Kategóriák
Uncategorized @hu

Vidrafű-tanösvény

A Zámolyi-medence egyik legérdekesebb területe a Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét, ahol a Vértesi Natúrparkban több tanösvény is található. Vannak melyek szabadon látogathatók, más kísérővel.

Ez utóbbi közül a Vidrafű tanösvény kiveszőben lévő lápvilágának titkaiba fogunk betekintést nyerni, melyet egy állandó forrás alulról felfelé áramló vize hozott létre, és táplálja mind a mai napig.  A 13,5 km hosszú túraútvonal fokozottan védett területen halad keresztül, ezért csak szakvezetővel látogatható. Elérhetőségéről a cikk végén írok tájékoztatást.

Fotó: provertes.hu

A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A jégkorszak végén (mintegy tízezer évvel ezelőtt) a Zámolyi-medence területe megsüllyedt, és a mainál sokkal nagyobb vízbőség következtében gyorsan megtelt vízzel. Az így kialakult természetes víztározó tudatos hasznosítására már a rómaiak (vélhetően a hajózhatóság fenntartása érdekében) erőfeszítéseket tettek.

A tó vízszintjének állandósítása céljából Kőhányáspusztánál gátat emeltek. Az egykori műtárgy maradványai máig fennmaradtak, a nagy tó azonban mégiscsak eltűnt már a Honfoglalás idejére. A túra során végigjárhatjuk a hajdani tó és lápvilág feltöltődésének valamennyi állomását, megismerhetjük a hajdani katona tulajdonosáról elnevezett Százados-tanyát, mely mintagazdaság központjaként szolgáló istálló, a szürkemarha-gulya téli szálláshelye. Láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet.

Fotó: provertes.hu

Áprilisban-májusban itt nyílik a vidrafű, pompás látványt nyújtva a háromkaréjú, fényes zöld levelek ölelésében fürtben nyíló apró, fehér színű, rojtos pártacimpájú virágaival. A rét jellemző fészkelő madara a bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda. A kifolyónál májusban-júniusban virít a fátyolos nőszirom lila virága, valamint az apró zsombékon alig észrevehető lápi nyúlfarkfű. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az u.n. “dolomitjelenséget”. A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is. A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és két énekesmadarunknak, a hollónak és a kövirigónak is biztosítanak élőhelyet.

A tanösvényhez készült vezetőfüzet is, (beszerezhető a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában, a DINPI Zöld Pont Irodájában, és Csákváron a Geszner-házban) mely 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet.

Megközelítés: a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti

parkolónál kezdődik a tanösvény és ide is tér vissza.

A szakvezetésért és információért hívható : Klébert Antal, 06-70/330-3854

Egész évben látogatható!

Kategóriák
Uncategorized @hu

Madárdal- Tanösvény

A Madárdal tanösvény Elzamajor–Dinnyés–Agárd útvonalon elterülő, 15 kilométer hosszú tanösvény, mely 2010. május 29-én került átadásra. A Velencei-tó partján és a Dinnyési-fertő mellett kihelyezett 30 tábla művészi szépségű festményei és leírásai a környék növényeit, állatait, geológiai és kultúrtörténeti érdekességeit mutatják be. A Dinnyés melletti vizes élőhelyek orchideáit, az itt tanyázó kócsagokat, kanalas gémeket izgalmas pallóhidakról tanulmányozhatjuk. A tanösvény egyrészt új programlehetőséget kínál a tóparton üdülőknek, másrészt félnapos kirándulással elérhető a Székesfehérvárról érkezőknek.

Fotó: dunaipoly.hu

A tanösvény három részből áll.

Tóparti túra

-Szikes túra

-Müller István túra

Bármely állomásról indulhat a felfedező utunk, melyhez a helyszínen tanösvény vezető és tájismertető füzet is beszerezhető (Braille írásos változatban is).

