Kategóriák
Uncategorized @hu

D-vitamin, a mediterrán éghajlat ajánlásával

Szuper hír, hogy újfent egy olyan vitaminról lesz szó, amit mi magunk is képesek vagyunk előállítani, méghozzá a napfény segítségével! Ezzel persze még nem ér véget a történet, mert kérdéses, hogy hogyan, miből és mennyit is állítunk elő? És természetesen, ami még fontosabb, hogyan ítéli ezt meg a szervezetünk?

Nézzük meg kicsit részletesebben, hogyan is működik a D-vitamin, és miért lehet az, hogy a mediterrán klíma lakói sokkal ritkábban szenvednek a hiányától, mint az északi népek. És mi a helyzet nálunk? Máris mutatjuk!

Az ipari forradalom okozta az Angol kórt?

A légkör szennyezettsége miatt egyre kevesebb ultraibolya sugárzás jut el hozzánk, és ennek a D-vitamin raktáraink sem örülnek! Ez manapság kezd általánossá válni, de nem volt ez mindig így.

Az angolkór, a kóros D-vitaminhiány az iparosodás hajnalán bukkant fel először, ugyanis innentől kezdve rengeteg káros anyag, és sajnos nehézfémek is terhelik a légkört. Ez a terhelés fokozott D-vitaminbevitelt követel a szervezettől, mely összefüggést csak később fedezték fel.

A szolizás segít?

Manapság divatos és teljesen megszokott is, ha valaki a téli hónapokban szoláriumba jár. Ami azt illeti, hatalmas tévedés, hogy ez segíthetne a természetes D-vitamin gyártási folyamatunkon. A szoláriumban, ha minden helyesen működik elenyésző mennyiségű UVB sugárzás ér minket, ami A  D-vitamin gyártáshoz lenne szükséges. Ilyen szempontból tehát teljesen felesleges használni, más szempontokból pedig bőröregítő, és néhányunknál kifejezetten daganatokra hajlamosító hatásai miatt még káros is lehet.

Menopauza? Figyelj oda a D-vitaminra!

A D-vitamin, vagy más néven kalciferol egy zsírban oldódó és raktározódó anyag, melyet biológiai szerepe révén hormonszerű előanyagként is emlegetnek. Idősebb korban a buzgó D3-vitamin termelés rohamosan csökkenni kezd, a kellemes, óvatos napozás és a tengeri halak ugyan javíthatnak ezen az állapoton, de ha nem figyelünk a célzott pótlására, akkor számolnunk kell a fogak, a csontok gyengülésével, a veseműködés renyhülésével és akár a csontritkulás kialakulásával is!

D2 és D3 vitamin, a nyerő páros

A kétféle D-vitamin közül a D3-vitamin az, amelyik buzgóbban aktivizálja magát a szervezetünkben. Ez az a vitamin, ami a napsugárzás hatására keletkezik a bőrönkben is és mind növényi mind állati eredetű táplálékunkban megtalálható. Az állati eredetűek közül kiemelkedő a tőkehalmáj, a lazac, a szardínia, és a makréla. Emellett a tojássárgája is értékes és látványos mennyiséget biztosíthat számunkra.

A D2-vitamint pedig, ami alapvetően a növényi táplálékokban fellelhető, az ínycsiklandó zöldségek, gombák formájában bátran fogyaszthatjuk! A shiitake gomba például a világ egyik leghatásosabb D-vitamin forrás, 100 grammjában négyszer annyi található, mint a lazackonzervekben!

Hasznos forrásai a D-vitaminnak a tejtermékek, melyek szintén hozzájárulnak a kalciumbevitelhez, így közösen a csontok, fogak egészségéért is felelnek.

Kinek mennyit kéne?

Mindannyian mások vagyunk, más-más terheléssel kell megbirkóznunk napról napra. A D-vitamin rendkívül fontos a vázrendszer, a szív-érrendszer és a mentális betegségek kezelésében is. Hiánya csontritkuláshoz, anyagcserezavarokhoz, érelmeszesedéshez vezethet. Szerencsére táplálékkiegészítők formájában akkor is pontosan adagolhatjuk, ha nem egy szicíliai szigeten élünk egész évben, vagy ha például nem fogyasztunk halakat, tojást.

