Kategóriák
Uncategorized @hu

Börgöndpusztai Fertőzug Állatsimogató – Székesfehérvár

A Fertőzug Állatsimogató Székesfehérvár külterületén, a Dinnyési-fertő szélén fekszik. Egész évben látogatható programmal kecsegtet a hely, az állatok közelsége, életterük összhangja az ide látogatókéval, önfeledt kikapcsolódást nyújt kicsiknek, nagyoknak.

A nagy udvaron békésen legelésző, simogatásra és természetesen némi finom falatokra váró, kameruni és racka juhok, holland törpe bárányok,alpaka, láma és emuk között sétálhatunk. Hozzá vannak szokva az állatok az ember közelségéhez, így ez főképp nekünk odalátogatóknak ajándék, hogy testközelből csodálhatjuk őket. Sőt, a báránykák már olyan szemtelenek, egy kis csemegéért majd fellökik az embert:-) A gyerekek kedvence a nyuszi pajta, és a szabadban mászkáló kismalacok, de játszótér is várja a kicsiket és szüleiket. A szerencsések megcsodálhatják a pávák kiterjesztett farktollait, a többiek a díszes fácánokban és más szárnyasokban gyönyörködhetnek a madárkertükben, illetve a vízimadaraikban a számukra kialakított tónál. Na persze akkor még nem is említettük a különféle húsevőket, pónikat, szurikátákat, és még sorolhatnánk sokáig, de inkább azt javasoljuk, hogy a saját szemükkel fedezzék fel ezt a helyet.

Az állatsimogató Péterfy Mihály saját udvarából jött létre, aki mindig sok állatot tartott. Eleinte szájról-szájra terjedt a híre az óvodai csoportok odalátogatásáról, mert a gyerekek nagy örömmel mentek ismerkedni, a különféle állatfajokkal. Mivel a család nem bírta egyedül a vendégfogadást, 2011-ben létrehozták az egyesületet, amely azóta is működteti az állatsimogatót, és így sikerült egyre több embert bevonni a munkába. Szabados Lenke, Péterfy Mihály lánya Fertőzug Élő Világáért Egyesület elnöke vezeti a helyet nagy szeretettel. Pedagógusok kezdeményezésére pedig ma már a nyári szünet első napjától az utolsóig táborokat szerveznek, ahová nem csak egy-egy turnusra, hanem akár minden keddre vagy csütörtökre is „be lehet adni” a gyerekeket.

 A belépő 2 éves kor fölött 500 forint.

Hétfőn zárva tart, más napokon 9:00-18:00 óráig látogatgató.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Cziráky-kastély története

Székesfehérvárról a 811. számú főút felől érkezve a faluba, baloldalon két zord kőoroszlán fogadja az ideérkezőket. Ezek őrzik a kastélyhoz vezető bejáratot. A berényiek nagyon sok pénzt költöttek rá eddig is, hogy állagát megóvják, de még mindig nagyobb beruházás kellene a teljes rendbehozatalához, felújításához.

Az épületegyüttes legkorábbi része a Buzlay család birtoklása idején a 15. század végén épült, amely ma a délnyugati épületrészek alatt található. A kastély és a birtok 1698-ban gróf Siegbert Heister generális tulajdonába került, aki felújíttatta az épületet. Az ő nevéhez fűződik az egykori plébánia templomocska építése is. A XVII. század végén és a XVIII. század elején még egyszerű falusi udvarháznak lehetett nevezni a tulajdonosok lakhelyét.  A gróf Cziráky család 1730 januárjában szerezte meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot, hogy ideköltöztek, megfelelő nagyúri lakhelyet építtettek maguknak. Rieder János építésszel vették fel a kapcsolatot, aki megalkotta a két szárnyat 1763. és 1767. között. A balszárnyat a vendégeknek tartották fenn és fedett kocsi bejárás szakította meg, elválasztva az emeletes résztől. A jobbszárnyon alakították ki a konyhát és a cselédség lakásait. A két szárnyat összekapcsolja a főépület, amelyet valószínű, hogy Rieder János fia, Jakab tervezett és épített klasszicista stílusban 1804. és 1810. között. Ha szemben állunk a kastéllyal, láthatjuk, hogy a gazdagon kiképzett római ion oszloprend mögött három félköríves záródású ajtó vezetett a középső (az emeletre is felnyúló) nagyterembe. Az oszlopok fölött a háromszögű mezőben (timpanonban) látható a Czirákyak és Cziráky Antal Mózes feleségének, Illésházy Júliának családi címerei, a portikusz alatt pedig mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók.