A Müller István túra :(1-9. állomás, 3km) A túra elnevezése a Dinnyési-fertőn, közel ötven évig dolgozó természetvédelmi őrnek állít emléket. A terepi körút a Dinnyési-fertő melletti, hajdan mocsaras területen halad, mely során, nyári ludak, nagykócsagok életébe tekinthetünk be.

Szikes túra: (10–15. állomás; 4 km) A Dinnyési-fertőtől az elzamajori Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezet és kapcsolódik a seregélyesi Háromág tanösvény bokorhoz. A vízparton többek között kékbegy, piroslábú cankó és bíbic költ.

A Tóparti túra :(8km, a 16-22. állomás.) A dinnyési Hagyományőrző Központtól az agárdi Gárdonyi Géza Emlékházig vezet. A tó nádfoltokkal borított nagy tisztásain és a nádszegélyekben még ma is sok hal él. Leghíresebbek az őshonos ragadozó halak. Harcsa, süllő, csuka és balin tizedeli a kisebb halrajokat.

Az útvonal, az egyedi kialakításának köszönhetően több irányból is végigjárható, illetve több helyen meg is szakítható a bejárása. Minden helyszínen nagy méretű táblák vannak kihelyezve, az adott rész természeti képződmények, élőlények és kulturális látnivalók részletes megismeréséhez. Egész évben látogatható, lehetőség van szakvezetést kérni, Fenyves László személyében: 06 30 663 4630 telefonszámon

Kategóriák
Uncategorized @hu

Csákvári-barlang (Báracháza-barlang)

Csákvár határában, a Vértes hegység egy páratlan kuriózumát lelhetjük meg, amit bárki szabadon felkereshet, ha barlangászni támad kedve. Nincs szükség nagy biztonsági felszerelésre a felkereséséhez,(egy elemlámpa javasolt) különösebb szaktudást sem igényel a kirándulás, ám némi ismerettel érdemes felruházni magunkat, hiszen nem mindennapi helyről van szó.

A Csákvári-, vagy másik nevén Báracháza-barlang hírnevét elsősorban az itt talált rendkívül jelentős őslényleleteinek, valamint az ember számára is kényelmesen bejárható és látványos járatainak köszönheti. Első írásos említése 1899-ből származik, a világ  legrégebbi, 8-9 millió évre tehető barlangi faunájaként tartották számon. Az itt fellelt lelet együttesnek egész Európában híre ment.

Fotó: mapio.net

Több mint nyolcvan állat csontmaradványát rejtette az évmilliók alatt felgyülemlett talajréteg, de a helyenként másfél méter magas kitöltés az egykor itt élő ősember csontjait is megőrizte. A fedőréteg alatt elterülő jóval idősebb fehéres-szürke, helyenként rozsdabarna homokos mészmárgaréteg alatt olyan kuriózumokat is találunk, mint a háromujjú ősló, a kardfogú tigris, a gyapjas orszarvú, az őszsiráf, a gumósfogú őselefánt és egy, a mai medvékhez hasonló ragadozó (Simocyon hungaricus).

A barlangot rejtő szikla már messziről az országútról is látszik, de sűrű növénytakaró miatt a barlang száját csak egészen közelről lehet észrevenni. Csákvár központjától jól követhető zöld barlangjelzés vezet hozzá, de a földutakon akár autóval is egészen közel lehet menni hozzá. A sziklafal előtt állva mindjárt három is tátong előttünk. Ha a jobb szélsőt (keletit) választjuk, keskeny magas hasadékba jutunk, mely néhány méter után nagy kőtömbök között szakad a felszínre, egy kis fényt engedve a járatba. Balra egy még szűkebb hasadékot találunk, melynek távoli végéből szintén fény dereng. Keskeny volta ellenére bátran induljunk el benne, ha átküzdjük magunkat rajta, a középső bejárathoz fogunk kilyukadni. Ez a középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be a hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne.