A magyar lakosság kb. fele szenved D-vitaminhiányban a hűvösebb, sötétebb évszakokban. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy vérükben a szükséges 30 ng/ml-es normálérték helyett kevesebb, mint 15 ng/ml mérhető.

Fokozottan kell odafigyelni a gyerekekre egészen 18-20 éves korukig. Emellett kiemelten kell adagolni D-vitamint a várandósság, szoptatás időszakában. Továbbá a mindig rizikósabb dohányosok szervezete is többet igényel az átlagnál, a menopauza kezdetekor pedig minden nőnek extra pótlás javasolt!

bioheal.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Szentgáli tiszafás

Karnyújtásnyira a megyeszékhelytől, Bánd körül hazánk egyedülálló erdejébe hívlak kirándulni, egy elvarázsolt meseerdőbe, a legnagyobb őshonos tiszafásba, melyet több mint fél évszázada védetté nyilvánítottak.

Királyi vadászterület volt a középkorban a Déli-Bakony lankás tölgyesekkel fedett tömbje. Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak. Talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában, amire a 20. század elején még tiszafaőr vigyázott. Izgalmas kirándulásunk Bándról, a temető mellől, a piros jelzésen indul. Célunk a Séd patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala.  Átkelünk egy hídon és a piros kereszten folytatjuk az utunkat, így nemsokára elérünk a tanösvény bejáratához, ahol kapukon tudunk bemenni. Itt elég meredek lépcsősor fogad minket, de csak rövid ideig, majd a tanösvény jelzést követjük.

fotó: csodahelyek.hu

A közel 4 km-es tanösvény mentén számos ismertető táblán olvashatunk a tiszafa különleges tulajdonságairól. A közönséges tiszafa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megérhet. Több száz éves példányait ismerjük a tiszafának, ami ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második (alsó) lombkoronaszintet, illetve részben a cserjeszintet képviseli. Ennek a “másodlagos szerepnek” tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot fejlesztenek. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették. A lassú növekedéséről, ám hosszú életkoráról ismert tiszafa kemény, vöröses törzse és szerteágazó lombozata egészen különleges látványt nyújt.

A TT-ben a tiszafa állománya több ezer egyedre tehető. A kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá, megőrizve a fenti értékeket.  Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását.  A területen található társulások a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújtanak élőhelyet. Állatvilágából említést érdemelnek a madarak, melyek középhegységi erdeinkre jellemző fajainak számos egyedével találkozhatunk a területen, pl.: fekete harkály, zöld küllő, csuszka, erdei pinty. Ezenkívül, számos lepke illetve rovarfajjal találkozhat az erdőt járó látogató. NAGYON FONTOS! A tiszafa szinte minden része emberre mérgező, kivéve a termését borító magköpenyt, ezzel jó ha tisztában vagyunk! Az erdő bármikor ingyenesen látogatható és kutyát is lehet vinni.

A kiindulópont mellett pár tíz méterre található egy hangulatos étterem, ahol az autót is hagyhatjuk, de mindenképp érdemes a túra végeztével beülni egy frissítőre, esetleg enni is valamit.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Dubniczay-Palota Veszprém

Ahova kalauzolom most kedves kiránduló, az Veszprém egyik legszebb barokk emléke, mely a vár középpontjában áll, ahonnan szép kilátás nyílik Veszprém szimbóluma, a Szent István Völgyhíd felé.