Bent az emeletnyi szalonból jobbra a grófné, balra pedig a gróf lakosztályai nyíltak, ezeket három-három díszesebb szoba alkotta. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár is. A szalon mögött hátul volt a fogadó előcsarnok, mely oldalra szorítja az emeletre vezető lépcsőt. Az U-alakban hátranyúló földszinti szárnyakban sorakoztak baloldalon a gazdasági és személyzeti, jobb oldalon pedig a lakóhelyiségek. Szemben az U-alak nyitott részével egymásnak fordított L-alakú épületek egészítették ki a komplexumot zárt egésszé. A kastély emeleti ablakaiból az akkori főutcát lehetett látni. Ha most kinéznénk, szép látvány tárulna a szemünk elé, csak úgy, mint annak idején a kastély lakóinak szeme elé is. A falu legszebb utcája, a sok-sok fával szegélyezett Kossuth (Öreg) utca nyúlik el hosszan, közepén terpeszkedik a kéttornyú római katolikus templom, távolabb pedig a református templom karcsú tornya magasodik. Ekkor készült el a kastély körüli nagy kiterjedésű (22 öl széles és 36 öl hosszú) angol tájképi park. A parkban bonyolult alaprajzú mesterséges tó terül el kis vízeséssel, szigettel. A tó kialakításához kitermelt földből a környezetbe illő terepalakulatot hoztak létre, mely őrzi a birtokosok nevét: Antal és Rózsa domb. A természeti érdekességek mellett pálmaház, vadászlak, a patakon átvezető kőhíd, a tó partján romantikus halászkunyhó fogadta az arra járókat. A kastélyt Cziráky Antal Mózestől fia, János örökölte. Cziráky János az udvari szárnyakat és sarokpavilonokat 1850 körül Ybl Miklóssal átépíttette. A kastélyt 1943-ban renoválták. Az államosítás után az épület és a park állapota fokozatosan romlott. A növényállomány nagy részét kivágták, kivéve a kastély előtt álló két hársfát, a park berendezéseit pedig széthordták. 1951-től gépállomás és irodák kaptak helyet az épületben. Felújítása 1996 óta folyik, mint fentebb említettem, várják az anyagi segítséget.  A Cziráky-kastély és parkja felújítás előtti állapota ellenére látogatásra érdemes. A klasszicista stílusú épület díszítőfestés-maradványai hiányosan, romos állapotban is szépek, megtekintésre méltóak. A kastély a gondnoknál való helyszíni jelentkezés után, hétvégén látogatható.

Nyitva tartás:

Tavaszi – Nyári nyitva tartás: szombat: 11.00-17.00 vasárnap: 11.00.-17.00.

Őszi – Téli nyitva tartás: szombat: 11.00.-16.00. vasárnap: 11.00.-16.00.

Jegyárak:

Felnőtt / diák / nyugdíjas belépőjegy: 200.- Ft

fotójegy : 5000.- Ft

Díjtalan belépésre jogosultak:

– 6 éven aluli gyerekek,

– 70. életévüket betöltött személyek (személyi igazolvány felmutatásával),

– a fogyatékkal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb 1 fő),

– a közoktatásban dolgozó pedagógusok (pedagógus igazolvány felmutatásával),

– a miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkezők,

– a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai,

– az újságírók (akkreditált magyar vagy nemzetközi igazolvánnyal),

– ICOM kártyával rendelkezők,

– minden kiállításra, valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein; március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án,

– az állandó kiállításokra minden hónap második vasárnapján a 26 év alatti személyek, 62 év feletti személyek továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő legfeljebb két közeli hozzátartozó számára.

Újságírói igazolvánnyal előzetes bejelentkezés esetén tekinthető meg ingyenesen a kastély.