A fő hasadéktól balra nyíló üreg előtti sziklafalon kb. két méter magasan római kori, latin nyelvű feliratot olvashatunk. Az erősen megkopott szöveg magyarul: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretoriánusok veteránusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította.” Mindez arra enged következtetni, hogy a barlang az időszámításunk első századában szakrális hely volt, ami Dianának, a vadászat istenének volt a szentélye. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Falain láthatjuk a finoman csipkézett cseppkő bekérgezéseket.

A barlang szabadon látogatható, de ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk magunk után nyomot. Ne szemeteljünk, ne rongáljuk értékeit, télen pedig ne háborgassuk az itt alvó denevéreket. A sziklák között megbúvó védett növényeket pedig ne szakítsuk le, ha haza akarjuk vinni őket, azt fényképen megörökítve tegyük!

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

PayPal fizetés

Bankkártyával gyorsan, egyszerűen, biztonságosan fizetheti a PayPal segítségével a foglalót vagy akár a szállásdíját is, ezzel véglegesítve a szállásfoglalását.

Kérem ellenőrizze le a foglaltsági naptárban a foglalás időpontját, szükség esetén vegye fel velünk  a kapcsolatot. Amennyiben a szállás biztosított, úgy a foglalás időszakára megállapított árak alapján illetőleg a szállásadótól kapott személyes ajánlat alapján kezdeményezze  a szállásdíj fizetését a QR kód beolvasásával, gyorsan és egyszerűen.

Pe-Ki Apartman

Kategóriák
Uncategorized @hu

Élvezd a tél legszebb pillanatait! Csodás Magyarország kampány a Pe-Ki Apartmanokban

A Pe-Ki Apartmanok örömmel csatlakozott a Magyar Turisztikai Ügynökség “Élvezd a tél legszebb pillanatait!” kampányához, mely arra buzdítja a hazai utazókat, hogy aki teheti, pihenjen belföldön, hiszen kellő körültekintés mellett bátran tervezhetünk kirándulást, utazást, fedezhetjük fel ismét az ország csodáit.

Fotó: csodasmagyarorszag.hu

A kampány célja: hogy bemutassa, Magyarország a téli szezonban is számos rejtett kincset és élményt tartogat a belföldi utazók számára, így a téli feltöltődés kerül az üzenetrendszer középpontjába.

Foglald le nyaralásod közvetlenül a pekiapartman.hu oldalon és 5% kedvezményt biztosítunk az árainkból. Kuponkód: PEKI5, fizetéskor írd be a kuponkódot! Az akció 2022.02.28-ig tart, az árak szezonálisan változnak. Apartmanok korlátozott számban állnak rendelkezésre! Siess…le ne maradj!

Pe-Ki Apartman Peti & Kriszti

Kategóriák
Uncategorized @hu

Sarvarjc körösztje

A Velencei-tó partján Dinnyés településhez visz utunk, mely Fejér megyében, Gárdony járásban található, Székesfehérvártól 10 kilométerre.

A tó körüli kerékpárút remek lehetőséget nyújt, hogy autó nélkül induljunk túrázni. A keresztet könnyű megtalálni, mellette emelkedik a 2014-ben átadott fa kilátó, mely egyedi formájával kiemelkedik a tájból.

Az emlékhely Sarvajc Lajos nevét viseli, aki 1928-ban vadászbaleset áldozata lett. Tekintsünk vissza az időben, mert a története és a szerepe sokkal többet jelent megemlékezésnél, ha felkeressük a keresztet, ismerve múltját, más szemmel nézhetünk rá. A vízi szárnyasok vadászatának fénykora, az 1870-es és az 1930-as évek közötti időszakra esett, amikor a tóbirtokosok és a mindenkori vadászbérlők gyakran tartottak országos hírű, ladikos hajtásokat. A legnagyobbakon több száz, olykor ezernél is több madarat lőttek. Sarvajc Lajos a Velencei Vadásztársaság vadfelügyelője volt, ahogy az apja, Sarvajc Péter is, akit a helyiek „tóbírónak” neveztek. De használták ezt a nevet az ifjú Sarvajcra is, aki mint a tó kitűnő ismerője és megbízható, kiváló ladikos, a hajtásokon rendszerint puskás vendéget vitt a csónakján. Többször kísérte például Széchenyi Zsigmondot, aki könyveiben (Ahogy elkezdődött és az Ünnepnapok) szép sorokkal emlékezett meg róla.