Természetesen nem a kilátás az egyetlen ide csalogató tényező, de ezt a leírásom és a felkeresése után nem is kell bizonygatnom. Az 1751-ben Dubniczay kanonok által építtetett épület ma már a veszprémi Várnegyed egyik legimpozánsabb történelmi emléke. A püspöki palotával szemben álló gyönyörű barokk épületet 2002 és 2006 között újították fel, a szakemberek hűen megőrizték mindazt, ami a régi korokból ránk maradt, viszont ami új, az hangsúlyosan mai, modern.

fotó: veszpreminfo.hu

Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy halottaiból támadt fel, s lett mára a veszprémi vár egyik büszkesége a Szentháromság téren álló Dubniczay-palota.  Az az épület, amelyet a renoválás előtt takargatni kellett a Veszprémi Ünnepi Játékokra érkező világhírű előadók és a vendégek tekintete elől, ma pedig a vele szemben álló érseki palotával együtt ad pazar keretet az itt zajló produkcióknak. Eredetileg egy traktusos, enfilade-ra felfűzött teremsorból álló ház épült, amelyet folyosóval egészítettek ki.

Kiemelkedő jelentőségűek az épületben feltárt jó állapotú díszítőfestések, van közöttük brokáttapéta utánzat, márványlábazatos faltükrökkel díszített, egzotikus madaras tájkép-ábrázolás is. A ház korábbi beépítési módjai közül az utolsó, a XX. század végére kialakult „U” alakú formát őrizte meg. Az épületben a Svájcban élő műgyűjtő, László Károly gazdag anyagából látható 200 alkotás. A palota és a gyűjtemény a Művészetek Háza részeként működik.

Az első emeleten a barokk teremsorban szinte kizárólag figuratív, sőt tradicionális szemléletű művek váltják egymást. A szintén az első emeleten lévő nagyméretű kiállítótérben a húszas-harmincas években készült absztrakt alkotások láthatók magyar származású művészektől, akiknek tehetsége az emigrációban bontakozott ki. Közülük Moholy-Nagy László a legjelentősebb. Itt látható továbbá hazánkban a leggazdagabb válogatás a Párizsban élt Beöthy István alkotásaiból.

Ugyancsak a klasszikus modernizmushoz sorolható a második emeleti Morandini terem anyaga, ahol olyan külföldi mestereket ismerhetünk meg, akik például az olasz futurizmushoz, a nemzetközi dada-mozgalomhoz, a németországi Bauhaushoz vagy a francia Abstraction-Création-hoz, muzikalizmushoz és szürrealizmushoz kapcsolódtak. A terem egy rejtett zugában pop-art alkotásokra bukkanhatunk. A Dubniczay-palota pincéjében kapott helyet az írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglákat és különleges tetőcserepeket bemutató tárlat. A kiállítás a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználását, valamint a téglagyártás régi eszközeit.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprémi Főegyházmegye

Az egyházmegyéket eredetileg missziós területeknek szánták, legyezőszerűen nyíltak ki az egykori ország határai felé, az ország középpontjából. Esztergomhoz tartozott a teljes Felvidék nyugati része, Győrhöz a mai Nyugat-Magyarország, Veszprém pedig a Dunától a Dráváig legyező formában kinyílva fedte le a területeket.

A veszprémi egyházmegye egyike az első magyarországi egyházmegyéknek,a dokumentum, amely az egyházmegye területi határait jelöli ki, 1009-ből származik, bizonyítva akkori létezését. Püspökséget uralkodók alapíthattak, így nem Gizella királyné, hanem feltehetően Szent István nevéhez köthető az egyházmegye kialakulása. A Dunántúl, illetve az ország középső területe a Dunántúl, a Balaton és a Duna kanyar közötti rész volt, a „Medium Regni”, vagyis a királyság központja. Itt található Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém, melyek korai uralkodói, fejedelmi centrumok voltak, emiatt szerepük, jelentőségük is nagyobb volt. Székesfehérvár koronázó város, illetve itt temették el az uralkodókat, Esztergom pedig rangban az első helyet foglalta el a magyarországi egyházmegyék sorában.

fotó: .wikipedia.org

A veszprémi püspökséghez fűződik a királynék koronázási joga, egészen az utolsó magyar király és királyné koronázásig, 1916. december végéig a veszprémi püspöknek volt joga a királynékat koronázni. A királynéi udvartartást is a veszprémi püspök vezette, ő volt a királyné kancellárja. Mint minden nagyobb városunkra, így Veszprémre is kihatott a török uralmi időszak, végvár pozícióba került, sokáig a török hódoltság és a Magyar Királyság közötti határvonal része volt, így többször gazdát cserélt, négyszer ostromolták sikerrel, majd foglalták vissza. A támadások következtében a vár és a város is súlyos károkat szenvedett.

