Kategóriák
Uncategorized @hu

Csitáry G. Emil Uszoda és Strandfürdő

A Csitáry G. Emil Uszoda és Strandot  1934-ben Csitáry G. Emil polgármester avatta fel. Azóta sokminden változott: a mai fedett medencecsarnokban 640 fő befogadására alkalmas öltözőrendszer, (új kabinok, szekrények és teljesen felújított WC-zuhanyzó blokkok), 21×50 méteres versenymedence, 16×8,5 méteres tanmedence és 640 férőhelyes lelátó található.

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Uszoda
Az uszodában 2 medence található, melyek közül az egyik egy 8 pályás versenymedence, a másik pedig egy tanmedence.Az uszoda rendszeresen ad otthont úszó- és szinkronúszóversenyeknek, öttusa fordulóknak és vízilabda edzőtáboroknak.  Az alagsorban három szaunával várjuk vendégeinket, melyekhez két csobbanó medence tartozik. Az uszodában masszázs szolgáltatás is elérhető továbbá a versenysport mellett a szabadidő hasznos eltöltésére több sportegyesület várja a sportolni, pihenni vágyókat.  A 2×18 állásos vizesblokk a vandálbiztos zuhany-csaptelepeknek köszönhetően energiatakarékossá is vált. A vizesblokkokban az összes szaniter új és a csatornarendszer teljes cseréje is megtörtént. Az új vizesblokkokban a falon lévő érzékelő megérintésével körülbelül 20 másodpercig folyik az állandó, 36 ° C fokos víz, amelyet központilag biztosítunk a vendégeknek. A medencetérben kialakítottunk három zuhanyzót a családok részére. Így például az úszóedzés vagy tanfolyam végén a gyermekek már a medencetérben le tudnak mosakodni. Az őket kísérő szülőknek, hozzátartozóknak pedig nem kell bemenni velük a zuhanyzókba.

Strand 2018 nyarára a strand fejlesztése és felújítása  is befejeződött. Szinte az összes burkolat, közmű és zöldfelület megújult, de új medencéket is építettek. Háromcsúszdás medence és pezsgőfürdős, sodrófolyosós új élménymedence várja a fürdőzőket, a gyermekmedence pedig vizes játszótérrel (spray parkkal) egészült ki. Mindemellett új padok, pergolák és 200 db napozóágy is a pihenni vágyók rendelkezésére áll.

Székesfehérvár, Mészöly Géza utca HRSZ187.

Tel.: +36-22-327-655

Kategóriák
Uncategorized @hu

Koronás Park Székesfehérvár

A középkor rejtelmes világába pillanthatnak be azok, akik ellátogatnak Székesfehérvár történelmi játszóparkjába. A Koronás Park sikerének az a legfőbb titka, hogy a gyermekek egyedi és rendkívül változatos játékokkal, a modern technika vívmányait is alkalmazva ismerhetik meg az egykori koronázó város történelmét, mindennapi életét, próbálhatnak ki elfeledett kézműves technikákat és tapasztalhatják meg, hogyan éltek, mivel játszottak a lovagok korában a gyermekek.

Fotó: Koronás Park

A Koronás Park a történelmi Belvárostól mintegy 5 perce, több mint 1,8 hektáros fás ligetes területen helyezkedik el, mely a romantikus Rózsaliget és a Csónakázó tó szomszédságában található. A területen korábban a Vidámpark működött, amely közel negyed évszázada bezárt, épületeit elbontották, eszközeit elszállították.

A játszópark mellett található Vidámparki csónakázó és horgász tavat az 1960-as évek elején kezdték kialakítani, de teljesen csak a ’70-es évek végére épült ki. A mesterséges tó létrehozásakor kitermelt föld egy részét helyben, a Csónakázó tó szigetének létrehozására hasznosították. A kialakított szigetre ma is hangulatos fahíd vezet. A park és környezete ideális helyszín a kikapcsolódásra, minden korosztály számára tökéletes kiegészítése a történelmi Belváros épített örökségének.