Kiállítás:

Állandó kiállítás: A Cziráky-kastély története

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Szent Anna kápolna, Székesfehérvár

A Mátyás király korában, az 1470-es években épült Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt középkori épülete, gótikus műemléke, más néven Hentel-kápolna.  Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt.

Székesfehérvár belvárosában sétálva az Arany János utcában, közvetlenül a székesegyház mellett található, a II. János Pál pápa téren. Könnyen felismerhető, előtte áll Kálmáncsai Domonkos humanista székesfehérvári prépost szobra. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázó bazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. Szinte hihetetlen, de átvészelte a török uralmat és a háborúzó feleknek a város birtoklásáért vívott ostromait. Ugorjunk is vissza az 1600 évekbe.

Szulejmán szultán túlerőben levő serege 1543. szeptember 2-án foglalta el Fehérvár városát. Fehérvár, török nevén Isztolni Belgrád a török birodalom egyik legfontosabb magyarországi végvára volt. A muszlim lakosság számának növekedésével többek között a Szent Anna kápolna is török imahely lett. Ezt bizonyítják az előkerült falfestmények, és az 1934-es helyreállításkor előkerült arab nyelvű papírfoszlány. A kápolnát 1715-ben megújítatta gróf Nádasdy László csanádi püspök és székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja. Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony.

A 19. században, a rózsaablak kialakításával egy időben, a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte el. Az egy hajós templomteret finom hálóboltozat zárja. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon, több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai. A kápolna huszártornyában két harang található. Az egyik a Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten, nevét  a piarista rend alapítójáról nevezték el.

A másik harang a Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de korban egyezik a Szent József haranggal.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Gárdonyi rönkvár

A Gárdonyban található Gárdonyi rönkvár az Egri vár és az Egri csillagok című regény helyszínének kicsinyített mása, amely Agárdpusztán épült, Gárdonyi Géza szülőháza szomszédságában. 2012-ben adták át az építményt, egész napos megnyitó program keretében.  

A Rönkvár hozzájárulhat a hősies helytálláshoz, ahogyan Gárdonyi Géza regényéhez is hozzájárult. A Rönkvár meglátogatásával közelebb kerülhetnek az akkori korhoz, illetve az akkori emberekhez, a regény eseményei élményszerűbbnek tűnnek majd a rönkvárbeli kalandok után. Ha ellátogatunk ide, biztosak lehetünk benne, hogy vitézként távozhatunk! Nos, ennek a gyerekek biztosan nagyon örülnének, hiszen a közel 500 m2-es rönkvárban többek között megtalálható a Dobó bástya, egy föld alatti labirintus, és egy torony is, melyeket be lehet és kell is venniük! Igazi korhű programokkal és játékokkal várják az ideérkezőket! A gárdonyi várkapitány végigkalauzolja őket a váron, a kazamatarendszeren, és természetesen bepillantást nyerhetnek a várvédő vitézek életébe! Igyekeznek olyan élményekhez juttatni a látogatókat, amivel gazdagodva érdeklődőbbek lesznek nemcsak az irodalom, a történelem, de eleink hősi tettei iránt is. Az pedig hab a tortán, hogy ismét egy levegőn eltöltött, mindenki számára izgalmas nappal leszünk gazdagabbak!

Április 1-től október 31.-ig látogatható hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

Belépőjegy: 500 Ft/fő,
3 éves kor alatt ingyenes
Helyi lakosoknak: 400 Ft/fő
45 perces vezetett várfoglalkozás: 900 Ft/fő
Jegyek a helyszínen, a Galéria Kávézóban kaphatóak.

Várkapitány által irányított foglalkozás a várban:

Várcsata

45 perces modul, mely tartalmaz várbemutatást, fejlámpás játékot a kazamata rendszerben és török anya-manya játékot. A játék végén pedig végvári vitézzé avatja a játékban résztvevőket a Várkapitány.