A középkori épületekből, ma már szinte semmi sem látható, csak a Szent György kápolna, illetve a Székesegyház egyes falai. Az újjászervezés egy hosszabb folyamat volt, már a XVII. század közepén elkezdődött. 1630-ban újjáalakult és onnantól kezdődően Veszprémben működött a székeskáptalan (a püspökök mellett funkcionáló „tanácsadó testület”), a püspökök viszont az 1760-as évekig, amíg meg nem épült a mostani palota, Sümegen székeltek. A Rákóczi-szabadságharc idején, Heiszter generális felégette a várost, hatalmas pusztítást okozva. Ezt követően a XVIII. században, a szabadságharc után nagy lendületet vett az egyházmegye átformálása. Padányi Bíró Márton püspöksége idején, megtöbbszöröződött a plébániák száma. Újakat alapítottak, régieket újítottak fel, illetve meglévő plébániákat alakítottak át és bővítettek ki.  1920-ban megváltoztak az országhatárok, Veszprém területileg és lakosságilag is egy középső állapotba került és az ország egyik legnagyobb egyházmegyéje lett. Az egyházmegyék 1920-1993-ig nem követték az új államhatárokat.

A Balatontól délre eső Somogy megyei területekből II. János Pál pápa létrehozta a kaposvári püspökséget, s ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte. A rendszerváltás utáni újjáépítés az oktatás területén ért el igazán számottevő eredményeket. 1994-ben ismét megindult a kispapképzés az 1991-ben újjáalapított Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán. Egyházmegyei fenntartású középiskola működik Veszprémben, alapfokú intézmény az egyházmegye nagyobb városaiban (Ajkán, Keszthelyen, Pápán, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben és másfél évtizedig Zalaszentlászlón is), óvoda pedig két településen, Veszprémben és Pápán.

Az érsekség szociális intézményeket tart fenn Bakonyszücsön, Hévízen és Veszprémben. Kulturális intézményei közül alapítási sorrendben az érseki levéltárat, az érseki könyvtárat, a főegyházmegyei gyűjteményt és Szaléziánumot kell megemlíteni.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Balatoni Bob Szabadidőpark

Az nem kérdés, hogy a Balaton nyáron az egyik, ha nem a legkedveltebb úti cél, függetlenül attól hány évesek vagyunk. Színesítsük meg a tó melletti pihenésünket egy olyan programmal, ami a napon töltött fekvős órák után kicsit átmozgatja a testünket, az agyunknak pedig egy nagy adag egészséges adrenalin löketet ad!

