Kategóriák
Uncategorized @hu

Modern Képtár-Vass László gyűjtemény

A veszprémi várnegyedben, az úgynevezett délnyugati rondella területén található, Veszprém intézményeként üzemelő Művészetek Háza, amely galériák, művészeti csoportok és fesztiválok otthona.

A Modern Képtárban, ahogy a nevéből is látszik, a legújabb korok művészeti irányzataival lehet találkozni. A gyűjtemény javarészt magyar művészek műveit mutatja be, melyek közül sok kortárs művész alkotásait is meg lehet tekinteni. A veszprémi vár 1749-es rekonstruált telekrajzán a mai Vár utca elején, a Vár u. 5-7 számú ház helyén már épületek álltak, amelyeket ez időben Végh István szabó és nemes Komáromi Pál csizmadia lakott. Valószínű, e két ház helyén, 1800 táján épült a mai 7. sz. ház, talán iparos, vagy egyházi szolgálatban álló tulajdonos részére. A századforduló idején a mai Vár u. 7. épület Pápay Viktor rajztanár-festőművész házával egyezik meg. A 3. számú épületet az egykori, középkori várkapu építményére emelték eklektikus stílusban, a bejárat gótikus boltíve a XIX. századból származik. A szomszédos 5-ös és 7-es számú épület kevésbé volt értékes. A meredek földút a Tűztoronyhoz vezetett. Szegényebb iparosok laktak itt valaha kicsi és dísztelen házakban: szitások, ácsok, csizmadiák. Most, amikor Turányi Gábor építész tervei szerint megújították őket, már látszik, hogy milyen szép a régiességük. Ahogy az eső lefut a sziklák között, és csillogó vízzel tölti meg a kövek közt a mélyedéseket, lassan úgy töltik ki a múzeumok a veszprémi Várhegy zugait. Vass László cipészmester, a világhírű Vass Shoes megalkotója ma méltán nevezhető az egyik legjelentősebb magyar műgyűjtőnek magyar és nemzetközi műveket tartalmazó képzőművészeti gyűjteményének köszönhetően. A zömmel konstruktív tendenciákra koncentráló gyűjtemény a háború utáni évtizedek konstruktivista, minimalista, konkrét és konceptuális művészetének jelenségeivel és a világhírű alkotók egészen friss műveivel folyamatosan bővül. A művészetek rajongója, a hetvenes években vásárolta meg gyűjteményének legelső darabjait, ekkor még csak magáncéllal. Az első jelentős mű, ami a későbbi gyűjteménybe került, Barcsay Jenő alkotása, akihez később egy életre szóló barátság fűzte és folyamatos szakmai kapcsolat.

A magángyűjtemény a kilencvenes évek elejére kinőtte magát és megérett arra, hogy egy múzeum anyagát adhassa. Az egyes épületrészeket nagyobb szerkezeti változás nélkül újították fel. 2001-ben kezdték el és több ütemben végzeték, 2003-ban nyitotta meg végül kapuit.  Belül, a fő tartószerkezetek is megmaradtak, csupán új válaszfalakat építettek be. Lényeges változás, az eredeti állapothoz képest, a tetőszerkezet kialakításában következett be: néhány helyen a padlásszint elbontásával a tetőszerkezet látható, nyitott fedélszékké válik.

Kis belső lépcső köti össze a barokk házat a mellette levő eklektikus épülettel. A három épület találkozásánál új belső lépcső épült, ami a téren álló ház padlásszintjére vezet fel. Ez a tér valójában azonos légtérben van az alsó kiállító terekkel, és inkább galéria jellegű. Itt kis magánkönyvtár, iroda és fogadószoba kapott helyet. A fedélszék megszakítás nélkül fedi be mind az alsó teret, mind a galériát. A galéria ennek értelmében az új lépcső felől kap megvilágítást, így elkerülhető volt a tetőablak beépítése. Az építészeti tervezésnél elsődleges szempont volt, hogy ez a mikrotér a Vár szerves részévé váljon, és a Vass Gyűjtemény méltó otthona lehessen.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gizella királyné-kilátó – Veszprém

Sokat köszönhet Veszprém a város szövetében szinte észrevétlen Sédnek. Ez az erős sodrású patak a területet felépítő vastag dolomitrétegbe fűrészelte be magát, amibe így erősen kanyarodó, olykor sziklás falú völgyet rajzolt.

