Kategóriák
Uncategorized @hu

Jókai Mór Emlékház Balatonfüred.

Ki ne ismerné Jókai Mór Az Arany ember című művét, melyből film is készült, és lehet sokan nem is tudták, de Balatonfüreden a nyaralójukban vetette papírra az író. Ebbe a villába látogatáshoz szeretnénk kis kedvcsinálóként pár történelmi ismeretet megosztani, aki mostanában pihen a Balaton partján, remek időtöltésnek ígérkezik a felkeresése, megismerése.

Személy szerint nagyon szeretem azokat a helyeket, ahol meg sikerül tartani az egykori miliőt, nem kimondott múzeum kiállítási tárgyakkal, hanem egy életszakasz történetét láthatjuk, eredeti berendezésekkel, megállított pillanatok, amelyek csendes alvásban tartják meg lakóik hajdan volt mindennapjait. Ilyen hely a Jókai emlékház és kertje. Ahhoz hogy teljes képet kaphassunk Jókai Mór, és felesége Laborfalvi Róza közös szerelméről, a villáról, melyet nyaranta laktak, el kell jönni ide és elképzelni az életüket, hiszen itt van hozzá minden tárgyi emlékük. Visszanézve az időben nem csodálkozunk azon, hogy Jókai első 1857-es balatonfelvidéki utazásáról visszatérve, igen termékeny újságcikkeket írt a Vasárnapi Újságban, és azután ha tehette Balatonfüreden töltötte  asszonyával szabadidejét. Épp ezért is beszélte rá sógora 1861-ben a Kerek –templom mögötti telek megvásárlására, melyre aztán 1871-re építtette fel a ma is megtalálható villát, ahol feleségével minden nyarat töltöttek közel húsz éven át, 1886 novemberéig, Laborfalvi Róza haláláig. A koraeklektikus stílusban épült nyaraló 1870 őszén még nem volt teljesen készen, de Jókaiék már az év nyarán birtokba vették, a hatszobás, konyhás villát. Déli verandája felett kőbábos mellszobrokkal díszített teraszról lehetett gyönyörködni a Balaton és Tihany felé nyíló kilátásban. A bejárat előtt látható Flóra szobrot valószínűleg az épület későbbi tulajdonosa helyezte el. A kert előkerjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai saját kezűleg gondozta. Az író ritkán hagyta el Füredet a nyári időszakban, csak ősszel költöztek vissza Pestre. Balatonfüred azon felül, hogy egészségügyileg is jó hatással volt az íróra, hiszen az itteni levegőnek köszönhetően gyógyult ki hörghurutjából és kapott itt olyan nyugalmat és ihletet, mellyel legnagyobb műveit megírta, hogy Mikszáth Kálmán találó megállapítása szerint Jókai „költészetének arany kora” teremtődhetett meg Balatonfüreden. Remek társasági életet éltek emellett színésznő feleségével, tartottak itt rokoni, baráti összejöveteleket. Jókai felesége halála után eladta a villát, mint említettem, Michelin János veszprémi gabonakereskedőnek. A Jókay család 1908-ban visszavásárolta a nyaralót. 1954-ben, az író halálának 50. évfordulójára az épületben megnyitották az ország egyetlen Jókai Emlékmúzeumát. 1992-től minden év májusában, az író halálának évfordulóján a Jókai Napok rendezvénysorozattal emlékeznek rá tisztelői.2010 májusa óta emlékházként, az országban szinte egyedülálló író-ház enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit, felidézve a szellemi miliőt, bepillantást engedve a család füredi mindennapjaiba. Ugyanúgy megtalálható itt Jókai íróasztala, nevezetes távcsöve, botgyűjteményének, valamint híres ásvány- és csigagyűjteményének jeles darabjai, mint felesége színpadi kellékei és egyéb relikviái. A korhűen berendezett konyha mellett olyan érdekességek várják a látogatót, mint Jókai saját készítésű rajzai, miniatúrái vagy elefántcsont-faragványai.

Jókai Mór Emlékház Balatonfüred, Honvéd u. 1.
Elérhetőség: +36-87/950-876 (2. mellék),

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Tihany története.

A Balaton – Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava – tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelött. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelott alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó. A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.

A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.

A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsosorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.

tihany.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Pétfürdő település története.