Vannak napok, amikor fürdőzésre nem alkalmas az időjárás, ki kell találni valamit helyette, ilyenkor kiváló választás a Balatonfűzfőn található Balatoni Bob Szabadidőpark! Az északi park kis gyöngyszeme jól megközelíthető mind hajóval a déli oldalról, mind Veszprém, Székesfehérvár irányából autóval, tömegközlekedéssel. Ha a  Balaton partjától indulsz  felfelé, az  OMV kút után egy körforgalomhoz jutsz, ezen egyenesen kell továbbhajtanod, a Balatonfűzfő-gyártelep jelzést követve. Ezután elrobogsz a Városi Stadion fehér vasrácsos kerítése mellett (neked balra), majd a buszfordulónál élesen felkanyarodsz balra, és egy szempillantás után már ott is vagy tágas, ingyenes parkolójukban. Itt van az uszoda is, de segítség a hegyoldalban messziről is jól látható „hollywoodos” BOB felirat. Meg is érkezünk Fűzfő egyik legszebb erdei területére, a városközponttól csupán 500 méterre található  parkba, mely összesen 20 000 m2 alapterületű. Az erdei környezetben megépített Bob pályán átélheted a szabad, de biztonságos száguldás élményét, az érzést garantálja a 800 méter hosszú, 40 méter szintkülönbséggel megépített pálya. (összesen 1,5 kilométer hosszú!)  Kétszemélyes kocsikban utaztok fel a dombtetőre, ahonnan elkezdődhet a száguldás! A 33 db kétszemélyes bob kocsi maximális sebessége 40 km/h. A lecsúszás gyorsaságát a felszerelt fékező karok segítségével a kedves utas tetszőlegesen szabályozhatja bátorsága és merészsége szerint. A pálya mindenki számára teljesen biztonságos a kötött pályára rögzített bob kocsiknak, a centrifugál fékeknek, valamint a hárompontos biztonsági öveknek köszönhetően. Csússzatok le az új Panorámapályán, pörögjetek be a 360 fokos kanyarban, élvezzétek a hűsítő sebességet, és gyönyörködjetek a balatoni panorámában!   Mehetsz egyedül is a Bobban, de két személy esetén, nagyobb súly, nagyobb élmény!
Az érzés fokozásához hozzájárulnak az éles döntött kanyarok, bukkanók, a pályán elhelyezett 15 méter hosszú alagút.

fotó: balatonibob.hu


A csúszásod megörökítéséről a pályán elhelyezett fotópont gondoskodik, az itt készült képet a bejáratnál található Emlékbázisnál kinyomtathatod, vagy kérhetsz ajándéktárgyat a legjobban sikerült fényképeddel. Az esti órákban ideérkező vendégeket kivilágított pálya fogadja! A park fő elemei kétségtelenül a bob pályák, de az élménykínálat ennél jóval tágabb: a Balatoni Bob Szabadidőparkban minden korosztály számára kínálnak valami izgalmasat, így a kikapcsolódás a család valamennyi tagja számára emlékezetes lesz. A pályáik és a parkjuk egész évben fogadják a szórakozni vágyókat! A Balatoni Bob Szabadidőpark ingyenesen használható elemei között találjuk a 15 méter magas, öt szintes kilátótornyot, az erdei játszóteret, amelynek a része egy mini kalandpark is, valamint a 14 év felettiek számára kialakított Fitnesz Parkot. Semmiképp ne hagyjuk ki a hintókát, ami egy 5 m átmérőben forgó, 2 sparco-üléses szerkezet, amelyben a forgó kosár is forog önmaga körül. Az ülések dupla 4 pontos biztonsági övvel vannak ellátva, így a kiesés esélye teljességgel nullára csökkent. A gép 4 sebességi fokozattal működtethető, s a bent ülő vendégek eljuthatnak a szédülés határáig. Ez egy kisebb fajta pilótakiképzéshez hasonlítható, ahol közvetlen tapasztalatot lehet szerezni arról a bizonyos G-ről, vagyis a sebességből adódó, ránk nehezedő nyomásról. Fantasztikus élmény, ki kell próbálni! Belépő díjas élmények: Két bob pálya, hintóka , Serpa Kalandpark mászó toronnyal, drótkötél-csúszdával, négy különböző nehézségű kalandösvénnyel, íjászattal, ezen kívül a Paintball célba lövéssel, éles harccal. Emlékbázis – vigyél haza egy emléket a saját fotóddal! Ingyenes élmények: Tizenöt méter magas kilátó tornyukból, sirályszemszögből csodálhatod meg a Balatont. Erdei játszóterük, amelynek egy mini kalandpark is része, garantáltan hiszti mentes övezet, a legzsiványabb örökmozgókat is leköti. Szintén ligetes környezetben lett megépítve a  Fitnesz Park, ahol a felnőttek gyúrhatnak a szabad levegőn.

A parkon belül a Balatoni Bob Büfé és a Balatoni Bob Snack Bár gondoskodik róla, hogy legyen elég energiánk a sok mozgáshoz!