A kivésett, parányi bércek védhetősége, illetve a patakpart menedékes mélyülete letelepedésre csábította az embert a két hegyvidék közti, máshol gyengén tagolt lapályon – aminek kereskedelmi útvonalán nem mellesleg innen rajta is tarthatta a szemét. Az apró sziklakiszögellésekre épült a történelmi városmag, a völgy folyosójába a kolostor, de a dolomit gyomrába fúrt világháborús óvóhelyek, valamint a máig ott működő légiirányítási központ is ezt az összetett mikrodomborzatot kamatoztatják. Egy rövid túrázással, mindezt mi is láthatjuk felülről, és ez az a program, ahová a gyerekekkel és buksival is érdemes kirándulni. Közvetlenül Veszprém melletti körülbelül 77 hektáros erdőterületen tanösvény, sportpályák, játszóterek, kilátó, futó, szánkó, lovagló, kerékpáros, torna, kutyafuttató pályák várják a pihenni, sportolni vágyó közönséget, illetve tűzrakó hely is került kialakításra. A Gulya-dombi parkerdőben található “nagy kilátóról” csodálatos panoráma nyílik a Benedek-hegyre, a Várra, a Szent István völgyhídra, a Bakony-hegység második legmagasabb csúcsára, a Papod-hegyre és a Csatár-hegyi kilátóra. Állt itt már korábban is egy kilátó, ami fából készült,idővel elkorhadt és életveszélyessé vált, ezért 2015-ben le kellett zárni és bontani.

Az új Gizella királyné-kilátót, amely horganyozott acélból készült, gyártással, szereléssel együtt 4 hónap alatt emelték fel. Az 1615 darab, összesen 51 tonna súlyú, különböző méretű alkatrészt 7500 darab csavar tartja egyben. A legmagasabb kilátószintje, a 7. emelet 17,5 méter magasan van. 2016. április 28-án adták át, és az érdekessége, hogy úgynevezett parabolikus hiperboloid, azaz ívesnek látszik, de valójából egyenes acélrudakból áll össze. Sziluettje némi fantáziával emlékeztet egyébként egy sakktábla királynő bábujára. Ingyenes a látogathatósága, és egész évben várja az ide érkezőket.

Megközelítése is egyszerű: A parkerdőbe és az állatkertbe gépkocsival vagy autóbusszal érkezők a Parkerdő déli oldalán kialakított parkolót használhatják. A kerékpárosok számára még egy földút is rendelkezésre áll, amely a körgyűrűről ágazik le a Laczkó-forráshoz. Gyalogosan a Betekints-völgyben vezető út felől lehet a parkerdő területére eljutni. Ugyan a település csaknem elfedte az eredeti természeti környezetet, melynek utolsó megmaradt szilánkjai máig hívogatóak a helyiek számára a Gulya-domb régi veszprémi kirándulóhely, ahol ültetett fenyők, sziklákkal és rohanó vízzel színesített park, illetve állatkert is fellelhető.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gizella-kápolna Veszprém

A monda szerint, amikor a pogányok megtámadták Veszprémet, Gizella királyné épp egyedül volt odahaza. Szent István, ahogy meghallotta a hírt, rögtön ott termett, de a pogányok üldözőbe vették. Gizella a riadalomra kifutott a templomból, ahol épp uráért imádkozott, kezében sietségében a fényes feszülettel, mellyel integetve mutogatta urának merre fordítsa a lovát, így a király a meredek gyalogjárót megtalálta, de a pogányok utolérték volna, ha közben el nem hajigálja egymás után a palástját, a kardját, az erszényét és az aranyláncát.


