Kategóriák
Uncategorized @hu

Reneszánsz torony – Beatrix Palotán, Életkép egy reneszánsz festőműhelyből

1476 decemberében érkezett Várpalotára Aragóniai Beatrix hercegnő, hogy másnap Székesfehérváron találkozzon vőlegényével, Mátyás királlyal. A nápolyi király híresen szép lányát számtalan olasz lovag, művész, táncos és zenész kísérte, velük pedig megérkezett a reneszánsz is Magyarországra.

A legenda szerint ebben a toronyszobában hajtotta nyugovóra fejét Beatrix. Hogy miket álmodott a fiatal és szenvedélyes lány a nála tizennégy évvel idősebb, addig soha nem látott férjjelöltjéről, az már örökké e falak titka marad, mindenesetre Budán még abban a hónapban, december 22-én megtartották a világra szóló lakodalmat.

Beatrix a magyar történelem egyik legellentmondásosabb királynéja lett, viszont neki és kíséretének sok érdekességet is köszönhetünk. Magyarországon  ő honosította meg a sakkjátékot, amit valószínűleg még atyja udvarában sajátított el. Feljegyezték róla, hogy erős sakkozónak tartották, aki elkísérte férjét a tárgyalásokra, és a szünetekben megmérkőzött az uralkodókkal, akiket rendre le is győzött.

Igazi olaszként szerette az ételeket is, és az ő cukrászai készítettek először hazánkban marcipánt, ami hamarosan igencsak népszerű lett a főúri asztalokon. A királyné imádta a táncot, a zenés mulatságokat, amelyek csúcspontján emberei a kissé még kezdetleges tűzijátékok segítségével elkápráztatták a nézőket. Ebben a reneszánsz sarokban most Beatrix királynénak és Mátyás királynak állítunk a magunk módján emléket, ezért találhatóak itt a sakkra, a marcipánra és a tűzijátékra utalások.

A szobában látható néhány, a szépségápolásban elmerülő udvarhölgy, akik hamisítatlan nápolyi stílusukkal, a „talján módival” évtizedekre meghatározták a szépségideált hazánkban. A hajsütő vas, az illatosító kenőcsök, a különböző női praktikák ma sem ismeretlenek a gyengébbik nem képviselői előtt. Már az Ókorban is használták őket az asszonyok, Beatrix csak tökélyre fejlesztette a módszereiket.

thury-var.hu