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Intersport Síaréna Eplény

Egészen meghökkentő a 30fokban sípályáról program ajánlót írni, de higgyék el jó lesz ez! Magyarország legprofibb síparadicsoma, a Veszprémtől pár km-re északra, a Bakony hegyei közt fekvő eplényi sícentrum tavasztól őszig Kaland Hegy néven kínál remek kirándulási lehetőséget.

fotó: siarena.hu

Ha egy igazi családi kikapcsolódást keresel a szabadban, akkor ne menj tovább, megtaláltad! Olyan rekreációs tevékenységet keresel az egész család számára, ami korhatár nélküli, mindenki jól érzi magát, a friss levegőn van, ahol kényelmes parkolni és ingyenes játékok vannak? A Kaland Hegyet neked találták ki! A Balaton északi partjától is könnyen megközelíthető eplényi Kaland Hegy meglátogatása, a bakonyi erdők csendjének, illatának élvezete, a kényelmes libegőzés, akár két balatoni strandolás között is feledhetetlen élmény, de egy veszprémi kiruccanást is teljessé tehetünk a bakonyi kalanddal. A Kaland Hegy legnagyobb attrakciója az Eplényi Libegő.

A téli szezonban sífelvonóként üzemelő, összesen 757 méter hosszú, 4 üléses lift csendes surrogással 15-20 perc alatt visz fel a falu felett magasodó Ámos-hegy tetejére. Útközben, csodaszép a kilátás, és részesei lehetünk a Bakony gazdag állatvilágának hangos életében, hiszen csak a nyugalom, a csend és a madárcsicsergés hallatszik, ha szerencsénk van még az erdő vadjait is megfigyelhetjük, szarvasok, őzek, muflonok, nyulak a leggyakrabban észrevehető állatok.

2018 óta Eplényben már 2 libegő is megtalálható, hiszen 2017-ben épült az Intersport 2 üléses felvonó. Ha mindkét libegő üzemel, akkor a hegytetőről induló 2 üléses libegővel tehetünk egy plusz kört, így összesen 40 perces libegő élményben lehet részünk! Fontos tudni, hogy kisbabával is teljesen biztonságos a felvonó, persze szorosan fogni kell a kicsiket, idősebbeknek sem jelent problémát, hisz igény esetén meg is állítják a felvonót a könnyebb ki- és beszállás érdekében. A libegő felső állomásától nem messze található a 90 méter hosszú mezítlábas ösvény, mely egyenesen az Ámos-hegyi kilátóhoz vezet.

A mezítlábas ösvényen (ahogy a nevében is szerepel) mezítláb érdemes végig menni, hiszen a 90 méteres táv 2 méteres, különböző anyagokkal megtöltött parcellákra van osztva. Többek között fa, mulcs, homok, kő, murva, toboz masszírozza a talpunkat a séta alatt. Nagyon jó hatással van az immunrendszerünkre és a vérkeringésünkre, mivel a talpunkban vannak testünk minden szervének az idegvégződései. Az Ámos-hegyi kilátó a hegytetőn (525 m) magasodik, közvetlenül a mezítlábas ösvény végén. A fából épült többszintes kilátóból feltáruló körpanoráma lenyűgöző, tiszta időben szinte az egész Bakony területét láthatjuk, még a Balaton északi partját is látni! A végére pedig a gyerekparadicsom marad:

A völgyben a pénztár és a népszerű Kemencés büfé mellett található a szabadon használható Játéksziget, olyan örök kedvencekkel, mint például az ugrálóvár, trambulin és mászófal. A fapadozaton napernyővel védett padok, asztalok találhatók a játékok körül, így amíg a gyerekek játszanak, addig kényelmesen lehet pihenni és természetesen felügyelni a gyerekeket. Az ingyenes játékok mellett található a kassza oldalán a Szkíta Aranymosó is, ahol a pénztárban megvásárolható homokból szita és víz segítségével a gyerekek ki tudják mosni a homokban elrejtett apró ásványokat, kagylókat. Ha szerencsénk van, akkor megtaláljuk a JOKER követ is, amit be tudunk váltani egy társasjátékra.