Amíg a pogányok a király drágaságain marakodtak, és lovának aranypatkóját a sziklából feszegették, Szent István baj nélkül felért a várba. Amikor a pogányok látták, hogy Szent István fent van a várban, nagyon megrémültek, és gyorsan elvonultak a vár alól.
Arra a helyre, ahonnan Gizella királyné integetett, Szent István kápolnát építtetett. Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeméhez, legrégebbi épületéhez teszünk virtuális sétát, hogy az ide látogatók érdeklődését felkeltsük. A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, építését a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött. Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Mai neve csupán a 18. század vége óta használatos. A kápolna kétszintes palotakápolna volt, amely északról csatlakozott a mára teljesen elpusztult középkori palotához. Erről a palotáról nem maradt írásos forrásunk. Ezért a kápolna eredeti funkciójával kapcsolatban kétféle elképzelés létezik: az egyik szerint püspöki, a másik szerint királyi (vagy királynői) magánkápolna lehetett. Következő restaurálásával, az akkor elismert és népszerű Fellner Jakab építészmérnökkel terveztették meg a ma is álló barokk műemléképületet. Ez a munka el is kezdődött, de óriási felháborodást váltott ki. Egy 1769. évi pápai levélfogalmazványból tudjuk, hogy ekkor fedezték fel a “more graeco” (azaz görög, tehát bizánci stílusban) festett apostolfreskókat. A város lakossága felháborodott a török időket egyedül túlélt épület elpusztításán és „meggyalázásán”, így a terveket végül megváltoztatták és a kápolna alsó szintjét újraépítették (sajnos az északit kivéve már minden falat elbontottak, így a freskók legnagyobb részét nem sikerült megmenteni) és barokk stílusú elemekkel gazdagították. Ekkor alakították ki a Szentháromság térre nyíló mai bejáratot is. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján a Gizella-kápolnát eredeti stílusában restaurálták, Az új oltárra az „Őseink hite a jövő reménye” felirat került. A kápolna (és a nagypréposti palota) falkutatása és ásatása 1980-1983 között történt, Kralovánszky Alán vezetésével. Ekkor találták meg a pincefeltöltés anyagában az elbontott falakról származó apostolfigurák és Mária alakjának jó megtartású falkép töredékeit. (A gazdag lelet együttes bemutatása máig megoldatlan, egyedül a Mária-fej látható a veszprémi múzeum kiállításán.) Az alsó szint utolsó restaurációja, mai formájának kialakítása 1995-ben történt. Ekkor emeltek bádogtetőt a felső-kápolnából egyedüliként fennmaradt északi fal és boltozati indításai fölé. 2000-2001-ben a felső szint kőfaragványait restaurálták, ekkor kerültek elő teljes szépségükben a támkötegek fejezetei is, a sárkányfigurákkal. (Egykor a felső-kápolna sekrestyéje fölött egy további, később, de még a középkorban kialakított helyiség (feltehetően depositorium) is létezett, de az mára szintén elpusztult, csak az északi falon nyíló ajtajának kőkerete van meg.) A 13. századi bizánci stílusú apostoli freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Veszprém vára

Veszprém város leghíresebb látványossága a vára, mely a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. A hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki a veszprémi vár a X-XI. században.

A valamikori erődítmény falai is körbefutnak a hegyoldalak szélén, de aki ide látogat, ne a klasszikus középkori vaskos kőfalú várra számítson, inkább egy egész várnegyednyi ódon hangulat és szellemiség öleli körbe, amint átlépi a Hősök Kapuját, az időközben barokk arculatot kapott várnegyed. Ide összpontosul a város látnivalóinak a zöme, de most ismerkedjünk meg a királynék városának fő nevezetességével, a várral. Veszprém már a bronzkorban lakott volt, a várhegyen i.e. 1000 körül már földvár állt. Római kori emléket nem találtak a vár területén. A X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, majd Szent István uralkodásának elején fontos esemény helyszíne, mivel a Koppány vezette hadak Veszprémet ostromolták. A vár környékén (újabb elméletek szerint Sólynál) dőlt el a hatalmi harc, István seregei legyőzték a lázadó somogyi, zalai nemzetségek hadait. Szent István várispánság székhelyévé tette Veszprémet, püspökséget alapított. Veszprém Gizella királyné jóvoltából a királynék városa lett.