A nagyközség utcáin sétálva szembetűnő, hogy a múltja igen fiatal. Régészeti csodáink és a régmúltat idéző épületeink nincsenek. Egyetlen kézzelfogható darabja a környék múltjának a település határában található hadiút egy feltárt szakasza a hozzá tartozó római gáttal.


Levéltárakat kutatva nyílik csak meg a régmúlt. Itt van a honfoglalás kori Petyu-mező, ahol Ősbő vezér Százhalomból elindulva és Veszprém meghódítására készülve három napig pihentette seregét. Pét (Peyt, Péth) falut és azonos nevű patakja mentén álló vízimalmait már 1082 óta oklevelek említik, főként malomjogi, vízduzzasztási viták kapcsán. 1244-ben szentelik fel Keresztelő Szent János tiszteletére a falu templomát. A XV. században Újlaki Lőrinc csatolta Palota várához. A XVI. századi feljegyzések szerint a várhoz mindenféle szolgálattal és dézsmával tartozott, a vár szükségletére és javítására meszet égetett, emellett adót fizetett a töröknek. Palota szomszédságában minden veszély elsőnek érte, s nemcsak a török becsapások merítették ki, hanem a palotai ispán hatalmaskodásai, aki elszedte a nép élelmét és állatai takarmányát.


1580 körül teljesen elnéptelenedik , és csak az utóbbi száz évben népesedik be újra. 1704-ben itt ütötte fel szállását Heister német generális, innen égeti fel Veszprém városát. A XVI. század idején két malom is állt a területén.1716-ban említik melegvízforrását, azzal a megjegyzéssel, hogy fürdőház építésével jól lehetne gyümölcsöztetni. Fürdőház, medence, vendégfogadó, vasúti indóház épül.

A 19. században Pétfürdő Várpalota elhanyagolt külterületi lakóhelye, ahol 1828-ban mindössze 32 lakos élt. 1910-es népszámláláskor 207 lakóját írták össze. A helységnévtár először 1913-ban tünteti fel.
Az újkori fejlődés kezdetét jelenti és egyben a településnek is névadó eleme, hogy az 1860-as években felfedezik a helyben feltörő termálvíz gyógyhatását. 1930-ban gigantikus építkezés veszi kezdetét Péten. A várpalotai szénre, a péti vizekre telepítik az ammóniagyárat és a műtrágyagyárat, melyeket a hatvanas és hetvenes években bővítenek. A mai Nitrogénművek Rt. az ország egyetlen nagykapacitású műtrágyagyára, termékskálája elengedhetetlen a mezőgazdaság és a kertgazdálkodás terén egyaránt. Termelését következetes környezetvédelmi politika mellett végzi.

A település 1951 és 1997 között Várpalota város II. kerülete, majd településrésze volt, 1997. október elsejétől – helyi népszavazáson kinyilvánított akarat eredményeként – újra önálló község, majd nagyközség 5100 lakóval, akik javarészt katolikus vallásúak.Az 1941-ben épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa kazettamennyezet díszíti. Harangját Szent Lászó tiszteletére öntötték.

petfurdo.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Balatonfüredi Vaszary Villa.

Nézzünk meg egy kulturális ékkövet Balatonfüreden, nem kell hozzá napsütés, a szép képzőművészeti alkotások közt mindenképp új világba cseppenünk.