Étkezési lehetőségként a Kemencés Büfé, vagy a hegytetőn található a Das WeltAuto Panorámabár is, tehát ha nem tudunk betelni a kilátással, akkor a panorámabár szélvédett teraszáról egy könnyű ebéd, üdítő, kávé mellett élvezhetjük azt tovább.

Program választéka egész évben sokszínű, amiről a honlapjukról tájékozódhatnak!

Cím: Eplény, Malomvölgyi út 1. Megközelíthető a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es főútról, Veszprém felől a második falu, Eplény után jobbra forduljunk be a táblával is jelzett bekötő útra. Kocsival a felvonó közelében fekvő ingyenes parkolóban tudunk megállni.

Nyitva tartás: Minden nap: 9.00 – 18.00

Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprémi Állatkert

A Veszprémi állatkert a Balatontól mindössze 15 km-re, csodálatos környezetben várja látogatóit az év minden napján, így hétvégéken és ünnepnapokon is. Az egész napos programot nyújtó állatkerti séta bármely korosztály részére kellemes kikapcsolódást jelent, ahol felfedezhetik az állatok csodálatos világát és találkozhatnak legújabb kedvenceinkkel.

Magyarország legismertebb vidéki állatkertje a Veszprém belvárosához közeli festői, erdős völgyben található Kittenberger Kálmán Állat- és Növénykert. A magyar Afrika-kutatóról Kittenberger Kálmánról elnevezett intézmény Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. A hatalmas társadalmi összefogással, mindössze öt hónap alatt felépült állatkert kapuit 1958. augusztus elsején nyitotta meg. A festői szépségű Gulya-dombon és a vadregényes Fejes-völgyben elterülő vadasparkban sétálva Afrika szavannáitól a dél-amerikai dzsungeleken át megismerkedhetünk az Ázsiában honos vadállatokkal is, de szembetalálkozhatunk ausztrál kengurukkal, a dél-amerikai tapírral, vagy a mókás lajhárral is.

Fotó: Veszprémi Állatkert

A Gulya-dombon az Afrika szavanna kifutón megcsodálhatjuk a hatalmas orrszarvúkat, struccokat és zebrákat, míg a Csimpánzházban egy üvegfal elől szemlélhetjük a vicces majmok játékát. Állatkerti sétánk során útba ejthetjük az ország legnagyobb Madár röptéjét vagy éppen az Állatkert egyik legnépszerűbb attrakcióját, a borjúfókák és pápaszemes pingvinek medencéjét, ahol a látványetetések során a kis állatok saját produkcióval is elkápráztatnak bennünket. További látnivaló az Elefánt Park, ahol a három fiatal és játékos elefántbika, Nuka, Dinkar és Félix kapott elhelyezést. A Fejes-völgyi területen olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók, mint a nagymacskák, a fekete medvék, az élénk színekben pompázó vízimadarak, de érdekességek is, mint például a játékos madagaszkári félmajmok, az igazán különleges dzselada páviánok, egy hatalmas sarkantyús teknős, a mindig kíváncsi ormányos medvék és a kis pandák. Itt található a gyermekek legnagyobb kedvence a Kölyökdzsungel játszóház és terrárium is.

A Veszprémi Állatkert egy különleges időutazásra is invitál, egészen pontosan a triász, a jura és a kréta időszakok világába, a nemrég megnyílt Dínó Parkkal. Folyamatosan nyeri meg az állatkert az unios közbeszerzéseket, így hamarosan saját fejlesztésük folytán nagymacska és háziállat komplexum épül a Vemévszer Építő- és Szerelőipari Kft. és az Incorso Építész és Építő Műhely Kft. munkájával. A mostani projekt keretében egy hálóval, vizes látványelemekkel és gyalogos híddal ellátott nagymacska kifutó komplexum készül. Ezek mellett számos háziállatnak épül új hely,de szerintem addig is míg elkészül, bőven van látnivaló ami egész napos programot kínál!

