Kategóriák
Uncategorized @hu

Móri Borvidék.

Magyarország 22 borvidéke közül az egyik legkisebbek, de egyben a leghíresebbek közé tartozik a Móri borvidék. Ide soroljuk a következő Fejér megyei településeket, melyek így az Észak-Dunántúli borrégióhoz tartoznak: Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

Akik szeretik a keményebb fehérborokat, azoknak mindenképp jó választás ez a vidék, mert a már hungaricumok közé sorolt ezerjó mellett, a leányka, a tramini, a rizlingszilváni, a zöld veltelini és az ezerfürtű szőlőfajták jellemzik a termények javát. A móri borfajták savtartalmuknak köszönhetően, egy kicsit férfiasabb karakterűek, ami mértékletes fogyasztással, nem okoz fejfájást, vagy másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok. Mindenképp meg kell említeni az édes borok kedvelőinek, hogy a megaszott aranysárga szőlőszemekből igen finom aszúbort készítenek, ami a hozzáértők szerint vetekszik minőségben a tokaji aszúval.  

A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Kultúrája egészen a római korig nyúlik vissza, amit majd az Avarok is ápolnak. A Honfoglalás idejében Mór lakott terület volt, Árpád törzse ide telepedett le. A XIV. századi iratok rendszeresen említik a szőlőt, míg Mór település neve először a XV. Században kerül megemlítésre. A vidék szőlő és bor kultúrája a XVI. Századra teljesen kifejlődik, sokan a betegségeket megelőzvén rászoknak a borfogyasztásra, és kialakul egy borivó társadalom. A török hódoltság idején a vidék csaknem teljesen elnéptelenedik, és megakad a fejlődésben. Természetesen ez  a szőlő pusztulását is okozza. A XVIII. században, mikor újraindul a vidék bortermelése, már nem a régi hagyományok feltámasztásáról van szó, hanem egy teljesen új gazdasági korszak megalapozása. A főleg német telepesek által lakott vidéken a kapucinusok bizonyultak a legjobb szőlőtermesztőknek. Mór község képviselő-testülete 1901-ben kérvényezte, hogy „Mór és vidéke, önálló borvidék szerepelhessék”, mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott. Az itt élők számára ez jelentette a megélhetést és a gazdagodást, amivel a települések fejlődésére is hatással voltak, a második világháborút követően. A szocializmus időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. A rendszerváltás részeként 1990-től az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet fölszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került. A borvidék jó hírnevét napjaikban a családi pincészetek, a magángazdaságok, továbbá a színvonalas vendéglátó és turisztikai vállalkozások alapozzák meg.

Ha természetkedvelők vagyunk, és borszeretők, akkor szerezhetünk erre a térségre magunknak egy úgynevezett „Ezerjó borút” útlevelet, amely Mór–Csókakő–Csákberény–Zámoly településeket érintő borút pincéihez ad eligazítást, és a móri Fogadó az Öreg Préshez recepcióján szerezhetjük be.

A vendégeket minden településen szívélyes fogadtatás, nyitott pincék, kényelmes szállás és finom, vendégmarasztaló lakoma fogadja. Természetesen rengeteg felfedezni való vár minket ezen a vidéken a festői szépségű Móri árokba, de semmiképp ne hagyjuk ki  Csőkakő várát sem a kirándulásunkból.

pekiapartman.hu