Január 1 – március 31-ig 8-18 óráig, április 1 – szeptember 30-ig 8-20 óráig, október 1- december 31-ig 8-18 óráig várjuk kedves látogatóinkat! A belépés a parkba ingyenes.

8000 Székesfehérvár, Liget sor Hrsz: 4393.

A Koronás Park a történelmi belvárostól mintegy 5 percre, rendkívül frekventált helyen található az egykori Vidámpark területén, a Csónakázó-tó és a Rózsaliget szomszédságában, a Liget sor és a Varga-csatorna által közrefogva.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély-Iszkaszentgyörgy

A különleges nevű kastély  Iszkaszentgyörgyön, Fejér megyében található. Szeretem a régi épületeket, a környezetüket, látogatásunkkal szeretnék kedvet adni ennek a 18. századi kastélynak és parkjának a felkereséséhez.

Fotó: bmtb.hu

Iszkaszentgyörgy neve 1691-ben jelenik meg egy körpecséten akkori neve “ISKA ZENT GIORG”, amely ekkor már az Amadé család birtoka. A mai épület felépítése hat különböző periódushoz köthető. Magját a XVIII. század első harmadában Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építette 1764-ben. A XVIII. század végén, a XIX. század elején készült el a főszárny udvari előcsarnoka és valószínűleg a főlépcsőház mellvédje.

A Bajzáth család 1800-ban vásárolta meg a kastélyt és az uradalmat, ezért valószínű, hogy ez utóbbi építkezés már az ő nevükhöz fűződik. Az 1820-as évek körül Bajzáth György a főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felöli homlokzat nyílásai új kőkeretet kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben a Pappenheim grófok vásárolták meg az épületet, melyen Pappenheim Szigfrid 1904 és 1909 között komoly bővítést végeztetett Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei szerint. Ekkor épültek fel a nyugati szárnyak neobarokk stílusban. A kastély parkjának teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében.

 A Schusstig főkertész által a XX. század elején tervezett kert számtalan növénykülönlegességet is tartalmazott.1945 után a község különböző közösségi intézményei kerültek az épületbe, a tanácsháza, az iskola, az óvoda és a gyógyszertár. Az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastélyban és parkjaiban tett látogatás felér egy művészettörténeti utazással, mivel minden stílus jellemzői felfedezhetők a barokk kortól a 20. századi neobarokkig.

Látogatható szárnyában kortárs galéria működik. Külön érdekesség a kastély állandó lakója, a község általános iskolája mellett a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag. Elmondása szerint, 1999.08.01-én vonattal érkezett Magyarországra, mint turista, 2 hétre. Mikor meglátta a Keleti pályaudvar épületét, a két hétből 22 év lett. 2013-ban talált rá az Amadé család birtokára Fejér megyében, és azóta is itt lakik. Magyarul tökéletesen beszél, mert tiszteletlenségnek tartotta volna azt az országgal és a lakóival szemben, ha nem tanulta volna meg a nyelvünket.

A kastély minden szegletéről, bútoráról, freskóiról, órákat lehetne mesélni, helyette inkább azt javaslom, hogy próbáljanak meg bejutni, nem lesz egy nehéz feladat. A kastély látogatása megbeszélhető előzetes egyeztetés után a tulajdonossal a 0620/3220334-es telefonszámon.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Ne mondjon le a családi élményekről, csak mert itt az ősz

Ahogy a természet zöldjét felváltják az őszi színpompás levelek, úgy a Székesfehérváron is sokszínű és változatos programkínálat hívogat a mediterrán hangulatú teraszos nyáresték után. A technika és a természet uralja a szeptembert: helikopterek találkozója a repülőnapon, Máté Bence lenyűgöző természetfotó kiállítása, környezettudatos rendezvény a Sóstó Természetvédelmi Területen, „Menő Jövő” e-jármű kiállítás, Sárkányhajó Fesztivál és a kulturális csemegék várják a látogatókat. Kirándulásra fel, induljon a City break!