A Tatárjárás feltehetőleg elkerülte a várost és következő időszakban nagyarányú erődítési munkálatokat végeztettek el a veszprémi váron. A mohácsi csata utáni trónviszály alatt Veszprém többször gazdát cserélt, a sorozatos harcok végett a város és a vár, romokban hevert. 1552-ben a török ádáz és kegyetlen módon elfoglalta Veszprémet, majd további sorscsapásként 1557-ben tűzvész is pusztította a várost. A bástyák és a falak szinte teljesen megsemmisültek, ezért újjáépítésre és megerősítésre volt szükség. A felújításra 1570-ben itáliai hadmérnökök tervei alapján került sor, ám a felújítást nem tudták sokáig élvezni. 15 évig állt folytonos háborúzás alatt, mire 1608-ban a zsitvatoroki békeszerződés értelmében Veszprém visszakerült a keresztények kezébe. A török megszállás alatt, a vár többször gazdát cserélt még, mire az 1600-as évek végére a törökök kivonultak Magyarországról és a hódoltságot követően az erőd funkciója megszűnt.  Az 1730-as években elbontották a belső és alsó vár között falat, illetve kapuépítményeket is, majd a várnegyed területén a 18. század második felében új építkezési hullám vette kezdetét, amelynek keretében az egyházmegyei építmények megújítása mellett számos, a mai utcaképet meghatározó barokk stílusú polgári épületet, palotát emeltek. Ezzel egyidejűleg, hogy további teret nyerve a várhegy keskeny platóját kiszélesíthessék, a régi, többségében megsemmisült falak külső vonalában, azzal párhuzamosan húzódó támfalakat építettek. A két falsáv közötti terület feltöltésével kerteket alakítottak ki és az új épületek belső udvarai számára biztosítottak helyet. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, mint egy falak közé zárt város.

Az ország történetének változatos, gyakran viharos évtizedei után, melyekben a veszprémi vár is osztozott, az 1980-as évtized hozta el azt, hogy a veszprémi vár a történeti múltjához mindinkább méltó társadalmi, közéleti, kulturális életet tudjon felmutatni. A folyamat a rendszerváltás után teljesedett ki. A veszprémi vár ma a Veszprémi Érsekség, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, a Pannon Egyetem társadalomtudományi kara székházainak, a Vass László Gyűjteménynek, a Gizella Királyné Egyházmegyei Gyűjteménynek, az Érseki és Főkáptalani Levéltárnak, a Teguláriumnak, a Várkapu és Vármúzeum, a Dubniczay-palota, a Szaleziánum intézményeinek, a Veszprémfeszt nevű ünnepi játékok helyszínének az otthona. A Tűztoronytól a Gizella-kápolnáig és a Szt. György-kápolnától a Várkútig és a Veszprémi Panteonig számos további történelmi látnivalót, és helytörténeti nevezetességet kínál a város minden polgárának ide látogatónak. Régen piactér volt a mai Óváros tér, ahonnét a Hősök kapuján keresztül jutunk fel a várba. A kapu 1936-ban épült és az első világháború áldozatainak állít emléket. Ma ez a kapu ad helyet a veszprémi vár látogatóközpontnak. Itt egyrészt a vár kiállítóhelyeire lehet megváltani a belépőjegyet, és állandó kiállítás is megtekinthető. Ez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

A vár kapujában áll a Tűztorony, ami eredetileg a várkaput védő toronynak épült, és már az 1500-as években is állt. Ma kilátóhelyként működik és óratorony is, minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. A Tűztoronyhoz bástyafal kapcsolódik. Ha napunkat a történelmi légterű várnegyed falai közt töltjük, kellemes lecsendesedett ám értékeiből fakadóan annál gazdagabb ismeretekkel,szép emlékekkel telt élményekkel térhetünk haza.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

I. István király és Gizella királyné szobra

A Vár utca végén emelkedő kilátóbástyánál áll az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobra, mely Veszprém szimbólumává lett. Innen kitekintve csodálatos kilátás nyílik a városra, a házakon túl pedig már a Bakony vonulatai láthatók.