A gyerekek az egyik sátorban dinókat festhetnek, a másikban gipszből véshetnek ki dínó csontvázat, míg a harmadik helyszínen egy mini ásatást alakítottak ki, ahol a szerencsések kincsekre is bukkanhatnak. További élményeket nyújthat a Zoo Kalandpark, amely a Veszprémi Állatkert Gulya-dombi részén található új bejárat közvetlen szomszédságában várja a gyermekeket. A Kalandparkban egy 32 kiállásos kötélpálya áll a bátor kalandvágyók rendelkezésére és animátorok segítenek a beöltöztetésben. A pálya 150 cm magasság alatt használható.

8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 17

Nyitva tartás:

A nyitva tartás a szezonhoz igazodik, minden nap 9 órakor nyit a park, a nyári hónapokban 18 órakor zár. A részletes időpontokat megtalálják a honlapon.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Csókakői Kő-lyuk barlang

A csókakői vár a Vértes egyetlen, viszonylag ép állapotban maradt középkori erődítménye. Alatta húzódik a Vár-völgy, ami szerintem Magyarország egyik legszebb túraútvonala. Nem a vár felé indulunk, az egy külön fejezetet fog betakarni, épp ezért most a Vértes egy nehezebben megközelíthető barlangját kínálom felfedezésre, a Kő-lyuk barlangot.

A Vértest járva épp úgy találhatunk meredek letöréseket, impozáns sziklafalakat, sasbérceket, keskeny szurdokvölgyeket, mint végtelennek tűnő fennsíkokat. A változatos domborzati és klimatikus viszonyoknak köszönhetően rendkívül gazdag élővilág figyelhető meg: a hazai flóra mintegy 50%-a, kb. 1200 faj lelhető fel a hegységben, melynek alapterülete csupán 400 négyzetkilométer!

A változatos természeti adottságok mellé pedig számos ember alkotta látnivaló is társul, az egykori kőbánya területén: Trianon emlékmű, Horthy Miklós mellszobra magasodik felénk. Tulajdonképpen nem is hegység, elvégre legmagasabb pontja nem éri el az 500 métert, ám a délnyugati peremének éles letörése nem ezt a látszatot kelti, ahogy közeledtem Csókakőhöz, úgy tornyosult előttem egyre jobban a megmászandó hegyvonulat, egyik sziklaszirtjén a turistacsalogató csókakői várral. Alatta található parkoló a kiinduló pont innen az országos kék jelzésen indulva a Vár-völgyben felfelé, hamarosan elérünk egy jobbra (ÉK-i irányban) kiágazó oldalvölgyet, mellyel szemben a várba felvezető, piros vár jelzéssel jelölt lépcsősor vezet. A jobb oldali mellékvölgyön indultunk felfelé, majd kb. 100 méter után egy bal kézre eső kis ösvényen kiálló gyökerekben kapaszkodhatunk fel a barlang bejáratához.

A Kő-lyuk barlang kb. 3 méter magas, háromszög alakú bejárata egy kis termecskébe vezet, ahova csak lehajolva tudunk beljebb merészkedni. Még beljebb jutni már csak guggolva vagy négykézláb lett volna mód. Több pontján érdekes kiválásokat találunk. A mennyezeten apró, kicsi borsókövekre, cseppkőlefolyásokra, arasznyi cseppkőoszlopokra és apró mész gömböcskékre is lelhetünk.  Egykor forrásszáj lehetett, amelyet a földkéreg mozgásai során létrejött repedések mentén beszivárgó csapadékvíz tágított ki.

A barlangban a tábla szerint denevérek is élnek, ezért mélyebbre nem másztunk, nem szerettük volna zavarni őket. Ha meguntuk a barlangászkodást, utána a bejárat feletti sziklához még érdemes felmászni, és egy másik szemszögből megcsodálni a várat, és a szépséges panorámát! Következő utunk a vár lesz!

pekiapartman.hu