Kategóriák
Uncategorized @hu

Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely – Mór.

Mór és térségén járunk, erre kalauzoltuk már legutóbb is kedves követőinket, ezért szeretnék még egy emlékművet bemutatni, felhívni rá a figyelmet annak, aki még nem kereste fel a Lamberg –kastélyt.

Késő barokk stílusban építtette gróf Lamberg Ferenc. Az építkezés 1762-ben kezdődött melyhez a terveket a méltán híres magyar építész Fellner Jakab készítette el. Nyári rezidenciának készült a kastély, és lássuk hosszú fennállása óta, mi történt vele, sorsa miként alakult! Már az építkezés elején, 1763-ban földrengés szakította meg a munkálatokat, mely által módosították a terveket és 1766-ig folytak a munkálatok. 1810-ben ismét földrengés áldozata lett a kastély, egy részét újjá kellett építeni. A helyreállítás során a főépületet és a melléképületeket egy-egy íves folyosóval kötötték össze, megépült az utcai kerítés, így alakult ki a zárt udvar. Az átalakítások ellenére az épület a hajdani stílusjegyeket mutatja.

A régi kocsifelhajtó őrzi annak nyomát, hogy eredetileg a főbejárat a park felől volt. Az emeleten volt a díszterem, vagy fogadóterem, jelenleg olvasóteremként funkcionál. Külön helyiségek voltak a nők és külön a férfiak számára fenn tartva, ezek ma a felnőtt és a gyermek könyvtár termei. Az egykori női szalon falán ma is jól láthatóak a pompás falfestés nyomai, de több helyen a feltárt töredékekből, illetve a restaurálások során fény derült arra, hogy minden bizonnyal tehetséges rokokó festő készítette őket. A többi ábrázolást egyelőre jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. Végigsétálva a termeken megcsodálhatjuk a több mint 250 éves intarziás fa padlót. Megmaradtak a szépen kidolgozott ajtó és ablakkeretek is, és a földszinten levő ablakok míves rácsai is eredetiek. Tulajdonosai tragikus véget értek. 1848-as forradalom eseményeihez kapcsolódik a móri kastély tulajdonosának, gróf Lamberg Ferenc Fülöp altábornagynak a halála, akit az uralkodó szeptember 25-én királyi biztosnak és katonai főparancsnoknak nevezett ki a forradalom leverésére. Lamberg – naplójának tanúsága szerint,közvetíteni próbált az uralkodóház és a magyar nemzet között, szándékát azonban a forradalmi tömeg félreértette, és szeptember 28-án a pesti hajóhídon felkoncolta.

A Lamberg családtól az 1930-as években a Szécsen család örökölte a birtokot, akik 1945-ig lakták az épületet. 1945-ben a szovjet csapatok elfoglalták Mórt, és többek között Szécsen Miklós grófot, valamint feleségét, Esterházy Alice grófnőt is kivégezték. Két kiskorú gyermekük Alice és Miklós életben maradt. 1978-ban költözött az emeletre a Radó Antal Könyvtár, a földszintre pedig a Művelődési Központ irodái.  A földszinti tereken a Móri Emléktár és Művészeti kiállítás állandó tárlatai tekinthetők meg. Ennek része a Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére létrehozott Wekerle Sándor emlékszoba, a közelmúltban restaurált Barokk szoba, mellette pedig az 1993 óta látható Helytörténeti gyűjtemény. A Vasarely-teremben – ami szintén az állandó tárlatok egyike, 31 szerigráfia látható a művész alkotásai közül. A kastély parkjában kialakított Sváb tájház az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantani, megtekinthetők az 1900-as évek elejéről származó bútoraik, használati tárgyaik, népviseletük. A gyerekkönyvtárból nyíló szoba dr. Zimmermann Ágoston, móri születésű állatorvos gazdag életpályáját mutatja be, a hat állandó kiállítás így együtt változatos képet fest Mór történetéről és örökségéről. A kastély továbbá otthont ad civil szervezetek, műhelyek és szakkörök foglalkozásainak, és számtalan kulturális és szórakoztató programot kínál az év minden szakában.

Ha sikerült végigjárnunk, és megismerkedtünk a kastély életével, nagyon kellemes séta vár minket a parkjában, melyet még 1801-ben bővítették ki Lamberg Fülöp utasítására angolkertet hoztak létre. A Lamberg-kastély hétfő kivételével minden nap, egész évben látogatható, és időjárástól független, értékes programnak ígérkezik.