat.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Geszner-ház Csákvár

A Vértes és környéke, számtalan szebbnél szebb látnivalót kínál, erről találunk összefoglalót egy csodálatos kiállítás keretében a Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központjában.

Csákvárt, mely a Vértes déli lábánál terül el, a Vértes fővárosának is hívják. Az Eszterházy-kastély parkjához tartozó területen, kicsiny tó mellett 1792-ben még vízimalom működött. Az Esterházy család ennek alapjaira építette a nyári pihenő lakját, melyet Salamon Gessner svájci-német költőről neveztek el, ki korának népszerű költője volt. Természetről írt romantikus költeményeit, lírai prózáit, Kazinczy Ferenc ültette át magyar nyelvre. A Geszner-ház mellett akkoriban kertészet, medveház (rácsos ajtajú műbarlang, melyben medvét tartottak) és méhes is kapott helyet.

Fotó: mapio.net

Az épület aztán 1950-re lepusztult, köveit elhordták, a tó partja az idők során feltöltődött, benőtte a növényzet. Az épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá 1996-2000 között, mely jelenleg a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontjaként működik. 2000-ben, az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. Olyan lett, mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján, valóságos szabadtéri élő múzeumként, minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet és az Ember alkotott, nem véletlenül hívják „egy cseppnyi Magyarország”-nak.

Az alapítók a Pro Vértest kérték fel a natúrpark működtetésére, feladatuk a Vértes térségének természeti és kulturális értékeinek megismertetése, háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítségével, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása. Kérhető tárlatvezetés, mely igény szerint vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadás, mely mélyebb betekintést enged a látnivalók körébe.

A tó körül gyakran látni jégmadarat, ami hazánk egyik legszínpompásabb madara, bölömbikát, mely nevét a hím jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. Megfigyelhetünk barázdabillegetőt, néha nagy kócsagot és szürke gémet is. Alkalomadtán találkozhatunk tőkés récével, amely a házi kacsa őse, nyári lúddal, vörös ásólúddal, szárcsával, vízityúkkal. Hideg téli időszakban a fokozottan védett vidra is ellátogat a tóhoz, hogy halat zsákmányoljon, vagy a vízparton „szánkózzon” lefele a lejtőn.

Tartalmas, érdekes kiállítást kap az ide látogató a Geszner-ház jóvoltából, mely szépséges fekvése által, rengeteg természet közeli élménnyel gazdagítja a látogatóit.

Cím:

Csákvár, Kenderesi u. Geszner –ház

Nyitvatartás:

hétfő–péntek 8:00-16:30 óráig (csoportok látogatását kérik, előre jelezzék!)

Ünnepnapokon, szombaton és vasárnap előzetesen egyeztetett időpontokban fogadják a vendégeket. Belépődíj köteles.