Kategóriák
Uncategorized @hu

Vidrafű-tanösvény

A Zámolyi-medence egyik legérdekesebb területe a Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét, ahol a Vértesi Natúrparkban több tanösvény is található. Vannak melyek szabadon látogathatók, más kísérővel.

Ez utóbbi közül a Vidrafű tanösvény kiveszőben lévő lápvilágának titkaiba fogunk betekintést nyerni, melyet egy állandó forrás alulról felfelé áramló vize hozott létre, és táplálja mind a mai napig.  A 13,5 km hosszú túraútvonal fokozottan védett területen halad keresztül, ezért csak szakvezetővel látogatható. Elérhetőségéről a cikk végén írok tájékoztatást.

Fotó: provertes.hu

A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A jégkorszak végén (mintegy tízezer évvel ezelőtt) a Zámolyi-medence területe megsüllyedt, és a mainál sokkal nagyobb vízbőség következtében gyorsan megtelt vízzel. Az így kialakult természetes víztározó tudatos hasznosítására már a rómaiak (vélhetően a hajózhatóság fenntartása érdekében) erőfeszítéseket tettek.

A tó vízszintjének állandósítása céljából Kőhányáspusztánál gátat emeltek. Az egykori műtárgy maradványai máig fennmaradtak, a nagy tó azonban mégiscsak eltűnt már a Honfoglalás idejére. A túra során végigjárhatjuk a hajdani tó és lápvilág feltöltődésének valamennyi állomását, megismerhetjük a hajdani katona tulajdonosáról elnevezett Százados-tanyát, mely mintagazdaság központjaként szolgáló istálló, a szürkemarha-gulya téli szálláshelye. Láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet.

Fotó: provertes.hu

Áprilisban-májusban itt nyílik a vidrafű, pompás látványt nyújtva a háromkaréjú, fényes zöld levelek ölelésében fürtben nyíló apró, fehér színű, rojtos pártacimpájú virágaival. A rét jellemző fészkelő madara a bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda. A kifolyónál májusban-júniusban virít a fátyolos nőszirom lila virága, valamint az apró zsombékon alig észrevehető lápi nyúlfarkfű. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az u.n. “dolomitjelenséget”. A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is. A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és két énekesmadarunknak, a hollónak és a kövirigónak is biztosítanak élőhelyet.

A tanösvényhez készült vezetőfüzet is, (beszerezhető a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában, a DINPI Zöld Pont Irodájában, és Csákváron a Geszner-házban) mely 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet.

Megközelítés: a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti

parkolónál kezdődik a tanösvény és ide is tér vissza.

A szakvezetésért és információért hívható : Klébert Antal, 06-70/330-3854

Egész évben látogatható!