Ára: 900 Ft/fő

Vitézi próbatétel

60 perces modul: tartalmaz rövid várbemutatás, fejlámpás játékot a kazamata rendszerben, valamint várjátékot.
A várjáték során a gyerekek megidézik az 1552-es várvédők tetteit, diadalát, életre keltve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Vitézi próbatételeket teljesítenek, a várkapitány felesketi a csapatokat a vár védelmére, a játék végén pedig végvári vitézzé avatja a játékban résztvevőket

Ára: 950 Ft/fő

Cím:       2484   Agárd, Sigray u. 1.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Halász-kastély Kápolnásnyék

A kápolnásnyéki kastélyt felkeresni igazi időutazás, hiszen szépen felújított állapotban várja az ide érkezőket, kiállításai betekintést engednek múltjából. Olvassunk akkor pár sorban, kitől kaptunk örökül egy mesekastélyt és mióta sikerült ilyen szép állapotban viszontlátni ezt a neobarokk épületet.

A napjainkban Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter, Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül. A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a „táblabíró világ” építkezéseinek. A Magyary-Kossa vagyon az asszony végrendeletének megfelelően nagyrészt unokaöccsére, nádasdi Sárközy Sándorra majd unokahúga házassága révén Halász Lázárra szállt. Az ifjan a nemesi testőrség tagjaként szolgáló, majd néhány évet katonai pályán töltő Halász Lázárt 1848-ban a liberális nemesség tagjaként a polgári forradalom oldalán találjuk, előbb civilben, majd katonaként. Élete végén megosztozott birtokán és házán fiával, Gedeonnal.

A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is. Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között. Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott. A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója, „Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.

A Halász-kastély állandó kiállítása a Halász család fotóalbumából és dokumentumtárából szemezget, ismerteti a kastély és a család történetét, illetve néhány megmaradt bútordarab és tárgy segítségével segít eligazodni a kastély izgalmas és változatos történetében. A kastély parkja az egykor díszes, szépen gondozott tájképi kert nyomokban őrizte még egykori elrendezésének maradványait, így a történelmi áttekintés után a XX. század eleji állapot visszaállítása volt a cél. A történeti telepítésből származó növényzetet megőrizték, a kert útrendszerét az eredetihez hasonló módon visszaállították, a sétányt szobrok díszítik. A park arborétumhoz illő: minden újonnan ültetett fa mellett magyar és latin nyelvű táblácska jelzi a fajtáját.

A kastély felújítása mellett a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány másik fontos célja között szerepel, hogy otthont adjon kiállításoknak, kulturális programoknak, a minőségi turizmus elvárásainak megfelelve. Így az idelátogatóknak a múlt megismerése mellett, alkalmuk van a jelen művészek megismerésére is.

A BELÉPŐJEGY MEGVÁSÁRLÁSÁVAL AZ ÁLLANDÓ ÉS AZ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS VALAMINT A KASTÉLYPARK EGYARÁNT LÁTOGATHATÓ.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Új strand épül Balatonfüreden

Az önkormányzat megvásárolta az Esterházy strand melletti nyolcezer négyzetméteres vízparti ingatlant. Az eddig magántulajdonban lévő, korábban erdészeti üdülő területén a tervek szerint strandot alakítanak ki.

Ezzel egy újabb jelentős partszakasz került az önkormányzat tulajdonába, a terv az, hogy ezeken a parti részeken bárki számára elérhető legyen a Balaton.

A város élt az elővásárlási jogával és 820 millió forintért megvásárolta a telket. Száz millió forintot saját forrásból, a fennmaradó 720 milliót pedig hosszú távú fejlesztési hitelből fizeti ki az önkormányzat. Az évi 1,2 százalékos, kedvező kamatozású hitel felvételét a kormány a napokban hagyta jóvá.

Megvásárolt ingatlan melletti területen, uniós pályázati forrásból, is parkosít a város. A Balatonfüredi Horgászegyesület tulajdonában álló 5100 négyzetméteres ingatlant valamint az állami tulajdonban lévő, a Szívkórház vagyonkezelésében álló, Brázay strandként ismert, mintegy 6100 négyzetméteres területet összenyitja az önkormányzat.

balatonfured.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Alcsúti Arborétum – Alcsútdoboz

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben helyezkedik el, könnyedén megközelíthető a 811-es főútról letérve. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban.