A Vaszary-villa 2010-ben lett a ma látható módon gyönyörűen felújítva. Múltja és léte Vaszary Kolos nevéhez kötődik, akinek élete munkássága folyamán nagyon sok fontos létesítményt és eszmei maradandóságot kaphatott Magyarország. Szeretném pár szóval bemutatni életének történetét, időrendbe szedve. Született 1832. február 12-én Keszthelyen, iparos szülők gyermekeként. Középiskoláit is szülővárosában végezte el, a teológiát miután belépett a Szent Benedek-rendbe – Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt. Vaszary Kolost 1855. május 26-án szentelték pappá. 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított, majd 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. 1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották. Tihanyban megújíttatta a régi apátsági templomot és a bencés rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt. Vaszary Kolos 1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás lett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget és szentszéket állított fel. 1894-ben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére volt, és nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja is. 1895-ben lehetővé tette a ma Vaszary Kolos Kórház alapítását Esztergomban, majd 1895. szeptember 28-án Vaszary Kolos szentelte fel a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta unokaöccse, Vaszary János festőművész alkotását a Szent Péter- és Szent Pál-plébániatemplomnak a templom név-adóit ábrázoló főoltárképet. A millenniumi ünnepségek alkalmából Vaszary Kolos kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. Mint esztergomi érsek sokat tett egyházmegyéje tanügyének fejlesztéséért. 1912. december 31-én lemondott esztergomi érseki méltóságáról. Elhunytáig balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. Vaszary Kolos hercegprímás, történész, Pápa város díszpolgára 1915. szeptember 3-án, 83 éves korában, 100 éve hunyt el Balatonfüreden. A Vaszary-villa építésének munkálatai 1891 őszén kezdődtek meg. Vaszary Kolos villájának építésével Czigler Győző műegyetemi tanárt, a bencés rend füredi építkezéseiről már ismert építészt bízta meg. Az épület 1892 nyarára lakhatóvá vált. A villa a Balaton felé kétszintes, háromszakaszos lodzsával nyitott, délkeleti sarkát torony hangsúlyozza, keleti oldalához lábakon álló fa- és vasszerkezetű terasz csatlakozott. A villához angolkert jellegű díszkertet létesítettek. Az 1920-as évek végére elkészült a hozzá csatlakozó, háromszintes szárny a villától délnyugatra. Balatonfüred egyik legszebb épületét igencsak megviselte a szovjet megszállás, amikor az ingatlan szovjet tiszti nyaralóként az orosz hadsereg tulajdonába került. Az 1960-as években egy vasbeton szerkezetű, háromemeletes toldalék épület került a Vaszary-villához, melyet a felújítás során lebontottak. A villa és parkja 2004 óta műemléki védettségű. A hányattatott sorsú épület a 2010-re megvalósult restaurálással Balatonfüred egyik jelentős turisztikai vonzerejévé vált. A Villában minden megtalálható, ami egy kiállítási központot naggyá tesz: a Vaszary-alkotóműhely nyaranta megtelik a művészet iránt fogékony gyermekekkel, évközben pedig tematikus, az aktuális kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programot kínálnak.

A Vaszary Könyvesbolt széles spektrumát sorakoztatja fel a képző –és társművészeti kiadványoknak. Semmiképp se hagyjuk ki a Villa emblematikus tornyának tövében található Vaszary Kávézót, amelynek teraszáról a balatoni panoráma tárul elénk.

pekiapartman.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

A kézfogás elmarad, a Honvédfesztivál nem!

A vonatkozó járványügyi szabályzók betartása mellett idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket szeptember 25-29. között a pákozdi XI. Honvédfesztivál.

Országos honvédelmi járőrversennyel kezdődik, és a pákozd-sukorói csata 172. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes megemlékezéssel zárul az idei évi Honvédfesztivál programja. A pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhely szervezői kérnek mindenkit a járványügyi szabályok maradéktalan betartására, legyen szó akár a szeptember 25-ei országos honvédelmi járőrversenyről, vagy éppen a sukorói templom előtt, a százhetvenkét esztendővel ezelőtt lezajlott sorsfordító haditanács tiszteletére rendezett szeptember 28-ai megemlékezésről.

Az emlékparkba látogató családok számára a legizgalmasabb programnak kétségtelenül a szeptember 27-én rendezendő Csatatéri sokadalom ígérkezik, amelynek keretében hagyományőrzők segítségével elevenednek meg különböző korok egyenruhái, fegyverei, és harceljárásai. A remélhetőleg kedvező időjárási viszonyok között a parkba látogatók megismerhetik többek között a kanócos puska, számos tüzérségi ágyú, valamint a sajátos nevű hírlövő mozsár működését is. (Az esetleges félreértések elkerülése végett: a mozsárhoz nem korabeli hírvivő futárokat használtak ágyúgolyónak, és nem is azokra céloztak vele, de hogy miért hívták így ezt a szerkezetet, az majd Pákozdon mindenki számára kiderül…) Ezen a napon a belépőjegy ára egységesen 600 forint mindenkinek.

Az idei Honvédfesztivál egyik különlegességét a szeptember 26-ai nap jelenti, amikor is a Magyar Műszaki Kontingens megalapításának 25. évfordulója alkalmából bajtársi találkozót tartanak az emlékparkban. (Ehhez előzetes regisztráció szükséges.) Mint azt talán olvasóink közül is sokan tudják, az első kontingens 1996-ban települt ki Horvátországba, a Bosznia-Hercegovina határához közel lévő Okucaniba. Az alakulat feladata az SFOR erők mozgásának műszaki biztosítása volt a háború pusztította Bosznia-Hercegovina területén. A kontingens több híd, út, vasútvonal helyreállításában vállalt feladatot, de részt vettek a fontosabb mozgási útvonalak aknamentesítésében is.