A szoborpár Ispánky József alkotása, melyet 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmával állítottak fel. A megkoronázott István kezében a bírói hatalmat és a békés szándékot kifejező kard és országalma, Gizella kezében kéttornyú templom van, utalásként arra, hogy a székesegyház alapítása az ö nevéhez fűződik.  A veszprémiek által régen csak Világvégének hívott kilátópontról lenyűgöző a panoráma, a távolban a Bakony vonulata a legmagasabbnak tűnő, 646 méteres Papod-hegy csúcsával. Alatta jól látható a Bándtól Várpalotáig húzódó kopárság, ahol a legutóbbi évtizedig katonai gyakorlótér működött. Balra a Szent István-völgyhíd, mellette a Szent László-templom, valamint az egykori Davidikum árvaház magasodik, északra a Felsőváros (Dózsaváros) apró, kanyargó utcái, hangulatos házrengetegei bontakoznak ki.

Itt-ott megcsillan a sziklák alatt csordogáló Séd-patak vize. Jobb kézre, a Szent Benedek-hegy szikla szirtjén, büszkén áll a káptalani kereszt. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely a város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. ​A szívünknek legkedvesebb szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt és az ezredik év környékén az első királyi pár idején élte fénykorát. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a Veszprém völgyi apácakolostor, ahol a legenda szerint, az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel az utókor értelmezése szerint a „királynék városává” emelte a települést, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette.

Veszprém város legfontosabb jelzői a Királynék városa, a Szelek városa, a Harangok városa, de egyetemvárosként is emlegetik, a Pannon Egyetem az ország egyik legjobb felsőoktatási intézménye végett. Ismerkedjen meg e sokszínű várossal, hiszen Veszprém maga az élő történelemkönyv, amelyet érdemes újra és újra fellapozni.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Laczkó Dezső Múzeum

Veszprém város központjában, frekventált, könnyen megközelíthető helyen, az Erzsébet liget árnyas fái között található a Veszprém megye történelmét, múltját és jelenét bemutató intézmény, a Laczkó Dezső Múzeum.

A megyében legjelentősebb és legrégebben alapított múzeum első leletei 1903-ban kerültek a gyűjteménybe, mely napjainkra már több mint 330. 000 darabból áll. Elsőként 1873-ban merült fel annak az ötlete, hogy Veszprém vármegye saját múzeummal rendelkezzen, a balácapusztai ásatások nagy mennyiségű és nemzetközi jelentőségű római kori leletanyagának feltárása kapcsán. Szorgalmazói Veszprémben a kegyesrendi tanárok, városi és vármegyei elöljárók, a főpapok és az értelmiségiek voltak. A mai múzeum elődje Laczkó Dezső igazgatónak köszönhetően 1904-ben nyitotta meg kapuit, ekkor a látogatók főként régészeti és természettudományi leletekben gyönyörködhettek. A gyűjtemény gyarapodásával szükségessé vált egy önálló épület, a mai Laczkó Dezső Múzeum létrehozása, mely lehetővé teszi ezen értékek szemléletes bemutatását.(  A korábbi nevén Bakonyi Múzeum )

Az egyre bővülő kiállítás 1925-ben új helyre költözött, és itt található meg a mai napig. (Ünnepélyes átadásáról az emléktáblát a múzeum alagsorában láthatjuk ma is.) Az I. világháború és a gazdasági válság miatt 10 évig húzódott az új épület befejezése.  A múzeum gyűjteménye felöleli Veszprém megye néprajzát, régészetét, történelmét, képző- és iparművészetét, irodalomtörténetét. A legrégebbi lelet a Kr. e. 5. évezredből származik, ettől az időszaktól követhető végig a terület kulturális öröksége az állandó kiállítás keretein belül. A 2010-ben nyílt oktató és foglalkoztató terem lehetőséget nyújt múzeumpedagógiai programok megvalósításához. A fejlesztéseknek köszönhetően az általános és középiskolás csoportok az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan, interaktív módon ismerhetik meg Veszprém és Veszprém megye történetét, föld- és néprajzát. A szintén újonnan kialakított látványkönyvtárban pedig több száz éves ősnyomtatványokkal, továbbá magyar szépirodalmi művekkel és archív filmfelvételekkel ismerkedhet meg a látogató.