A több mint két hektár alapterületű hóvirágmező teljes pompájában hóolvadás után, általában február közepétől március közepéig csodálható meg. A legszebb tavaszi hónap itt a május, ilyenkor virágzik a japánakác, a tulipánok, a hárs-, juhar-, tölgy-, gesztenye-fajok. Júliusban az arborétumban fekvő tó veszi át a főszerepet, láthatunk hattyú és vadkacsa fiókákat, a meleg nyári napokon hűsítő a hatalmas fák által beárnyékolt víztükör mellett sétálni. Augusztusban ugyanitt tavirózsák virágzanak, a parton felzendül a békák éneke. Az utolsó nyári hónapban még számos gyönyörű virág nyílik.

A Vértes lábánál fekvő területet hajdanán családi birodalomnak szánta József nádor (1796-1847), és kastélyt építtetett itt. Az egyemeletes klasszicista épületet 1820-27 között Pollack Mihály tervei alapján emelték, Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya volt. A nádor utódait nevezzük a Habsburgok magyar ágának, ő volt közülük az első, aki Magyarországon letelepedve birtokhoz jutott. József nádor halála után idősebb fiára, István főhercegre szállt az uradalom, aki egy rövid ideig Magyarország nádora is volt. A főherceg 1867-ben bekövetkezett halálát követően József Károly főhercegé lett, aki a kastélyt 1871-ben hátranyúló szárnyakkal bővíttette és az udvari homlokzatot eklektikus stílusúra alakíttatta. A pálmaháznak sajnos csak a nyomai láthatóak, azt hazánk egyik legnagyobb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján 1871-72-ben készítették el. A ma is látható kápolna (1880) Storno Ferenc munkáját dicséri, neoromán stílusban. Az 1880-as években még állatkertet is létesítettek a parkban. A főherceg 1905-ben meghalt, a birtokot fia, József Ágost főherceg örökölte. A főherceg az utolsó magyar király, IV. Károly bizalmasának számított, Magyarország kormányzója is volt rövid ideig 1919-20-ban, majd visszavonult Alcsútra és 1944-ben hagyta el az országot. 1945-ben a kastélyt államosították, majd az 1950-es években a kastély leégett és szinte teljesen megsemmisült. A tragédiát követően az épület köveinek nagy részét elhordták, a legtöbb melléképületet pedig egyszerűen lebontották. A kastélyromot övező 70 holdas parkot1952-ben védetté nyilvánították, majd kitisztították a tavat és rendezték a parkot. 1959-ben mintegy 80 féle növényt telepítettek, a 60-as években felújították a romos épületeket. A rendszerváltás óta folyamatosan szépítik, csinosítgatják a kertet, jelenleg is nagyszabású tervek várnak megvalósításra. A kastély együttesből napjainkra csak a timpanonos főhomlokzat egy része és a kápolna maradt meg. A hangulatos, romantikus kastélykert a kanyargós sétautakkal, a tóval, kis kőhídjaival, műromjaival, pihenőivel, a kastélyrommal az ország egyik legrégebbi és legszebb angolparkja. Figyelmet érdemelnek még a fenyvesek, hazánk egyik legnagyobb feketefenyőjével, a mocsári ciprusok, Magyarország legidősebb akácfája és egy hatalmas, érdekes lombú, öreg platán. Az Arborétum az Alcsútdobozi Kalandpark mellett, a Puskás Ferenc Sport Hotel mellett található, így számtalan kikapcsolódási lehetőséget biztosít az aktív pihenésre vágyók számára, és a természet szerelmeseinek is.

Az Alcsútdobozi Arborétum megállóhelytől indul a Vál-völgyi Kisvasút, így egy kis nosztalgikus élménnyel színesítheti a programot. A 6 km-es szakasz végállomása a Puskás Akadémia MH, így a Pancho Arénához vonattal is eljuthat.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Magyar Papírmúzeum, Dunaújváros

Gondolták volna, hogy 700 éves múltra tekint vissza a papír használata? Magyarországon 500 éves az önálló magyar papírkészítés, melynek a fehér művészet hazai művelői a működés félezer éve alatt olyan gazdag örökséget hagytak ránk, amelyre méltán lehetünk büszkék. A papír-készítés, papírgyártás, papírfeldolgozó ipar és papírkereskedelem szellemi, valamint tárgyi örökségének minél teljesebb bemutatása volta cél, mikor 2016. szeptember 8-án a Magyar Papírmúzeum (MPM) Dunaújvárosban nagy érdeklődés mellett megnyitotta kapuit. „ Minden, ami papír!”a múzeum jelszava, ennek szellemében ők Európa legnagyobb papírmúzeumai közé tartoznak a mintegy 1000 négyzetméter alapterületű és különleges látványosságairól híressé vált  Hamburger Hungária Látogatóközpontban.