A Honvédfesztivál záró programján, az obeliszknél tartandó megemlékezésen közreműködik többek között a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar, Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas énekmondó, valamint a Military Girls énekegyüttes is.

honvedelem.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Bence –hegyi kilátó.

Szeretjük a Velencei-tavat ősszel is, szerintem nagyon szép arcát láthatjuk a sokszínű levelekkel körbebélelt tónak, még mindig nagyon kellemes napos időben vághatunk neki a sétának.

Székesfehérvárról gyorsan le lehet érni akár bicajjal, kocsival, de tömegközlekedéssel is a tó északi részére. Sukoró irányából közelítsük meg a velencei kilátót, ami a Bence hegyen kissé spirál formában messziről jól láthatóan csúcsosodik az ég felé. Maga a hegy nem túl magas, 210 méterével, de olyan jó a fekvése, hogy teljes panorámát kaphatunk a tetejéről. Nem hiába tettek ide már 1965-ben is egy kilátót, igaz erre a célra egy elavult olajfúró-tornyot helyeztek át a zalai olajmezőkről. Az acéltorony hamar nevezetessé vált, jó tájékozódási pontot jelentett a kirándulók és a tavon hajózók számára is. Sziluettjét két helyi egyesület is használta logójában.1988-ra már veszélyes lett, egy német turista le is zuhant róla, ekkor pecsételődött meg végérvényesen a sorsa. Bontani a szerkezete miatt nem lehetett, ezért robbantással semmisítették meg. Három évtizeden át, csak maga a hegy szolgált kilátóul, de az adottságai miatt nem maradhatott kihasználatlanul. 2014-ben pályázatot írtak ki egy új és impozáns kilátó megvalósítására, amit 2018-ra fel is építettek, a velencei lakosok szavazatai alapján a Kruppa Gábor-Merkel Tamás páros alkotása lett a befutó tervezet. A kőből és színezett betonból készült, sajátos formájú, a pályázatra „Betonvirág” fantázianéven benyújtott, a megálmodói szerint „a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető” organikus építmény a Velencei-tó körül jóformán bárhonnan nézve azonnal magára vonja a figyelmet. Különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak tűnik. A 20 méter magas toronyra 118 lépcső vezet fel, de kényelmes közökkel, nem túl megterhelő foktávolsággal. Amikor a zárt, a környék élővilágát nagyméretű fényképeken bemutató lépcsőházból a rendszerint igencsak erős széllel dacolva a nyitott teraszra lépünk, lélegzetelállító 360 fokos panoráma tárul elénk. Csak északi irányban akadályozza kissé a kilátást a Bence-hegy közvetlen szomszédja, a 351 méter magas Meleg-hegy; az innen valószerűtlenül kicsinek tűnő, felületének jelentős részén nádassal színezett Velencei-tavat teljes egészében áttekinthetjük, a szemközti csücskén túl lévő Dinnyési Fertőig. Alattunk Velence házai, a túlparton Gárdony katonás rendben sorakozó nyaralói terülnek el. Észak-északkeletre, az alacsony, de kackiás Csúcsos-hegy előtt a szintezési ősjegyéről híres Nadap uralja a látványt, közepén az 1904-ben épült, neogót stílusú Palermói Szent Rozália-templommal. Északkelet felé, a Cseplek-hegy szelíd lejtőitől balra feltűnnek a Budai-hegység magaslatai, köztük a Nagy-Kopasz és a János-hegy, míg jobbra kivehetjük Százhalombatta olajfinomítóját is. Északra, a Templom-hegy és a Csúcsos-hegy közötti résen átsejlik a Vértes keleti szélének a kontúrja, északnyugatra pedig tiszta időben megpillanthatjuk a Bakony távolabbi hegyeit. Ezért a szép kilátásért érdemes a téli párás ködös idő előtt elmenni, amikor elég tiszta az idő. Kellemes gyaloglás, séta után különösen megbecsüljük, ha kényelmes ágyban pihenhetjük ki a nap fáradalmait. Ugye pont erre vágyik Ön is?