Kedvencünk, a helikopter: forgószárnyas találkozó a Börgöndi Repülőnapon

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Az Albatrosz Repülőegyesület szeptember 12-ére tartalmas, szép és a lehető legtöbb látványosságot ígérő programot ígér a börgöndi repülőtéren. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan jönnek forgó- és merev szárnyú légi járművek, mint ahogy itt lesznek az oldtimer gépek is.

És egy különlegesség: éppen harminc éve szűnt meg Börgöndön a katonai repülés, ennek emlékére helikopteres bajtársi találkozó is lesz az idei repülőnap. A repülőtér „fénykorában” két Mi–2-es század és egy Kamov-század alkotta az ezredet, Börgöndön volt az ország egyetlen ejtőernyő-­készítő és -javító műhelye is. Bár harminc éve megszüntették a börgöndi repülőalakulatokat, de az Albatrosz Repülőegyesület megőrizte, fejlesztette a megmaradt infrastruktúrát, és életben tartotta a repülés – így a helikopteres katonai repülés – hagyományait. A régi időket idézi az a Mi–1-es helikopter is, amely ma még egy börgöndi hangárban várja újjászületését.

Tisztán látszik… minden, ami természetvédelem és környezettudatosság

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Környezettudatos fesztiválon láthatjuk tisztán a jövőt és a természet csodáit a Sóstó Természetvédelmi Területen szeptember 25-26-án. A rendezvény főszereplője a Zöld Busz, amely a helyszínen is várja a legújabb technológia kíváncsi szerelmeseit, de naponta több ingyenes körjáraton is utaztatja a látogatókat a városból ki-be. A kétnapos programsorozaton a természeti élményt innovációs megoldásokkal és hagyományos családi programokkal ötvözik. Lesz gyereksziget öko-játékokkal, KRESZ-park, meseösvény, ökotúra és ökolábnyom teszt, elektromos járművek bemutatója és ügyességi pályák, digitális élménypark és ökopiac, egyszóval minden, ami segít tisztán látni és élményt szerezni a környezettudatosság területén.

„Menő Jövő” –  elektromos járművek nem csak a szemnek!

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Szeptember 26-án a Zöld Busz köti össze a Sóstó rendezvényét és Székesfehérvár belvárosát, így lesz teljes az e-járművek bemutatója. A Várkörutat ugyanis ezen a napon elektromos járművek veszik birtokba, ahol lehetőség lesz arra, hogy egy helyen ismerjük meg az elérhető modelleket. A kiállításon a szakemberektől mindent megtudhatunk az autók különböző típusairól, jellemző tulajdonságairól. A szervezők ígérete szerint egyes modellek kipróbálására is lesz lehetőségük a látogatóknak, természetesen csak érvényes jogosítvánnyal! 

Sárkányhajó Fesztivál

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Tizenhatodik alkalommal zárul Székesfehérváron a sárkányhajó versenyszezon, ezúttal szeptember 25-én. A 16. Székesfehérvári Sárkányhajó Fesztiválnak idén is a Csónakázó-tó ad helyet, amely a város egyik legromantikusabb helyszíne. Sem látványban, sem izgalmakban nem lesz hiány, a dobszó adja az ütemet és garantálja a hangulatot a legvidámabb versenyen, ahol amatőr és profi csapatoknak egyaránt szurkolhatunk.

Ráadás: egy kis kultúra

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Székesfehérvár kulturális programokban sosem szűkölködik, de szeptember 18-19-én a Kulturális Örökség Napjai idején még több különleges élményt kínál. Felfedezésre várnak a történeti épületek és belső terek, műemléki értékeket bemutató séták. Ezen a hétvégén olyan helyszínekre is eljuthatunk, amelyek általában el vannak zárva a nyilvánosság elől.

turizmus.szekesfehervar.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Ciszterci Papírmalom rom-Sóly

Egy kissé eldugott látványosság, amely ma már üresen, romosan áll. Sóly község határában, a falutól kb. 500 méterre északkeleti irányban találjuk a papírmalom még állva maradt falait. Ezúttal a sok templom- és várrom után egy ipari épület romjait szeretnénk bemutatni.