A két évig tartó előkészítő munka és tervezés után, termeinek és az épület felújítása 2015 szeptemberében indulhatott meg, amelynek anyagi fedezetét a Hamburger Hungária Kft. biztosította. Majd 2016 májusától megkezdődtek a múzeumi tárló, számos panel és posztamens összeszerelése.  A harmadik fázisban, a több ütemben végrehajtott múzeumi berendezések és bútorok szerelésével párhuzamosan a látványtervek alapján megindult a kiállítás tartalmi részének elkészítése, a múzeumi anyag összeállítása és kivitelezése. A három hónapig tartó rendezési munka Pelbárt Jenő kurátor vezetésével és Bedő József társkurátor közreműködésével valósult meg. A munkálatok szeptember elején fejeződtek be. A Széchényi Könyvtár felajánlásaiból, és magángyűjteményekből részükre eljuttatott tárgyi emlékek sokasága váltak kiállításuk emléktárává, melyekre méltán lehetnek büszkék. A sok ezer eredeti papíremléket, muzeális gépet, berendezést, eszközt és papíripari ritkaságot magába foglaló kiállítási anyag, mindaz a 660 papírfajta látható, amelyet valaha készítettek vagy gyártottak a mindenkori Magyarország területén. Az egymásba nyíló, jól áttekinthető termekben egy-egy fontosabb téma köré vannak csoportosítva a kiállított tárgyak. Az 55 darab, különböző méretű átvilágító táblán az európai és hazai, eredeti vízjelérdekességeken kívül számos, különleges rostból készült papírív átnézete is megfigyelhető. A gyermeklátogatók kedvence a világító és vízikerékkel meghajtott, csattogó zúzóműves, nagyméretű, 18. századi papírmalom makett. A felnőtteké pedig az egész falat betöltő, színes ledekkel kivilágítható, interaktív Nagy-Magyarország térkép, a 18. századi mintára berendezett papírmerítő műhely és modell papírgép terem. Ahol a téma megkívánja, a tárlókban elhelyezett monitorokon videó és 3D filmek vetítése színezi a tárlatvezetési programot. A darázspapírtól a kínai, arab, ázsiai, európai és hazai papírkészítésen át az oklevelek, igazolványok, útlevelek, részvények, kötvények, váltók, csekkek, bankjegyek, szükségpénzek, zár-jegyek, meghívók, táncrendek, jókívánságok, szentképek, számolócédulák, gyufacímkék, bélyegek, kártyák, reklámok, levelezőlapok, levél-papírok és sok egyéb papíremlék világán keresztül eljutnak a látogatók a múzeumpedagógia termébe. Itt nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is szívesen időznek és játszanak a sokféle interaktív eszközzel, a bűvös koronggal, a csodakerékkel, a csodakockával, az anamorfoszkóppal és a papírsimogatóval. Az itt eltölthető programok közt gyakran szerepel a papírhajtogatás, papírkivágás, szárazbélyegző nyomás, könyvjelzőkészítés, vízjelrajzolás, vízjelfestés, vízjelmemória és kreatív mágneses játékok használata.

A múzeum időszaki kiállításokat és tudományos-ismeretterjesztő vándorkiállításokat is rendez.
A kiállítás helyszíne a dunaújvárosi papírgyár területén van, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető helyen, ingyenes parkolási lehetőséggel.

A múzeum sokszínűsége és minden korosztályra kiterjedő élménykínálata miatt, izgalmas kikapcsolódást nyújt családoknak is, nem mellesleg szélesítve ismereteinket arról a használati tárgyunkról, mely nélkül már el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat.

pekiapartman.hu