Ha elképzelte milyen csodás érzés lenne egy igazán különleges, és nem mindennapi ágyon kipihennie magát, akkor próbálja ki a székesfehérvári Pe-Ki Lux apartmanunkban a Yatas matrac minden elképzelést felülmúló kényelmét, és végre aludja ki magát rendesen nálunk! Várjuk szeretettel!

Kategóriák
Uncategorized @hu

Ezerjó élmények Remény-hegyen.

„Előtted a Bakony, mögötted a Vértes- lovas borkóstolás a szőlőben”

Időtartam: 2,5-3 óra (A program az évszak sötétedési viszonyaihoz képest változhat.)

Javasolt indulás: 15.00 (de rugalmasan változhat is)

A programot: SZOMBATOKRA hirdetjük (10 főtől indul a program előzetes bejelentkezéssel, péntek 11.00-ig legkésőbb jelezve, ha az időjárás engedi), de bármely más napon is megtartható, ha a létszám megvan hozzá.

Min. létszám: 10 fő

Max. létszám: 20 fő (ill. egyeztetéssel többször fordulva többen is J)

Helyszínek: Indulás: Geszler Családi Pincészet, Remény-hegyi szőlőbirtokunk Érkezés: vissza a pincéhez.

Kedvezmények: 0-6 éves korig ingyenes (a gyermek a szülő ölében ül), 6-10 éves és 10-18 éves korig gyermekkedvezmények

Foglalható kóstolók:

  • Ezerjó kóstoló (felnőtt borkóstoló): 9000 Ft/fő

Tartalmazza:

– a vendégek köszöntése, üdvözlő ital, egy bor kóstolása a pincében saját borospohárban (mely hazavihető a program végeztével)

– lovasfogatozás a Bakony irányába a pince és a szőlőbirtok között (egy borral megbolondítva)

– piknik a panorámás Remény-hegyi szőlőben borkóstolóval (4 bor kóstolása borászunkkal) Ezerjó pikniktállal gazdagon (sonka, kolbász, szalonna, sajtok, friss zöldségek kenyérrel).

– visszatérés a fogattal a Vértes irányába a pincéhez (lehetőség van borvásárlásra).

  • Nagy Mustlica kóstoló (felnőtt alkoholmentes kóstoló és 10-18 éves korig): 6000 Ft/fő  

Tartalmazza:

  • a vendégek köszöntése, Mustlica Zenit szőlőből készült szőlőlé kóstolása saját borospohárban (mely hazavihető a program végeztével)
  • lovasfogatozás a Bakony irányába a pince és a szőlőbirtok között (egy alkoholmentes Mustlicával megbolondítva)
  • piknik a panorámás Remény-hegyi szőlőben Ezerjó pikniktállal (sonka, kolbász, szalonna, sajtok, friss zöldségek kenyérrel), további Mustlica kóstolóval.
  • visszatérés a fogattal a Vértes irányába a pincéhez.
  • Kis Mustlica kóstoló (6-10 éves korig): 3500 Ft/fő

Tartalmazza:

  • a lovasfogatozást, üvegpoharat, 1 palack Mustlica Zenit szőlőből készült szőlőlét saját borospohárban (mely hazavihető a program végeztével)
  • piknik a szülők táljából a panorámás Remény-hegyi szőlőben Ezerjó pikniktállal (sonka, kolbász, szalonna, sajtok, friss zöldségek kenyérrel), további Mustlica kóstolóval.
  • visszatérés a fogattal a Vértes irányába a pincéhez.

A kóstoló a Geszler Családi Pincészetből indul (8060 Mór, Martinovics u. 6/c.) és ide is érkezik. Bejelentkezés a programra e-mailen: info@geszlerpince.hu vagy telefonon: 06-20-552-7030 min. 1-2 nappal korábban. A pincénél lehetőség van a kóstoló után vagy más alkalommal is bort vásárolni min. 1-2 órával korábban borászainkkal telefonon előre egyeztetett időpontban hétközben és hétvégén is: 06-70-944-6014; 06-30-482-0427; 06-30-481-9248.

Kategóriák
Uncategorized @hu

Bemutatjuk a Balatonfüred-Csopaki Borvidéket.