Egy kissé eldugott látványosság, amely ma már üresen, romosan áll. Sóly község határában, a falutól kb. 500 méterre északkeleti irányban találjuk a papírmalom még állva maradt falait. Ezúttal a sok templom- és várrom után egy ipari épület romjait szeretnénk bemutatni.

Fotó: soly.hu

A helyszínt mi nagyon izgalmasnak találtuk a kis mesterséges csatornával, amelyet a veszprémi Séd patakból ágaztak le egy rövid szakaszon. Érthető, hogy egy malomról lesz szó ebben a bejegyzésünkben, de nem akármilyenről, hanem az ország kb. 60, illetve Veszprém megye 3 egykori papírmalmának egyikéről.

A gyártás történetének szép hosszú múltja van napjainkig, kezdve a Kr.e. 1400-ban Kínában először gyártott papírral. Hazánkban Károly Róbert állt ki először amellett 1310-ben, hogy a hivatalos dokumentumok papíralapúak legyenek, feltehetően gazdasági okokból kifolyólag. Ekkor még csak import papírt használtak a Magyar Királyság területén, az első papírmalom Lőcsén, 1515 körül létesült. Innentől számítjuk a magyar papírgyártás kezdeteit. Az 1780-as években határozta el a zirci cisztercita apátság, hogy a hozzá tartozó sólyi területen szeretne létesíteni egy papírmalmot. Az építés ideje nem ismert, csak annyit tudunk, hogy a gyártás 1790. április 7-én indult meg. A malomépületet 577 négyszögöl telken húzták fel, melyhez tartozott hátul kert, udvarán istálló, fészer, pince. Kőből épült, gerendafödémekkel, fazsindellyel fedve. Földszintjén a malommű és munkatér mellett két szoba és konyha volt megtalálható, az emeleten még két szoba és konyha helyezkedett el.

A padlást két részre osztották, a tartalék és a már elavult kéziszerszámok tárolására illetve szárító helyiségként szolgált.  A korabeli szokásoktól eltérően Sólyban a papírmalmot nem tőkeerős vállalkozó szakembernek adták ki bérbe, hanem döntően papírkészítő mesternek. Ezek a mesterek egymást válogatva, nagy nehézségekkel küszködve, tartozásokkal birkózva próbálkoztak a bérlettel. A bérlők a bérletért készpénzt fizettek, papír beszolgáltatást és egyéb szolgáltatásokat adtak. A malom piaca biztosított volt, a vármegye többször élt panasszal, hogy Sólyban nem tudott elegendő papírt vásárolni, mert idegennek adták el.

Fotó: soly.hu

Az itt készült papírt nem elsősorban könyvek, nyomtatványok készítéséhez használták, hanem fejléces levélpapírok, gazdálkodási, számvevőségi összeíró ívek, körözvények anyagául szolgáltak. Sóly papírjai megtalálhatók a megye településeinek iratanyagaiban is. (Pápa, Zirc, Köveskál, Szentgál, Mencshely, Monoszló, Nagyvenyim, Előszállás) Hamarosan a papírgyártás gépesítése kezdte ellehetetleníteni a papírmalmok tevékenységét, az olcsóbb, gyorsabb technológiával nem tudták felvenni a versenyt. 1851 körül végül leállt a papírgyártás Sólyon, az épületet elhagyták. 1920-ban egy budapesti magánember kis vízerőművet szeretett volna itt létesíteni, ennek nyomait mutatja a betonzsilip, de ez végül nem valósult meg. 1945-ben érték találatok az épületet, azóta sajnos folyamatosan pusztul.

A dicső múltról csupán a leírások, és a csatorna felőli falmaradvány árulkodnak, pedig az objektum létesítésekor még költemények is születtek. Íme, egy kis verses adalék, hogy az alapításkor mennyire örültek Sólyban a papírmalomnak, és mennyire nagy dolognak számított az ide települő ipari létesítmény.

pekiapartman.hu