Fotó: gardonykultura.hu

1928. december 13-án, Luca napjának délutánján történt, amikor vendégét, a német nagykövetet kísérte libavadászatra ladikjával. Alkonyatkor heves zivatar csapott le a tóra, az erős viharban a nagykövet kiesett a csónakból. Szerencsétlen véletlen volt, hogy mentés közben a diplomata fegyvere elsült, aminek lövedéke eltalálta Sarvajc combját. Mire a korom sötétben megérkezett a segítség, a sebesült ember eszméletét vesztette, majd mire kivontatták őket, elvérzett. Ahol holttestét partra tették, egy év múlva a lelkiismeretét megnyugtatni nem tudó a német nagykövet (Hans von Schoen) kőkeresztet állíttatott, továbbá 12 ezer pengőt helyezett el a bankban Sarvajc három árvája számára, és soha többé nem vadászott.

A háború előtt a tavon járó emberek tájékozódási pontja volt a kereszt, ma a tó körül kirándulók pihenőhelye, és emléke azoknak a régi vadászatoknak is, amelyekről hajdan híres volt a Velencei-tó.

A második világháború sajnos nem kímélte ezt sem, az emlékhely megsemmisült. A család szorgalmazására, az Agárdi Lokálpatrióták Társasága kezdeményezésére, a Velencei-tó, Vértes Fejlesztési Tanács pályázati támogatásával, 2005-ben rendszerváltás után került sor újrakészítésére. A régi fényképek alapján, Horváth Digó István és Both Géza tervezte újra, a kivitelezését Richter Ferenc velencei kőfaragó végezte.

Véleményem szerint ma is nagyszerű tájékozódási pont a „köröszt”, ahol mindig öröm megállni, csodálni a Velencei tó látványát, mely minden évszakban új arcával gyönyörködtet minket.

Lépés Magazin

Kategóriák
Uncategorized @hu

Alcsútdobozi Kalandpark

Aktív program természetbarátoknak, ha az időjárás is kellemes, szabadidő hasznos eltöltésére a kalandparkozás. Családdal, barátokkal, kortól szinte függetlenül remek kikapcsolódás és egészséges mozgáslehetőség, garantált jókedvvel.

Alcsútdoboz Fejér megyében, Székesfehérvártól 35 kilométerre, északra fekszik, látogatottsága elsősorban az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület szépségének köszönhető. A helyiek leginkább kastélykertnek nevezik az arborétumot a különleges fáival.

Jó hír, hogy még több okunk lett ellátogatni Bicske járás kiemelkedően szép településére.

Fotó: alcsutikalandpark.hu

2016-ban létesítették a Kalandparkot a Csaplári-erdő vadregényes helyszínén, kihasználva a természet nyújtotta adottságokat. Az őshonos fákat, még az uradalmi időkben telepítették, mára már szép dús lombkoronáikkal árnyékolják a tájat.

A kalandparkhoz ezek a magas fák, szolgáltatták a legjobb tartóelemeket, ahol szükséges volt, oszlopokat helyeztek el. Állványok, kilépők, drótkötelek segítenek a magasba vágyóknak, nagyon romantikus és izgalmas, hogy a fák tetején „repkedhetnek”a hétpróbások. Mindehhez természetesen a legnagyobb biztonsági felszerelés tartozik, sisak, biztonsági öv, kesztyű, a kicsiknek sem kell félniük, stabilan tartja őket a szerszámozás.