A Balaton északi partján, Zánkától Balatonalmádiig húzódik a borvidék. Fontosabb községei között említhetjük a névadó Balatonfüred és Csopak mellett Lovast, Felsőőrsöt, Szentantalfát és Balatonszőlőst. 

A terület földtani felépítése igen komplex képet mutat. Legidősebb képződménye a szilur korú átalakult (metamorf) fillit-pala. A közberétegződött idős vulkáni kőzeteken jó minőségű bor terem Lovas és Alsóörs határában is. A palára a felső perm korú, jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balaton-felvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, vörös talajokat produkál (Lovas, Csopak, Balatonfüred). Efölött az alsó és középső triász változatos karbonátkőzeteit találjuk, amelyeknek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi. A csopaki és balatonmelléki borok jellegzetes, markáns savtartalma ennek a meszes talajnak a hatását tükrözi. Tájképileg vonzó látvány a vörös és fehér talaj színkombinációja.   A terület jellegzetes fehérbor-szőlői az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és az utóbbi évtizedekben a sauvignon blanc és a chardonnay. Vörösbort csak kivételesen termelnek (pl. a Tihanyi-félszigeten cabernet franc, zweigelt, merlot, pinot noir, stb.)

A területen két – mondhatni önálló – borstílus különböztethető meg. A Balatonfüredi tájegység (ide tartoznak a balatonszőlősi borok is) borai testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakttartalommal bírnak. E borokat kifinomult ízlésű kóstolók gyakran rezeda illatúnak írják le. A másik tájegységben a csopaki rizlingek jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák. Itt a borok tartózkodóbbak, és ha azonos alkohol- és savtartalmat is tételezünk fel, karcsúbban, könnyedebbek. Ez természetesen nem a sovány löszös-homokos talajok borának könnyedsége, hanem a lendületes savak adta élénk savérzet eredménye. Nem véletlen, hogy a Csopak-berekháti dűlő olaszrizlingjeivel csak a szentgyörgyhegyiek tudnak vetélkedni. A Dörgicse, Zánka, Akali környéki borok hasonló jellegük ellenére gyakran robusztusabbak, tüzesebbek. A bor mellett a vidék vonzóerejét növeli a lenyűgöző tájképi környezet, a védett Tihanyi-félsziget megannyi természeti szépsége, a hangulatos népi építészet. A magával ragadó balatoni tájba harmonikusan illeszkednek a 150-200 éves borházak, présházak, közöttük az aszófői műemlék pincesor.

csopak.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

A Keleti-Bakony legmagasabban fekvő lakott települése Tés.

Tés nevének eredete ismeretlen, valószínűleg személynévből ered. A községet először Tehes néven egy oklevélben említik I. László király idejében, 1086-ban. Tés a középkorban a bakonybéli bencés apátság birtoka volt. A bencések megjelenése alátámasztja, hogy Tés már 1164 előtt létezett, mint falu.

A fellelhető oklevelek és írások egyértelműen állítják, hogy Tésen 1276 előtt épült meg az első templom, még Szent István király parancsa értelmében, mely szerint minden 10 falu köteles volt egy kőtemplomot építeni. A nánaiak, csetényiek is Tésre jártak templomba. Tés “templomos” falu volt, papja és egyháza volt, ezért hívták még az 1500-as években is Egyházastés-nek. Arról is említés történik, hogy az első templom Tésen – a templomdombon – a mai templom helyén állt.

Tésen az állattenyésztés mellett ma is megélhetést nyújt a földművelés és az erdő. Az 1900-as évektől már feljegyzéseket találunk a falusi kisiparosokról, akik asztalosok, csizmadiák, takácsok, bognármesterek, cipészmesterek, ácsok, kőmívesek, borbélyok, kovácsmesterek és molnármesterek voltak.

A tési molnármesterek a friss bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorláiba. Tés jelképei a hatlapátos szélmalmok, ipartörténeti emlékek.

A község a Tési-fennsík vízválasztójára épült. Számos törés, horhos lejtő, domb jellemzi. Felszíni kőzetei főként mészkő és dolomit. Sok millió évvel ezelőtt a Tési-fennsíkot tenger borította. A tenger üledékei Tés elhagyatott mészkőbányáiban ma is megtalálhatók. Ismert, a világon egyedülálló tési agyagmárga. A Tési-fennsík a Keleti-Bakony legjobban elkarsztosodott területe. Számos barlang, karsztforrás található. A Téshez közeli Csőszpusztán 55 éve működik az Alba-Regia Barlangkutató Állomás.