A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll a Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben Nagy László (1936-tól az intézmény igazgatója) vezetésével a múzeum szomszédságában jött létre az ország első vidéki skanzenje. A múzeumi műtárgyakkal berendezett épületben a látogatók áttekintést kaphatnak a vidékre jellemző paraszti kultúra sajátosságairól. Az alapító igazgató, tudós teológus tiszteletére 1990. március 1. óta viseli a múzeum Laczkó Dezső nevét,szobrát melyet Medgyessy Ferenc alkotott 1937. október 24-én avattak fel a múzeumtól délkeletre tekinthető meg.

Nyitva tartása: keddtől szombatig 10-18 óráig

Szakvezetés igényelhető magyar és angol nyelven.

A múzeum és a Bakony Ház láthatása díjköteles.

Kategóriák
Uncategorized @hu

A vajtai Zichy kastély

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorból és a római korból is kerültek elő leletek Vajta közigazgatási területéről. Székesfehérvárról elsősorban a 63. sz. főútról közelíthető meg.

Az 1900-as évek elején a Zichy család az öt leggazdagabb nemesi család közé tartozott Magyarországon, több mint harminc magánbirtokkal rendelkezett. A 17. sz. közepén szerezték meg a vajtai uradalmat. A ma is látható kastélyt a régi családi kúria helyén Pollack Mihály majdnem 100 éves tervei alapján, 1923-ban építtette gróf Zichy Aladár. Különleges a története, amit érdekesség képen is jó tudni. Sokan fognak tévedésre vagy elírásra gyanakodni, ha azt írtam, hogy a vajtai Zichy kastélyt Pollack Mihály tervei alapján kezdték el építeni 1923-ban, hiszen a hazai klasszicista építészet nagy mestere közel száz évvel korábban alkotott, a kastély építésekor pedig már több mint fél évszázada halott volt. Zichy (VI.) János gróf megbízást adott 1815-ben Pollack Mihálynak, hogy Ó-Szőnyben lévő birtokán felépítendő kastélyához terveket készítsen.

Pollack, aki már korábban is dolgozott a család részére, el is végezte a rá bízott feladatot, azonban számunkra ismeretlen okból az ó-szőnyi kastélyt végül nem az ő tervei alapján építették meg. Pollack tervei a Zichy család irattárába kerültek és ott pihentek egészen addig, amíg Zichy Aladár a megrendelő dédunokája úgy nem döntött, hogy vajtai birtokán Pollack tervei alapján Havel Lipót és Schmidt Miksa építészek segítségével építi fel kastélyát. A több mint 13 hektáros birtokon egy hatalmas, gyönyörű neoklasszicista kastély épült, az akkori technológiai fejlődéshez igazodva. A grófi család a legtöbb idejét ebben a kastélyban töltötte. Az épületen 12 kémény és 365 ablak van. Előkertje geometrikus elrendezésű, francia stílusú és a tökéletes arányosság jellemzi. A hátsó, angolkertre néző homlokzaton 13 m magas, kazettás boltozatú kupolát helyeztek el. A kupolatermet különböző, nemes faanyagokból kialakított, páratlan szépségű intarziás padló borítja. Szerencsére néhány eredeti bútordarab is megmaradt a grófi időkből.