Van trambulin, ami jó kezdet lehet a bemelegítésre. A csoportosan érkezőkre is gondoltak, a csapatépítő pályán, ég és föld között lengedezve a dróton kiderül, ki kivel szolidáris…

Fotó: alcsutikalandpark.hu

A pályák nehézségi és magassági foka három korcsoportra van tagolva: gyermek,-junior- és felnőtt pálya. Természetesen nem a kor, hanem a testmagasság dönti el, ki melyikre mehet fel. 130 cm felettiek a junior pályán bontogathatják a szárnyaikat, a felnőtteknek és a 130 cm feletti, bevállalósabb csemetéknek a felnőtt pálya nyújthat kihívást. Igazi bátorságpróba végigmászni az elemeken, a domboldalon álló fák tetején állva egészen különleges térélményben részesülnek a kalandorok. Gyönyörű a hársfasor, s itt található az ország legöregebb libanoni cédrusa.

Lehetőség van kezdőknek gyakorló pálya használatára, kérhető oktatás, szükség esetén animátori segítséget és mentést is biztosítanak.

A pályák teljesítése után az ott működő pizzériában lehet vissza pótolni a kalóriaveszteséget, és hűsítő italokat fogyasztani.

Elérhetőség: 06-20/387-4613

A Kalandpark szezonálisan működik, szombat-vasárnap és ünnepnapokon 10:00-18:00 óráig

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Csaplári-erdő

Kategóriák
Uncategorized @hu

Föngyöskert-Gyógynövény park és Magyar népi gyógyászati kulturális tanösvény – Vértesacsa

“Fűben, fában orvosság…” – mondták a régi öregek igen bölcsen.

Napjainkban reneszánszát éli a gyógynövényekkel való foglalatoskodás. Egyre többen keresik a természetes, vegyszer-és adalékmentes kozmetikumokat, élelmiszereket, gyógyszereket. Az ezekhez a termékekhez nélkülözhetetlen alapanyagoknak kiváló terepet biztosítanak a kedvező adottságú magyarországi tájak.

Alcsútdoboz végéig kell utazzunk, hogy eljussunk a csaknem 10 hektárnyi „gyógykert paradicsomba”. Vértesacsa az egykori Meleg-hegyi legelő dombján terül el, a Parkot északi oldalról a dombalji részén az acsai Öreg-szőlők és egy korabeli pálinkaház határolja, mely az év egy részében szintén látogatható. Egykoron a terület a pálos barátoké, majd József nádor birtokai voltak.

Fotó: fongyoskert.hu

Kertépítészeti motívumai, úgymint az utak kialakítása vagy a virágágyak megjelenítése Vértesacsa egykori a gyógyítással is foglalkozó fehér barátaira, a pálosokra emlékezik. A hagyománytisztelet, kultúránk továbbörökítése, a magyar népi gyógyítás eszméi fenntartásáért készítették a Gyógyító Kertet, az Acsa Gyümölcsei Kft, Becse Ildikó tervei alapján. Tanösvény várja az ide érkezőket, hogy megismertessék a magyar népi gyógyászat kultúrtörténeti sajátosságait úgy, hogy kisebb gyermekek is megértsék játékos formában is.

A kertben kialakított 9 pihenőhelyen szeretettel várnak minden csoportosan és egyénileg érkező látogatót. A fűszernövények szőlőlabirintusok, virágok és gyümölcsös kertek mellett, megismerhetjük gyógyító erejüket, lehet tehenet fejni, lovagolni, csikót simogatni, van rengeteg interaktív játékos bemutató, amit a gyerekek nagyon szeretnek. Ideális program bármely családnak, baráti társaságnak, pihenésre vágyó léleknek, aki a Kert kínálta csodálatos táji szépség mellett, természet harmonikus környezetben, a természet hangjait, illatait, érzeteit magába szívva szeretne akár egy teljes napot élményekben gazdagodva eltölteni.

Fotó: fongyoskert.hu

Az év folyamán folyamatosan rendeznek programokat, melyeket egy-egy népi gyógyászati jeles naphoz fűznek. A honlapjukon érdemes erről tájékozódni.

Pe-Ki Apartman