A természetkedvelők részére felejthetetlen élményt nyújt a községet körülölelő bükkösök, tölgyesek erdei útvonalai melyek alkalmasak gyalogos és kerékpáros túrázásra is. Itt vezet át a kelet-bakonyi piros jelzés és a falutól délre az Országos Kéktúra útvonal. Kiváló kirándulóhely a Gaja-szurdok, a Gajavölgy egyik legszebb látnivalója, a Római-fürdő gyönyörű vízesése.
Csodálatos panoráma nyílik az 18,48 m magas Széchenyi Zsigmond kilátóról, az 574 m magas Öreg-Fútónéról, az 521 m magas Csengő hegyről. A község észak-nyugati részén lévő Láci dűlőből belátható a Bakony Pannonhalmától-Vértesig elterülő része.

Ilyen festői szépségű környezet és asztmát gyógyító, jó levegő veszi körül Tést, immár 930 éve.

tes.hu

Kategóriák
Uncategorized @hu

Öskü története.

Öskü Veszprémtől 15 km-re, a Bakony keleti lábánál fekszik. A középkori települések általában a vizek közelében jöttek létre, itt ez a feltétel többszörösen teljesült. Már a római korban is lakott volt a vidék, bizonyítékként szolgál erre az, hogy a környéken számos római kori településre utaló leletet találtak, valamint, az hogy két obsit-plakett is előkerült (melyet római legionáriusok kaptak, miután letöltötték szolgálati idejüket és a környéken telepedtek le). Továbbá az Aquincumot és Savariát összekötő híres római hadiút is itt húzódott, egy feltételezett őrtorony társaságában, aminek a romjaira az Árpádok korában, román stílusú kerek kápolnát építettek.

A település első írásos említésével 1082-ben találkozhatunk, Villa Es alakban, így a falu keletkezése a XI-ik századra tehető. Avar kori sírmezőt is feltártak a község határában, majd a honfoglalás idején is letelepedtek a környéken az őseink: Ősbő vezér kapta meg a területet. Erről, Anonymus írása is bizonyítékul szolgálhat számunkra, mely szerint a vidéket az Ősbő nemzetség „szállta” meg. A falu ismert tulajdonosai: Rozgonyi, Újlaky, Zichy családok.

A középkor egyik méltatlanul keveset említett írásos emléke az Ösküt is ábrázoló 1528-ban készített Lázár féle térkép, melynek részletét most itt megjelenítjük.

Újlaky várkastély első írásos említése 1426-ban történt. Az őrtorony lehetett a vár kápolnája, de Öskü önálló egyháza ezekből az időkből még nem ismert és a környező falvakban leányegyházként sem említik.

A mai kerek templom itt több mint szimbólum, Sztárai Antalnak és feleségének Batthyányi Franciskának köszönhetően nyerte el mai formáját. A tetőszerkezet jellegzetes félgömb formája a török eredetet sugallja az érdeklődő számára, amit a bejárati ajtó felett elhelyezett márványtábla tévesen meg is erősít. 

Miután 1439 körül elkezdődött a palotai vár építése katonai jelentőségét fokozatosan elveszti. A török idők harcai a település sorsát kedvezőtlenül befolyásolták, 1535-körül elnéptelenedett. Újratelepítésre 1704-ben került sor, a Zichy grófok kezdeményezésére, sajnos sikertelenül. A kuruc idők viharai az itt letelepedni szándékozó német jövevényeket könyörtelenül elsodorták. Nem sokáig váratott magára a sikeres betelepítés, 1718-ban a mai Szlovákia területéről érkeztek családok. Bátrak és merészek voltak, új környezetük kihívásait jól kezelték. A kezdeti nehézségek leküzdésének szép bizonyítékaként kell gondolnunk a Péti-szőlőhegyben 1767 évben kezdődött szőlőtelepítésre. A település hitélete a kor követelményeinek megfelelően alakult. A katolikus vallást követők számára a felújított kerek templom állt rendelkezésre, míg az evangélikus vallásúak 1785-ben új templom építésébe kezdtek. ,mely végleges mai formáját 1860-ban érte el Az új katolikus templom 1847-ben épült.

A község legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

Szomszédos városok: Várpalota 10 km, Veszprém 15-20 km

osku.hu