A II. világháború alatt a család Svédországba menekült, a birtok pedig a kommunisták kezébe került, akik évekig használták a politikai vezetők és családjainak nyaralójaként. Az 1956-os forradalom után a kastélyt mozgássérült gyermekek számára átalakított táborként használták. 1995-2000 között teljesen üresen állt, amikor az államtól megvásárolta mostani tulajdonosa,(az amerikai Calvary Egyház 2000.) majd egészében felújíttatta, és az eddig ki nem használt tereket is hasznosították és fontos szerepet kaptak. A Zichy kastély étkezője akár 300 főnél is több embert tud kiszolgálni, a szobái pedig egy panzióházzal kiegészülve 250 fő befogadására alkalmasak. A kastély arborétum kertjében sportpályák, egy futópálya és egy privát strand is kialakításra került. A vajtai Zichy kastély egy konferencia és rendezvényközpontnak ad otthont. A kastélyépület előzetes bejelentkezéssel látogatható, szabad kapacitás esetén pedig szállásként is igénybe vehető azoknak, akik elfogadják a szállodáktól egyszerűbb szolgáltatásokat és a szigorú házirendet.

Mindezt, amit eddig a leírásból is láthattunk és élménybeszámolókból hallhattunk elmondhatjuk, itt megfér egymás mellett múlt és jelen, modern és klasszikus, pezsgés és csend. 

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Magyar Alumíniumipari Múzeum, Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum Székesfehérvár

Ha kicsit nyitottak vagyunk arra, hogy megismerkedjünk a „magyar ezüst”, azaz az alumínium történetével, akkor figyelmükbe ajánlanám, ezt az Európában egyedülálló, és Magyarország egyik legfiatalabb műszaki múzeumát, melyet 1975-ben alapítottak, 1982-ben pedig országos hatáskörű gyűjtőközponttá minősítették.

A gánti kiállítás a magyarországi bauxitbányászat történetét tárgyalja az 1914-1990 közötti időszak ismérvei alapján. A tárlat a bányavágat rendszere, ahol helyet kapott a múzeum, mely az 1926-ban megkezdődött gánti bauxitbányászat 50. évfordulója kapcsán épült. A kiállítás a 300 m2-nyi udvari, szabadtéri kiállítórészből és a 360 m2-es földalatti (bánya makett) kiállítórészből, a múzeum-táróból áll. A bányavágat rendszerben a bauxitbányászat történetét vázoló poszteres bemutató és a mélyműveléses (földalatti) bauxitbányászat szerszámai, gépei, biztosítási rendszerei, jellegzetes munkahelyei tanulmányozhatók. A kiállítási rész kitér a kutatás-fejlesztési tevékenység ismertetésére is. Külön kiállításként látható a Magyarország bauxit-előfordulásait bemutató kőzetgyűjtemény. A központi épületben megtekinthető még egy festmény kiállítás, amelyben nagyrészt Drégely László, az alumínium művésze festményei láthatók, valamint egy érem és plakett gyűjtemény. Ugyanitt mintegy 6400 kötetes, nagyrészt szakirodalmi könyvtár, amely a vertikum valamennyi területét felöleli, áll az olvasók és az érdeklődők rendelkezésére.  

Az udvar a külfejtéses bauxitbányászat, illetve a nagyobb bányagépek bemutatótere. A “múzeum-táró” betekintést nyújt nekünk egy olyan világba, melyet ma már csak nagyon kevesen ismernek. Az alumínium viszont továbbra is az egyik legkeresettebb fémünk, így történetével, gyártásával, alapanyagának a bányászatával és a termelés folyamatával megismerkedni, igazi érdekesség, izgalmas és érdekfeszítő program. Sok mindenre emlékezhetünk az iskolában tanultakból, de ha nagyobb gyermekünket elvisszük a múzeum meglátogatására, biztosak lehetünk benne, a földrajzi ismereteit megszínesítjük, érdeklődésüket felkelthetjük a téma iránt.

Megközelítése Székesfehérvár felől a Zámoly-Gánt vagy Tatabánya felől a Környe-Gánt-Székesfehérvár útvonalon.

Nyitva tartás:

hétfő Zárva
kedd Zárva
szerda Zárva
csütörtök Zárva
péntek Zárva
szombat 10:00–16:00
vasárnap 10:00–16:00
pekiapartman.hu